Karikó Katalin kutatóbiológus, a szintetikus mRNS-alapú vakcinák technológiájának szabadalmaztatója az MTA 194. közgyűlésén, május 3-án tartott ünnepi előadását követően válaszolt az mta.hu kérdéseire.

A kutató beszélt az mRNS-alapú vakcinák hatásosságáról, a vírusvariánsok elleni hatékonyságról, a harmadik oltás szükségességének lehetőségéről, továbbá egy lehetséges új variáns elleni vakcina kifejlesztéséről is.

Mint Karikó mondta, a Pfizer–BioNTech vakcina klinikai tesztelése 2020 novemberében lezárult. A vizsgálatban 44 ezer fő vett részt. Közülük 22 ezer a koronavírus elleni vakcinával lett beoltva, a másik 22 ezer fő pedig placebóval. A két csoport eredményeit összehasonlítva elmondható, hogy a vakcina hatásossága 95 százalék fölött van.

Beszélt arról is, hogy a 12 év alattiak számára kifejlesztett vakcina klinikai tesztelése is elkezdődött márciusban. “Ezek a tesztek hat hónapos kortól indulnak, és 11 éves korig terjednek ki. Nemcsak a Pfizer, hanem a Moderna is megkezdte a hat hónapos kortól adható vakcina klinikai tesztelését. Hangsúlyozom, hogy ezek a vakcinák még nincsenek bevezetve, jelenleg a klinikai tesztelésük zajlik”.

MTI/Balogh Zoltán

A kérdésre, hogy a kismamáknak mikor érdemes felvenniük a második oltást, Karikó Katalin azt mondta, “legjobb tudomásom szerint ajánlott, hogy a kismamák mindkét oltást felvegyék, kivéve akkor, ha a második dózisra már a harmadik trimeszter során kerülne sor. Akkor az ajánlás az, hogy a kismama a szülés után kapja meg”.

Mint mondta, “nagyon fontos, hogy a vakcina nemcsak az anyát, hanem a magzatot is védi.

A fertőzés mindenképpen sokkal veszélyesebb rájuk nézve. A klinikai tesztek már befejeződtek, részben a Moderna termékével. A Moderna a Harvarddal végezte a vizsgálatokat, a Pfizer tesztjei pedig folyamatban vannak kétezer várandós bevonásával”.

Az interjúban emlékeztették Karikót a Pfizer elnök-vezérigazójának szavaira. Albert Bourla a CNBC-nek nyilatkozva azt mondta, hogy a beoltottaknak később szükségük lehet egy harmadik oltásra is. Karikó erre úgy reagált, hogy “valójában még nem tudjuk, hogy szükség lesz-e a harmadik injekcióra. Ha azt látjuk, hogy azok, akik két oltást kaptak, megfertőződnek, akkor lehetőség van harmadik, negyedik vagy akár tizedik dózis beadására is. Ugyanis az mRNS-vakcinák esetén bármennyi dózist be lehet adni, lehet ismételni, nem zárja ki a korábbi vakcinálás az újabb adag beadását”.

Karikó szerint jelenleg az ismert, hogy a vírus brit és brazil változata ellen ugyanúgy véd a vakcina, mint a vuhani ellen. Ugyanakkor valamivel kisebb a hatásossága a vírus dél-afrikai variánsa ellen. A továbbiakban a New York-i és egyéb helyeken felbukkanó variánsokat tesztelik. “Hozzáteszem, hogy az ellenanyag az első védelmi vonal, de van egy második is, ez pedig a sejtes védelem, amit még nehezebb a variánsoknak kikerülni. Ez azt jelenti, hogy van egy első védelmi vonal, ebben az ellenanyag a vérben cirkuláló vírusokat tudja hatástalanítani, és van egy második, ahol az antigén-specifikus T-sejtek felismerik a fertőzött sejteket, és elpusztítják őket”.

Arra a kérdésre, hogy ha felbukkan egy olyan variáns, amely ellen a vakcina nem működik, mennyi időre van szükség, hogy egy újabbat kifejlesszenek, a kutató azt mondta, “körülbelül hat hétre van szükségünk ahhoz, hogy létrehozzunk egy új vakcinát, és a technológia egyre fejlődik”.

Azt pontosan nem tudom megmondani, hogy milyen gyorsan kerülne ez a vakcina az oltópontokra. Ha nem kell újra lefolytatni egy III-as fázisú klinikai vizsgálatot, akkor sokkal gyorsabban létre lehet hozni az új vakcinát, és így az oltópontokra is hamarabb kerülhet”.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.