Karácsony: „Köszöntöm a budapestieket, Rákosrendező új telektulajdonosait” – ilyen lesz az új városnegyed, ha nem az arabok építik
A főpolgármester a Parkváros leporolt terveit mutatta be Vitézy Dáviddal, Budapest főépítészével és Vitézy Dáviddal, miután – talán a kormány számára is – váratlanul kiderült: a főváros élhet elővásárlási jogával és elhappolhatja a mini-Dubaj beruházás területét az arab befektetők elől. Ez óriási politikai siker, de komoly veszélyeket is tartogathat a fővárosnak – ezek is szóba kerültek a fórumon.
Komolyan gondoljuk, hogy a főváros tulajdonosként elő tudja segíteni azt a városfejlesztést, amelyre Budapestnek szüksége van, és szeretettel köszöntöm az új telektulajdonosokat is, mert ez a budapestiek közös sikere”
– kezdte Karácsony Gergely a “Hogyan tovább Rákosrendezőn?” címmel meghirdetett fórumát, ahol – Vitézy Dáviddal és Erő Zoltán főépítésszel, valamint urbanistákkal – ismerteti Budapest következő lépéseit, terveit, programját. Új helyzet van ugyanis, mióta csütörtökön kiderült, hogy a főváros mégiscsak élhet elővásárlási jogával a vitatott mini-Dubaj projekt arab befektetők által kiszemelt rákosrendezői területén.
Előljáróban, hogy mennyi fordulat és fejlemény történt 24 óra alatt ebben az ügyben:
- Szövevényes előzmények után úgy tűnt, az Orbán-kormány mindent lepacsizott az arab befektetőkkel, már NER-közeli figurák tolongtak a tervezett beruházás körül és fellángolt a vita a felhőkarcolókról
- Szemben az eddigi kormányzati állásponttal, a kormányinfón Gulyás Gergely váratlanul bejelentette, hogy a főváros élhet az elővásárlási jogával, viheti a területet az arabok elől, majd ezt írásba is adták
- Karácsony jelezte, hogy a főváros mindent vállal, amit az arab befektetők, persze ez nem a konkrét fejlesztésre vonatkozik, mert a főváros nem felhőkarcolókat, hanem régi tervét, a Parkvárost épít(tet)né
- Vitézy Dávid, a Podmaniczky-frakció vezetője csapdát sejt a fordulat mögött, Karácsony optimistább, de szerinte ő már nyugdíjas lesz, mire a projekt elkészül, és megszólalt Lázár János valamint Magyar Péter is
- A Karácsony nyakába szakadt fejlesztés áldás és átok is egyszerre: óriási politikai siker a kormánnyal szemben, de komoly veszélyeket is tartogat, mert hatalmas lehetőség, de tele van buktatókkal
Karácsony Gergely azzal folytatta, hogy Budapestet az elmúlt időszakban egy negatív spirálba lökte az agglomeráció fejlődése, a sok ingázó, és az is látszik, hogy 2050-re Budapest és az agglomeráció még sűrűbben lakott lesz, addigra az előrejelzések szerint annyian laknak majd Budapesten mint a környező agglomerációban. Az Karácsony szerint nem baj, ha a korábbi népességfogyás után ismét 2 milliósra duzzad a főváros, de az életminőség nem mindegy, “a városból otthonnak kell lennie”.
Tegyük újra naggyá Budapestet!”
adta ki a jelszót a főpolgármester és szerinte a megoldás az, hogy a népesség növekedésével együtt az életminőség is javuljon. Ennek egyik kulcslehetősége az olyan rozsdaövezetek fejlesztése, mint amilyen akár a Rákosrendező területe is. A rozsdaövezetekről elmondta, ezek jó fejlesztési lehetőséget jelentenek, hiszen általában például jó közlekedési adottságai vannak, ugyanakkor egykori ipari-vasúti területként szennyezettek, rekultivációra szorulnak.
Mit kellene kezdeni a területtel?
Az arab befektetők eddig látott egyoldalas tervével szemben a fővárosnak Karácsony szerint komoly anyagai, tervei vannak arra, mit lehetne kezdeni ezzel a területtel, ez a Parkváros. „A legfontosabb, hogy az egészet a feje tetejéről a talpára kell állítani” – mondta Karácsony, aki szerint a közérdeknek és nem pedig a magánérdeknek kell meghatároznia a fejlesztést. „Az elmúlt napokban kiderült, nem ingyen voltak hülyék, sőt, nem voltak hülyék, ravaszak voltak és nem ingyen, mert amit és ahogy elterveztek, az Bindzsisztán” – emlékeztetett a főpolgármestert a körülményekre és a NER-figurák sürgés-forgására.
Karácsony szerint „egy ekkora beruházást nem lehet és nem is érdemes magántőke bevonása nélkül megvalósítani, de akkor kell majd versenyeztetni, akár részenként hasznosítani a területrészeket, nemzetközi pályázaton, ha megvan a mesterterv” – magyarázta Karácsony, aki felhívta a figyelmet, hogy arra törekszik, a földterületet ne adják el, az maradjon fővárosi, közösségi tulajdonban, csak az épületek legyenek a befektetőké, akiktől a földért pedig bérleti díjat lehet majd beszedni.
A főpolgármester sokat beszélt a zöldfelületek arányáról és persze a leendő épületekről is, és jelezte: „másfél millió négyzetmétert lehet itt építeni, és lehetőség van magasházak építésére, de nem 500 méteres felhőkarcolókra, hanem legfeljebb akkorákra, 90 méteresekre, amelyeket ma megengednek a törvények.”
Azt amúgy a főpolgármester is elismerte, hogy „aktív kormányzati segítség, hozzűállás nélkül, itt nem lesz semmi”, és itt hívta fel a figyelmet arra a mintegy 800 millió euró értékű, a kormányzat által vállalt jellemzően közlekedési infrastruktúra-fejlesztés is elengedhetetlen, továbbá a MÁV-val is meg kell állapodni arról, hogyan használhatja a vasút továbbra is a tertület egy részét.
Karácsony azzal folytatta: a politikai üzengetéseket megpróbálja visszafogni, mert egy hatékony, normális együttműködésre van szükség a sikerhez a kormányzattal. Azt azért megjegyezte, tudja, hogy lesznek olyan hangok, hogy már két napja a fővárosé a terület, ő pedig még mindig nem tett semmit, de egy ekkora projekt évtizedes távlatot jelent: talán az első lakásokba már 8 év múlva is beköltözhetnek, de az egész projekt teljes megvalósítási ideje 20 év is lehet – Bécsbben is e nnyi volt egy hasonló, Budapesten eddig példa nélküli nagyságú és komplexitású projekt. Karácsony szerint
ebbe a projektbe, mivel sok közösségi funkció is bevonható, lehetne uniós forrásokat is felhasználni”.
Vitézy: sok együttműködés kell
Sok partnerségre és együttműködésre lesz szükség a sikerhez – ezt már a következő felszólaló, Vitézy Dávid, a közgyűlési Podmaniczky-frakció vezetője mondja. Szerinte az együttműködésre jó példa, ahogy a fővárosi közgyűlés több frakciója együttműködésével tudtak dönteni az elővásárlási jog gyakorlásáról. „Ez egy valódi aranytartaléka Budapestnek, de aktív vasúti tevékenység folyik, így meg kell egyezni az állam mellett a MÁV-val is, viszont ha ez megvan, a jó adottségú tertület jól beépíthető a városszövetbe” – mondta. Megjegyezte:
lakhatási-, klíma-, és zöldválság van Budapesten, ezeken kell enyíteni, és ezeknek kell alárendelni a fejlesztési célokat”
„A magyar állam magára hagyta ezt a területet” – állapította meg Vitézy, megjegyezve, hogy a területen van a Vasúttörténeti Park, amelyet „az arab befektető ellehetetlenített volna, a főváros viszont megmenti és megtartja a Vasúttörténeti Parkot a budapestieknek”. A terület szennyezettségéről szólva megjegyezte: a világháború miatt lőszermentesíteni kell és a vasúti tevékenység miatt gázolajjal átitatott a talak, sok az illegálisan lerakott hulladék is, de szerinte nem kell „túldramatizálni sem a probléma nagyságát”.
Arról, hogy milyen lehet itt egy új városrész, Vitézy is nyugat-európai jó példákat hozott. Szerinte az a cél, hogy „15 perces város jöjjön létre, hogy gyalog elérhető legyen minden fontos szolgáltatás, ne kelljen autóba ülni ehhez, minél több zöld és közterület legyen.” Bécset említve elmondta: szintén egy volt pályaudvar területén 75 hektáron történt fejlesztés, a közepén 10 hektáros parkkal, és ez a beruházás sem ment egyik napról a másikra, mert a tervek 2004-ben készültek, és az utolsó házak még épülnek. Szerinte
a példaként hozott bécsi fejlesztéshez hasonlóan Budapestnek is elég lenne a szinte ugyanakkora területen 15 ezer lakást építeni”.
Vitézy az egyik diáján azt is megmutatta, hogy korábban, még az arab befektetők felbukkanása előtt milyen tervek születtek kormányzati szinten a terület hasznosítására, beépítésére. Ebben nem voltak ugyan se 250, se 500 méteres felhőkarcolók, volt viszont nagy mennyiségű irodaház, és a főváros által most tervezettnél sokkal sűrűbb beépítés, hiszen például majdnem dupla annyi, 27 ezer lakással számoltak benne. Íme a részletek, amelyet korábban terveztek:
Vitézy előadásában külön kitért a szükséges közlekedési fejlesztésekre, a kisföldalatti meghosszabbítására, és megjegyezte: számos, a korábban általa vezetett Budapesti Fejlesztési Központ által készített koncepció és részletesen kidolgozott, például a MÁV-val is leegyeztetett terv áll rendelkezésre, van mire építeni. Hangsúlyozta a zöldfelületek nagyságát, és azt, hogy az arabok által vállalt 5 százaléknyi helyett a főváros a többszörösét tervezi, ráadásul összefüggően, ami nagy park létrejöttét jelentené, nem csak zöldsávokét.
Szoros partnerség kell a magyar állammal, de a fővárosnak kell irányítania, mert ő a tulajdonos”
– jelentette ki Vitézy, aki jelezte azt is, hogy egy profi fővárosi projektcégre is szükség lesz. Azt is világossá tette, hogy a nem külföldi magánérdekeknek, hanem a budapestiek érdekeinek alárendelt fejlesztés kormányzati- és önkormányzati ciklusokon átívelő folyamat lesz.
Követendő és az elrettentő példák
A fórum következő felszólalója Andreas Trisko, Bécs városának vezető tervezője. Az urbanista szakember – aki lelkesen felajánlotta tapasztalataikat a budapesti projekten dolgozóknak – a már Karácsony és Vitézy által is jó példaként hozott egyik grandiózus bécsi fejlesztési projektet mutatta be részletesen, ez amúgy így néz ki – ahogy Trisko diáján is látszik:
Andreas Trisko előadásában beszélt a zöldfelületek arányának fontosságáról, az ilyen fejlesztési területek beépíthetőségéről, átjárhatóságáról, szellősségéről is. Az építési tevékenységek hulladékmentessége, a zöldenergia hasznosítása és a fejlesztés koordinációja is szóba került, és a bécsi várostervező is kiemelte, hogy ehhez sok szereplő együttműködése szükséges. A bécsi gyakorlat az, hogy a fejlesztési projekteket részenként, elemenként pályáztatják meg, miközben ötvözik a támogatott és piacorientált lakásépítést.
A következő felszólaló Tosics Iván, a Városkutató Kft. ügyvezetője, a Budapest Kör elnöke inkább egy elrettentő példát hozott. Isztambulból, ahol közéleti tiltakozás közepette arab befektetők több, akár 650 méteres felhőkarcolót is felhúztak volna, de egy év után a tiltakozások hatására a projekt kudarcba fulladt. Majd a belgrádi hasonló befektetés ismertetése következett, ahol ugyan voltak tüntetések is ellene, de megvalósult, és amelyen elrettentő példaként Karácsony Gergely is szörnyülködött már a helyszínen.
Tosics Iván ismertetése szerint Münchenben is hasonló projekt készült, mint amit Budapest tervez. A szakember, városkutató arra is kitért, hogy milyen önkormányzati és civil ellenállási lehetőségek vannak arra az esetre, ha egy hasonló fontos beruházás eltér eredeti céljaitól.
Végül a fórum utolsó előadója, Erő Zoltán, Budapest főépítésze nemcsak külföldről, hanem a magyar fővárosból hozott korábbi vagy jelenleg is zajló, jó és kevésbé jó városfejlesztési példákat, sőt elrettentőeket is.
Erő Zoltán lesz a vendége a HVG videós podcastjának: a még ma megjelenő Fülke legújabb adásában a főépítész részletesen is beszél majd arról, hogy mi és hogyan valósulhat meg Rákosrendezőn, és arról is kérdezzük, milyen lehetőségek és veszélyek várhatóak majd a projekt során.
HVG-előfizetés digitálisan is!
Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!
