Az európai zöldtechnológia zászlóshajója, az akkumulátorgyártó Northvolt szerdán csődöt jelentett Svédországban, ami gyakorlatilag véget vet Európa reményének, hogy konkurenciát adjon a kínai gyártóknak. A csőd a svéd vállalati történelem egyik legnagyobb bedőlése, és a Saab Automobile autógyártó több mint egy évtizeddel ezelőtti összeomlása óta a legjelentősebb.

A svéd Northvolt 2016-os alapítása óta több mint 10 milliárd dollár tőkeinjekciót, hitelt és állami finanszírozást kapott. Legnagyobb tulajdonosai közé tartozik a Volkswagen 21 százalékos, valamint a Goldman Sachs 19 százalékos részesedéssel, míg más autógyártók, köztük a BMW, a Volvo és a teherautó-gyártó Scania hosszú távú szerződésekkel próbálták biztosítani a vállalat jövőbeli bevételeit és azt, hogy további hiteleket vehessen fel. Mindez azonban nem volt elég.

Az elektromos autókhoz akkumulátorokat fejlesztő vállalat tavaly novemberben kért először csődvédelmet, mivel a készpénzállománya rohamosan fogyatkozott, és próbált forrásokat szerezni az észak-svédországi üzemének, a Northvolt Ett (a szó svédül egyet jelent) kapacitásbővítésével kapcsolatos tartós problémák megoldására.

A csődöt jelentő svéd Northvolt adóssága valamivel több mint 8 milliárd dollár, a vállalat csődje 5000 munkahelyet veszélyeztet.

A hitelezők között magán- és állami befektetők egyaránt szerepelnek.

Peter Carlsson társalapító, korábbi Tesla-vezető, aki nem sokkal a novemberi adósságátütemezés bejelentése után lemondott a Northvolt vezérigazgatói tisztségéről, korábban azt mondta, hogy a vállalatnak legalább 1,2 milliárd dollárra lenne szüksége az üzletmenet helyreállításához.

Az európai autóipar azt remélte, hogy a Northvolt csökkenti a nyugati autógyártók függőségét a kínai riválisoktól, például az akkumulátorgyártó CATL-től és az elektromos autókat és akkumulátorokat is gyártó BYD-től.

Az Egyesült Államokban és Németországban tartják a frontot

Az észak-amerikai Northvolt Six (Hat), és a németországi Northvolt Drei (Három) egységei nem jelentettek csődöt, miként a vállalat lengyel leányvállalata, a Gdanskban 2023 óta már termelő Northvolt Dwa (Kettő) sem szerepel a csődbejelentésben. A csőd kizárólag a Northvolt legnagyobb és központi egységét, az észak-svédországi Skellefteában található Northvolt Ett (Egy) üzemet érinti.

A háromezer embernek munkát adó németországi Northvolt Drei a tervek szerint 2026-ban kezdi a termelést, és 2029-re készül el teljesen.

Robert Habeck német gazdasági miniszter kijelentette, hogy továbbra is reménykedik abban, hogy a Northvoltot még megmentheti egy olyan befektető, aki biztosítani tudja a németországi üzem jövőjét. „A tárgyalások folyamatban vannak – mondta. – A lehetőség mindenképpen fennáll.”

A Porsche és a Volkswagen közölte, hogy továbbra is kapcsolatban áll a Northvolttal, de más beszállítók után néztek, miután világossá vált, hogy az akkumulátorgyártó a csőd felé tart.

A Northvolt Fem az ugyancsak svédországi Borlänge városban tervezett üzem építését már 2024 júniusában leállította

northvolt.com

A Northvolt Fem (Öt) az ugyancsak svédországi Borlänge városban tervezett üzem építését már 2024 júniusában leállították. Miközben a Northvolt és a Volvo épülőben lévő göteborgi közös gyárával kapcsolatban már 2024 októberében úgy döntöttek, hogy a Volvo Cars kivásárolja a Northvolt részesedését a közös vállalkozásból, mivel a Northvolt pénzügyi nehézségei miatt nem tudta teljesíteni finanszírozási kötelezettségeit. A Volvo Cars hangsúlyozta, hogy a gyár jövőbeni akkumulátorgyártása harmadik felek vagy más partnerek bevonásától függ, jelezve, hogy nem tervezi az akkumulátorgyártást önállóan folytatni.

Az egyik legnagyobb partner, a Scania a héten szintén közölte, hogy a teherautó-gyártó Northvolttal kötött megállapodása mellett más akkumulátorok szállítására is szerződött. Ugyanakkor azt is jelezte, hogy 6 millió dollárért és a vállalkozáshoz tartozó összes adósság átvállalásával továbbra is megvásárolná a Northvolt Industrialt, amely az akkumulátorgyártó Northvolt Systems nevű egységéhez tartozott.

Nem most kezdődött az agónia

Már tavaly októberben is látszott, hogy nagy a baj. A HVG is beszámolt róla, hogy a finanszírozási problémák a Northvolt Ett gyárban a termelés ideiglenes felfüggesztéséhez, valamint svédországi alkalmazottak 25 százalékos leépítéséhez vezettek. A leépítések már akkor mintegy 1600 munkavállalót érintettek, és lemondott a gyár vezérigazgatója is.

A pénzügyi gondokat akkor közvetlenül az okozhatta, hogy a BMW német autógyártó 2024 júniusában lemondta akkumulátorcellák beszerzésére Northvolttal kötött kétmilliárd eurós megrendelését, mert a svéd akkumulátorgyártó nem tudta határidőre teljesíteni a BMW-vel 2020-ban kötött hosszú távú szállítási szerződését.

Ezt követően újabb komoly érvágást jelentett, hogy a Northvolt tavaly év elején ötmilliárd eurós zöldhitel-megállapodást kötött egy nagy üzembővítésre, de a finanszírozást később törölni kellett, mivel a pénzügyi problémák fokozódtak.

Óriási ígéretként indult

Az európai elektromos autóipar egyik kulcsszereplőjének számító Northvoltot egykori Tesla-vezetők alapították 2015-ben, hogy Skellefteåban, Svédország északi részén tiszta energiával üzemelő ultramodern akkumulátorgyárat építsenek. A vállalkozás gyorsan az európai zöld technológia reménységévé vált, vonzotta a világ legnagyobb autógyártóit, bankjait és kormányait. 2024 elejéig a Northvolt – Európa egyik legértékesebb technológiai vállalataként – körülbelül 15 milliárd dollár befektetést gyűjtött össze.

Bár a Northvolt régen megkezdte az akkumulátorok gyártását, és Európa egyik legfontosabb akkumulátorcella-gyártó gigagyárát építette fel, az aksijai azonban több esetben nem feleltek meg az autógyártók minőségi elvárásainak, és gyakran a termelési volumen sem volt megfelelő.

A lassuló kereslet és az emelkedő költségek mellett a keleti, különösen a kínai gyártók masszív terjeszkedése is erősen betett az európai akkumulátorprojektnek.

Kína cégei olyan erősen dominálják a globális piacot, hogy a termelési kapacitásuk önmagukban jelentősen meghaladja a globális keresletet.

A Bloomberg adatai szerint 2025-ben a globális akkumulátorgyártási kapacitás 7,9 terawattórára (TWh) emelkedik, miközben a kereslet csupán 1,6 TWh lesz. 2023-ban a kereslet összesen 950 gigawattórát tett ki, amit a kínai akkumulátorgyártás teljes egészében ki tudott volna elégíteni.

Ez a – sok esetben versenytorzító állami támogatásokkal hizlalt – túlkapacitás lenyomja az árakat, és még nehezebbé teszi az új belépők számára, hogy piaci részesedést szerezzenek. Nem is csoda, hogy a Northvolt brit riválisa, a Britishvolt is hasonló sorsra jutott 2023-ban, amikor pénzügyi és technikai nehézségek miatt összeomlott.

2025-ben a globális akkumulátorgyártási kapacitás 7,9 terawattórára (TWh) emelkedik, miközben a kereslet csupán 1,6 TWh lesz. 2023-ban a kereslet összesen 950 gigawattórát tett ki, amit a kínai akkumulátorgyártás teljes egészében ki tudott volna elégíteni.

CFOTO / NurPhoto / NurPhoto via AFP

Az inflációs törvény és Trump vámháborúja

Az európai akkugyártók helyzete tovább bonyolódott 2022-ben, amikor az Egyesült Államok bevezette az Inflációcsökkentési törvényt (IRA), amely több milliárd dolláros támogatásokat és adókedvezményeket kínált azoknak a cégeknek, amelyek az USA-ban vagy kereskedelmi partnereinél, például Kanadában gyártanak megújuló energiához kapcsolódó termékeket, köztük akkumulátorokat. Ez lehetőséget nyújtott a Northvoltnak és más európai gyártóknak, hogy Észak-Amerikában terjeszkedjenek.

Még 2023 szeptemberében a Northvolt bejelentette, hogy új gyárat épít Montreal mellett (Northvolt Six), amelyhez mintegy 700 millió dolláros állami támogatást kapott a kanadai szövetségi és helyi kormányoktól. A norvég FREYR Battery akkumulátorgyártó, szintén az amerikai piacon keresett menedéket, a Georgia államban tervezett gyárához pedig 358 millió dolláros támogatást ígértek.

Bár a támogatások vonzó lehetőséget kínálnak, egyik cég sem bizonyította még, hogy képes lenne a technológiáját ipari méretben is sikeresen alkalmazni. A Freyr például több termékéhez is csak laboratóriumi körülmények között végezte el a kísérleteket, és eddig nem építette meg gyárát a georgiai helyszínen.

Idén aztán Trump bejelentette, hogy 25 százalékos vámot fog kivetni az európai termékekre, ettől egyrészt az autóipar földbe állhat, másrészt végképp ellehetetlenülhet Európa saját akkuprojektje. Jóllehet az akkumulátorgyártás stratégiai jelentősége nem csupán az elektromos járművek piacára korlátozódik. Alapvető a megújuló energia tárolásában is, növelve a villamosenergia-rendszer rugalmasságát, az energiafelesleg későbbi felhasználását. Emiatt az EU és az USA számára is kulcsfontosságú, hogy versenyképesek maradjanak ezen a területen.

Szakértők szerint a megoldás a kormányok fokozott támogatása és/vagy ázsiai szereplőkkel való partnerségek lehetnek. Ha a Nyugat nem képes felfuttatni az akkumulátorgyártást, az hosszú távon a kínai dominancia megerősödéséhez vezethet az elektromos járművek és az energiaátmenet területén, amely meghatározza a globális gazdaság jövőjét.