Egy több mint 3500 éves kereskedelmi település maradványait fedezték az egyiptomi Nyugati-sivatag egyik oázisában - jelentette be szerdán Faruk Hoszni egyiptomi kulturális miniszter.
A Sacco di Roma olasz kifejezés az elmúlt évezredekben elsősorban V. Károly zsoldosainak nevéhez fűződik, amikor a német-római császár katonái a saját birodalmának nevet adó várost rabolták ki 1527-ben. De a Sacco di Romára volt már egy korábbi példa, persze akkor még nem olaszul beszéltek az itáliai városban. Kr.u. 410-ben, szinte napra pontosan 1600 évvel ezelőtt augusztus 24-én a vizigótok támadták meg a várost, és szintén kirabolták.
Az ókori ciprusiak vallásosak voltak, de nemcsak a görög istenekben hittek – ez derül ki a legújabb leletekből, amelyek Ciprus ókori központjának, Idalion városának feltárásakor kerültek elő.
Az ión-tengeri Ithaka szigetén folyó ásatások 16 év után, úgy tűnik, eredményt hoztak: a görög régészek bejelentették, megtalálták Odüsszeusz palotáját.
Egy belga újságíró megvizsgáltatta Hitler rokonainak DNS-ét, és arra az eredményre jutott, hogy az egykori náci vezér genetikai térképe szerint ősei berberek, szomáliaiak, sőt, akár askenázi zsidók is lehettek, de legkevésbé németek.
Peru északi, Csendes-óceán menti partvidékén kutatók egy olyan jegyzetre bukkantak, amelyben egy XVII. században élt spanyol néhány számot írt le egy mára kihalt és elfeledett nyelven. A kutatóknak most nemcsak a levél hátoldalára írt szavakat próbálták megfejteni, de többet is megtudtak az ismeretlen nyelvről.
Mementó-sorozatunk e részét történelmi visszatekintéssel kezdjük a hazai „egypártok” őseiről, az Osztrák-Magyar Monarchia kormányzópártjairól. Összeállításunkban korabeli sajtóhírek alapján ezután részletesen felidézzük azt is, miként született meg a Horthy-rendszer „egypártja” 1920-ban, kilencven évvel ezelőtt.
Az utóbbi ötven év legfontosabb albániai régészeti leletének nevezték a kutatók az Apollóniában nemrég talált római mellszobrot.
1950 augusztus 19-én megnyitották az I. magyar képzőművészeti kiállítást Budapesten, és először osztották ki a Népköztársaság kiváló és érdemes művésze kitüntetéseket. Ugyanazon nap hajnalán felakasztották a magyar tábornoki kar elitjét, az akkor 41 esztendős Sólyom László altábornaggyal az élen. Schubert Katalin hadtörténész- századost kérdeztük, mi motiválta a hatalmat az ártatlanok kivégzésében?
Buddhista korból származó leletekre bukkantak afgán régészek az ország háború dúlta déli részén, ahol az iszlámista felkelők és az afgán kormányerők harcai dúlnak.
Az NDK illetékes vezetői és a szovjet vezérkar tisztjei még a 80-as években is kész tervvel rendelkeztek arra, hogyan rohanhatnák le katonai erővel Nyugat-Berlint − derül ki egy dokumentumfilmből, amelyet csütörtökön este sugároz a regionális RBB televízió.
Várhatóan 2010. október 3-án Németország költségvetéséből eltűnik az utolsó olyan tétel is, amely az első világháborús jóvátétellel függ össze. A németek nem pontosan az adósságot törlesztik ezzel, hanem különböző utólagos szerződéseknek megfelelően járnak el.
Ókori templom maradványai kerültek napvilágra a törökországi Tekirdag-tartományban, ahol 2000 óta tárják fel Heraion-Teikhos ősi városát.
Egy bolgár miniszter, Bozsidar Dimitrov, aki korábban az ottani Nemzeti Múzeum igazgatója is volt, "kib.szott népnek" nevezte egy telefoninterjúban a bolgárokat, miközben történész-régész kollégáira is hasonló jelzőt alkalmazott, a Keresztelő Szent János ereklyéinek hitelességéről folyó vita miatt.
Ősi "bölényvesztőhelyet" fedeztek fel az Arizonai Egyetem régészei a feketeláb indiánok (Blackfeet Indian) rezervátumában Montana állam észak-nyugati részén, ahol az állatok a szikláról vetették le magukat a mélybe.
Harminc év után ismét nagy-morva kori templomra bukkantak a cseh régészek - Csehország területén. Morvaország déli részén találták meg a körtemplomot, Pohansko település közelében. Minderről Jiri Machacek, a brnói Masaryk egyetem régész professzora számolt be.
Egy kőládikó rejtheti Keresztelő Szent János földi maradványait bolgár régészek szerint, akik az ereklyetartóra Szozopol közelében, egy V. századi monostorban bukkantak.
Négyszázötven éve, 1560. augusztus 7-én született ecsedi Báthory Erzsébet grófnő, a külföldön talán legismertebb (és leghírhedtebb) magyar asszony. Bár az újabb kutatások szerint politikai okokból, vagyona miatt keverték rossz hírbe, a köztudatban mégis afféle női Drakulaként él.
A brit kormány annyira komolyan vette egy időben az ufók esetleges létezését, hogy az ötvenes években még a hírszerzési vezetők is tanácskoztak róluk – írja a BBC.
Az 1956-os forradalmat ellenforradalomnak, nemzeti tragédiának tartja Biszku Béla korábbi belügyminiszter. A Duna Televízió Közbeszéd című műsorában az egykori kommunista politikus azt mondta: a megtorlás idején a halálos ítéleteket nem ő hozta, a büntetőeljárásokba nem avatkozott bele, azok szerinte nem koncepciós eljárások voltak. Biszku állításai nem újak, és a hvg.hu korábban már igyekezett dokumentumokkal igazolni, hogy Biszku kulcsszerepet játszott a kádári megtorlások idején.
Nem volt hiány az üveges tekintetű kitömött állatokból, falra szegezett agancsokból, pálinkából és mindenféle fegyvereket lóbáló gyerekekből.
Ha egy harckocsi kétszer is legördülhet a gyártósorról, akkor 600 felújított orvosi rendelőt hányszor lehet sikerként eladni?
Nem csak a száguldozókkal van baj.
Az öttusaszövetség elnökének ezüstérmét is megszépítette Gulyás Michelle aranya.
