Száz nappal a tokiói olimpia előtt sem tudni biztosan, a járvány hogy alakítja át a játékokat

Száz nappal a tokiói olimpia előtt sem tudni biztosan, a járvány hogy alakítja át a játékokat

Utolsó frissítés:

Horn Andrea Szerző:

Horn Andrea
Horn Andrea
Tetszett a cikk?

Száz nappal a nyitóünnepség előtt még mindig nagyon keveset tudni arról, hogy fog kinézni az idén nyárra halasztott tokiói olimpia. A helyiek a negyedik hullámtól tartanak, miközben a szervezők még mindig azt tervezgetik, hogyan lehet hatékonyan felügyelni és biztonságban mozgatni, ellátni az eseményre érkezőket, esetleg kezelni, ha valahol járványgóc alakul ki.

A japánok jókora többsége, 72 százaléka azt szeretné, ha törölnék a tavalyról idén nyárra halasztott tokiói olimpiát és paralimpiát, vagy ismét módosítanák az időpontját – derül ki egy hétfőn publikált felmérésből. Az ellenzők aránya valamelyest csökkent a januárihoz képest, de nem számottevően: akkor 80 százalék nem értett egyet a rendezéssel.

A 2020-as tokiói nyári olimpia és paralimpia ellen tüntetnek a japán fővárosban 2021. március 25-én, az olimpiai fáklyaváltó kezdetének napján
©

Az aggódó szkeptikusokat, úgy tűnik, az sem hatja meg, hogy jelen állás szerint már tényleg csak azok utaznának Japánba az eseményre, akiknek nagyon muszáj: a Nemzetközi Olimpiai Bizottság és a szervezők úgy döntöttek, hogy a résztvevőkön kívül csak a játékok lebonyolításához szükséges emberek kapnak akkreditációt, és határoztak arról is, hogy külföldi nézőket sem fogadnak. Érdemes ezt a mondatot ízlelgetni néhány nappal azután, hogy kiderült: a játékok előtt nagyjából másfél hónappal kezdődő foci-Eb négy budapesti meccsén nagy valószínűséggel telt ház lesz, azaz 67 ezer ember szurkol majd a Puskás Aréna lelátóin, a külföldi drukkereknek pedig megkönnyíti az országba jutást a kormány.

Visszatérve Tokióra: az aggódók kételyeinek alapot ad, hogy a japán Egészségügyi, Munkaügyi és Népjóléti Minisztérium adatai szerint a 126,3 milliós lakosságnak mindössze 0,4 százaléka tekinthető védettnek, azaz kapta meg a második oltását is. Legalább egyszer 1,1 millióan vannak beoltva, többségük egészségügyi dolgozó, a 65 év felettiek oltása pedig csak hétfőn kezdődött el az országban eddig egyedül jóváhagyott Pfizer–BioNTech-vakcinával.

©

Az olimpiára készülő japán sportolók nincsenek köztük, bár a múlt heti hírek szerint a kormány fontolgatja, hogy előbbre vegyék őket az oltási sorban. Annak a gondolatát azonban, hogy a fiatal és fitt versenyzők számára előbb biztosítsák a védettséget, mint az idősek vagy a krónikus betegek számára, erőteljes kritika övezi a japán közösségi médiában. (A magyar sportolókat a Magyar Olimpiai Bizottság kérésére január végétől kezdték beoltani, s lassan mindegyikük megkapja a második dózist. A részvételnek nem feltétele az oltottság.)

Magasabb átoltottságot Japánban már 50 nappal ezelőtt sem jósoltak a szakemberek, mégis sokan abban reménykedtek, hogy a járványhelyzet valamelyest javul majd az országban, és talán a versenyzőkre, stábtagokra, újságírókra vonatkozó szigorú szabályokon is enyhítenek a szervezők. A jelenleg ismert előírások értelmében sem a sportolók és segítőik, sem senki más, aki az olimpián dolgozik vagy arról tudósít a Japánba érkezése utáni 14 napig nem hagyhatja el a szállását, látogathat el egy turistalátványossághoz, ülhet be egy étterembe vagy térhet be egy üzletbe; kizárólag azokat a versenyhelyszíneket keresheti fel, amelyeket az előre leadandó személyes menetrendjében megjelöl. Emellett mindenki köteles telepíteni a telefonjára egy kontaktkutató alkalmazást, amelyen keresztül az aktuális tartózkodási helyét is ellenőrizhetik. A sportolókat és a hivatalos személyeket rendszeres időközönként tesztelik majd, és az egyéb résztvevők is számíthatnak időnként mintavételre, emellett az összes olimpiai helyszínen kötelező lesz a testhőmérséklet-mérés a beléptetésnél. Azt, akinél a hőmérő többet mutat 37,5 Celsius-foknál, nem engedik be.

Ezek a szabályok februárban jelentek meg, április folyamán ígérték a frissítésüket. Bizonyos, hogy akik átolvasták őket, abban reménykedtek, nyárra javul majd a helyzet, mostanra azonban világossá vált, hogy a lazítás inkább csak hiú ábránd. Ha lenne rá bármi esély, nem fújták volna le az olimpiai lángváltó Oszaka területére tervezett eseményeit, és nem vezettek volna be újabb két prefektúrában, valamint Tokióban vészhelyzeti intézkedéseket a koronavírus új variánsainak megfékezése érdekében.

Annyi viszont legalább már kiderült, hogyan terveznek a szervezők gátat szabni a fertőzés terjedésének, ha az olimpiai falun belül felütné a fejét. Jelen állás szerint kibérelnének egy 300 szobás szállodát azon sportolók és stábtagok részére, akik megfertőződnek a koronavírussal. A hotelben, amely csupán néhány kilométerre található az olimpiai falutól, azokat helyeznék el, akik csak enyhe tüneteket produkálnak vagy tünetmentesek, tehát nem szorulnak kórházi ellátásra. A megfertőződötteket harminc speciális járművel viszik majd a szállodába, ezek úgy lesznek kialakítva, hogy a vezetőik biztonságban legyenek, és ne kaphassák el a koronavírust. Aki bekerül, annak legalább tíz napig karanténban kell majd maradnia.

©

Száz fölött a számláló

Mindezek tudatában jelenleg 114 (+7 tartalék) magyar sportoló készül a biztos részvételre. Ha figyelembe vesszük, hogy milyen kavarodást okozott a járvány az egyes sportágak versenynaptárában és a kvalifikációban, egyáltalán nem állunk rosszul. Összehasonlításképpen: 100 nappal a londoni megnyitó előtt 97, a riói előtt pedig 130+1 versenyző vívta már ki az indulás jogát, végül az előbbi játékokon 157-en, az utóbbin pedig 156-an képviselték a magyar színeket.

A MOB azzal számol, hogy hasonlóan népes lesz a tokiói küldöttség is. Az eredményességből azonban valamelyest lejjebb adtak: 13 érmet várnak, öttel, illetve hárommal kevesebbet, mint 2012-ben, illetve 2016-ban.

Nagyot dobott a Tokióba készülők létszámán, hogy a férfi és a női vízilabda-válogatott után március végén a női kézilabda-válogatott is megszerezte a kvótát, így 2008 után újra ötkarikás eseményen szerepelhet. Az utóbbi években jelentősen megfiatalodott csapatot nemrég a címvédő Oroszországgal (ROC), valamint Franciaországgal, Spanyolországgal, Svédországgal és Brazíliával sorsolták azonos csoportba, így nagyon nehéz dolga lesz, ha hozni akarja a legutóbbi eredményt: Pekingben Görbicz Anitáék negyedikek lettek, a bronzmeccsen Dél-Korea csapata múlta őket fölül. Görbicz már a szakmai stáb tagjaként, tanácsadóként utazik majd, a játékoskeretben az elnyűhetetlen Tomori Zsuzsa azonban még mindig szerepel. Az még kérdés, hogy a csapatkapitány, Kovacsics Anikó részt vehet-e a tornán, egy március végi bajnokin ugyanis súlyosan megsérült, porc és szalag is károsodott a vállában.

Bíró Blanka (b), Szöllősi-Zácsik Szandra (j2) és Szucsánszki Zita (j), a magyar válogatott játékosai és Görbicz Anita edző (b2) a kézilabda női olimpiai selejtező 2. csoportjának második fordulójában, Szerbia ellen játszott mérkőzésen a győri Audi Arénában 2021. március 20-án.
©

A múlt héten vált biztossá, hogy Rio meglepetésgyőztese, a párbajtőröző Szász-Kovács Emese – aki 2019 augusztusában ikreknek adott életet – nem duplázhat: a sportági szövetség úgy döntött, nem ő, hanem Kun Anna indulhat az április végi, madridi európai olimpiai pótkvalifikációs versenyen és próbálkozhat meg a kvótaszerzéssel, míg férfi tőrben Dósa Dániel kapta meg a lehetőséget. Az április 24-25-én zajló viadalon olyan országok egy-egy vívója indulhat szakáganként, amelyek abban a fegyvernemben még egyetlen kvótát sem szereztek. A magyar érdekeltségű program az első napon lesz, tokiói részvétel a győzelemért jár.

A vívócsapatok részvételét ezen az olimpián nem korlátozzák, a női és – a Rióban bronzérmet nyert – férfipárbajtőr-, valamint a férfitőr-csapatnak nem sikerült indulási jogot szereznie. Ott lesz viszont a női tőr, valamint a női és a férfikard-egység – utóbbiban a kétszeres olimpiai bajnok Szilágyi Áron és a világbajnok Szatmári András. Férfi párbajtőrben ranglistás helyezése alapján a világbajnok Siklósi Gergely indulhat Tokióban.

Szilágyi Áron (Vasas, j) és Szatmári András (MTK) a férfi kard versenyszám döntőjében a vívók országos bajnokságán a BOK (Budapesti Olimpiai Központ) csarnokban 2020. december 19-én.
©

Egyelőre az úszók 27 fős csapata a legnagyobb létszámú küldöttség, ám az, hogy valaki A szintet, azaz olimpiai kvalifikációs időt úszott, nem jelenti feltétlenül, hogy indulhat is majd a játékokon, egy országból ugyanis számonként legfeljebb két versenyző nevezhető. Néhány számban már ismert a két induló, nemrég ugyanis a Magyar Úszó Szövetség elnöksége elfogadta a Sós Csaba szövetségi kapitány által javasolt névsort. A védettnek nyilvánított versenyzők mellé a június 16-19. között esedékes Budapest Open zárónapjáig lehet bekerülni. Védettnek számít például

Hosszú Katinka a 200 méteres hátúszás döntőjében az úszók országos bajnokságán a budapesti Duna Arénában 2021. március 26-án.
©

Hogy a mind a négy eddigi olimpiájáról éremmel – Rióból egy örökre emlékezetes bronzzal – hazatérő, 35 éves Cseh László indul-e Tokióban, még kérdés. Edzője, Plagányi Zsolt kifogásolta, hogy Sós Csaba, változtatva az eddigi válogatási elven, úgy döntött, 200 méter vegyesen csak a májusi, budapesti Eb után hirdet védett versenyzőt az olimpiára. A tréner jelezte: nehéz ehhez alkalmazkodni, de az édesapja elvesztése, valamint egy idei vakbélműtét után a tanítványa készül az Eb-re. „Arra már biztos, hogy jobb formában leszünk” – ígérte.

Kajak-kenuban a lehetséges 18 kvótából két évvel ezelőtt már 13-at már megszereztek a magyarok, s a május 12-16. között, Szegeden megtartandó pótkvalifikációs világkupán reálisan további négyet gyűjthetnek. Ez, valamint az a tény, hogy most először kajak egyesben és párosban két-két egység, kenu egyesben pedig két-két versenyző indulhat nemzetenként, reményt jelenthet a nagyon sikeres szereplésre. Kajak-kenus érmekből amúgy sem szokott hiány lenni: Londonból három arannyal, két ezüsttel és egy bronzzal, Rióból pedig három arannyal tért vissza a küldöttség. Arra is van még esély, hogy láthassuk Tokióban versenyezni a 43 éves, háromszoros olimpiai bajnok Kammerer Zoltánt, aki ezúttal párosra készül.

Kammerer Zoltán
©

Atlétikában egyelőre öt sportoló vívta ki a jogot az indulásra a tokiói játékokon:

Márton Anita a női súlylökés döntőjében a dohai atlétikai világbajnokságon a Kalifa Nemzetközi Stadionban 2019. október 3-án
©

A 2017-es londoni világbajnokságon bronzérmet nyert gátfutónak, Baji Balázsnak egyelőre nincs kvótája, de a kvalifikációs időszak június 29-i lezárásáig még van esélye megszerezni. Ehhez vagy teljesítenie kell a 13.32-es szintidőt, vagy úgy kell gyűjtögetnie a pontokat, hogy a világranglistán minél előrébb küzdje magát. Neki egyébként jól jött az olimpia elhalasztása, 2019-ben ugyanis kétszer is megműtötték, így hónapokig nem edzhetett.

Baji Balázs, a BHSE versenyzője, a férfi 60 méteres gátfutás győztese a fedett pályás atlétikai bajnokságon a budapesti BOK Csarnokban 2021. február 21-én.
©

Birkózásban – amelyben öt éve nem termett magyar sportolónak babér, 2012-ben viszont hárman is érmesek lettek – jelenleg öt kvótánk van Sastin Mariana (63 kg), a kötöttfogásban érdekelt Lőrincz Viktor (87 kg), Lőrincz Tamás (77 kg) és Korpási Bálint (67 kg), valamint a szabadfogásban versenyző Muszukajev Iszmail (62 kg) révén. A sportolók itt is az országnak vívják ki a részvételi jogot, s végül a szakszövetség dönt arról, kik élhetnek vele, de meglepetés volna, ha nem ők képviselnék Magyarországot a játékokon. Nem kizárt, hogy bővül még az utazók névsora, májusban, Szófiában lehet még kiharcolni a kijutást.

Az asztaliteniszezőknek jelenleg 4 (+1 tartalék) kvótájuk van: a női csapatnak – és az egység két tagjának egyéniben –, valamint Majoros Bencének biztosan drukkolhatunk, de még Szudi Ádámnak is összejöhet a kijutás az e havi európai egyéni selejtezőn.

Majoros Bence
©

A belső viszályok tépázta sportlövészetben is legalább négyen harcolnak majd az éremért: három puskás és egy pisztolyos. A kvótákat Péni István, Sidi Péter, Mészáros Eszter és Major Veronika szerezte Magyarországnak. Péni és Sidi köztudottan ki nem állhatja egymást, közös történetük legújabb fordulata a visszalépés volt az indiai világkupa-verseny csapatdöntőjétől. Péni és egy társa inkább nem állt ki, mert úgy vélték, hogy Sidi fegyvere szabálytalan. A szövetség kivizsgálta az esetet, és három hónapra megvonta mindhárom sportoló ösztöndíját, ám az üzengetés azóta sem maradt abba.

Ugyancsak négy kvótájuk van a vitorlázóknak: Berecz Zsombor a finn hajóosztályban, Érdi Mária és Vadnai Benjámin laser radialban, Cholnoky Sára pedig RS:X szörfben vívta ki az indulás jogát. Bár ők is az országnak szereztek részvételi lehetőséget, itt is meglepetés volna, ha másokat indítanának helyettük az érintett szövetségek.

Öttusában eddig Kovács Sarolta és Demeter Bence szerzett közvetlen kvótát, de másoknak is van még esélyük csatlakozni. Ehhez remekül kellene szerepelniük a júniusi kairói világbajnokságon vagy indulást érő helyen végezni a világranglista június közepi zárásakor.

A harmadik helyezett magyar csapat tagjai, Kovács Sarolta és Demeter Bence az öttusa Európa-bajnokság vegyesváltó versenyének eredményhirdetésén a székesfehérvári Bregyó közi Regionális Atlétikai Központban 2018. július 23-án.
©

Az egykor szebb napokat látott magyar ökölvívás mostanáig egyetlen kvótást tud felmutatni az 57 kilogrammos Gálos Roland személyében. A tornasportnak (amelyben 2012-ben még Berki Krisztián lólengés-aranyát ünnepelhettük) ugyancsak egyetlen kvótája van Kovács Zsófia révén, igaz, április 21-25. között a bázeli Eb-n még lehet javítani. Egy evezősünk is lesz Tokióban, köszönhetően Pétervári-Molnár Bendegúznak, és szintén egy kvótával rendelkezik a kerékpársport: egy magyar versenyző a férfiak országúti mezőnyversenyében állhat majd rajthoz.

A cselgáncsozók kvalifikációját olyannyira megkavarta a járvány, hogy a nemzetközi szövetség úgy döntött, a június 28-i világranglista-állást veszi alapul a kvóták elosztásánál. Erről a kétszer hét súlycsoport nemzetenkénti legjobb 18 dzsúdósa indulhat, de Japánnak egy-egy automatikusan jár az összes súlycsoportban. A további 134 kvótát kontinentális alapon osztják el, Európának 13 férfi és 12 női jut. Hasonló a helyzet a triatlonnal is: ott június 14-én dől majd el, hogy kik vehetnek részt a játékokon. Magyar biztosan lesz közöttük. És az sem kizárt, hogy július 23. és augusztus 8. között a magyar férfi- és női 3x3-as kosárlabdacsapatot is biztathatjuk majd.

Hozzászólások