Miután az orosz villámháborús tervek befuccsoltak az ukránok kemény ellenállása és a haderejük állapota miatt, a hadsereg elővette azokat az eszközeit, amelyek már a csecsenföldi háborúban, illetve Szíriában is hatalmas szenvedést okoztak a városok ostromakor a polgári lakosságnak, ráadásul a bevetésük kimeríti a háborús bűncselekmény fogalmát.

Nagy titkot nem csinálnak belőle, hétfőn maga az oroszok által grundolt donyecki szakadár népköztársaság jelentetett meg egy videót, amin egy TOS-1A rakétavető látható és termobárikus rakétákat lőnek ki vele.

The separatist DNR published a video showing Russian TOS-1A thermobaric MLRS firing on Ukrainian targets. https://t.co/vlhPBFOSan pic.twitter.com/Z2NROIX90s

— Rob Lee (@RALee85) March 20, 2022

A vákuumbombának is nevezett fegyver sokkal pusztítóbb, mint a hasonló méretű hagyományos robbanószerek. A működésének a lényege, hogy oxigén segítségével generál sokkal nagyobb robbanást, mint a hagyományos szerkezetek.

A működése két részből áll: az első fokozatban egy finom anyagból, jellemzően szénalapú üzemanyagból vagy apró fémrészecskékből álló aeroszolt juttat ki. A második fokozat meggyújtja ezt a felhőt, aminek hatására egy tűzgömb jön létre, hatalmas lökéshullámot és vákuumot kiváltva. Leginkább az élőerő és a (beton)fedezékek ellen szokták bevetni őket. A legborzalmasabb, hogy a robbanáskor elszívja az oxigént, így azok is megfulladnak, akik magát a hőhullámot túlélték.

Vákumbákat hordozó harcjármű a moszkvai katonai parádén

AFP/ SEFA KARACAN

Az eddigi legnagyobb nem nukleáris bomba is ezen az elven működik, az oroszok 2007-ben jelentették be, hogy sikeresen tesztelték a világ legerősebb vákuumbombáját, amely egy atomrobbanás erejével pusztító lökéshullámot szabadít fel. A fegyvert elnevezték akkor a Bombák Atyjának.

A termobárikus bombákat az Egyesült Államok és a Szovjetunió, illetve az utódállama, Oroszország alkalmazza az 1960-as évektől kezdve. Igazi elrettentő fegyver, a csecsenföldi háború idején 1999-ben orosz tábornokok azzal fenyegetőztek, hogy vákuumbombákkal kiirtják a lázadókat a hegyekből.

A The Guardian szerint Ukrajnában elsősorban bunkerromboló feladatokhoz vetik be az oroszok, hogy általa védelmi állásokat semmisítsenek meg. Ugyanakkor a donyecki videón is látható rakéták nem a pontosságukról híresek, a rakétavetők egy nagy terület teljes tüzérségi lefogásához alkalmasak, vagyis nem egy precíziós csapás látható a felvételen.

Kazettás bombák

A másik, a polgári lakosság számára óriási szenvedéseket okozó fegyver is jelen van a frontokon, a kazettás lőszerek, szórt lőszerek vagy más néven a fürtös bombák. A működési elvük, hogy egy nagyobb héjon belül van elhelyezve több kisebb bomba, amelyek földet éréskor robbannak fel. Repülőgépekről bevetve akár több focipályányi területet is meg lehet szórni. A hvg.hu által megkérdezett szakértő arra hívta fel a figyelmet, hogy azt a hatást lehet vele elérni, mint a II. világháborúban a szőnyegbombázással.

Harkivban is bevetették, a robbanásokról videó is készült:

This is what they are doing now to Kharkiv - a city that they totally believed was part of the "Russian world". What will they do to the OTHERS?? pic.twitter.com/PXKVVG5snq

— Christo Grozev (@christogrozev) February 28, 2022

A pusztító erején túl még egy hatalmas probléma van vele: egyes töltetek nem robbannak fel a földetéréskor, viszont élesítve vannak és akár érintésre működésbe léphetnek. Ez rengeteg balesethez vezetett háborús övezetekben, még úgy is, hogy gyakran élénk színűre festik a bombákat, hogy utána könnyen fel lehessen ismerni.

Az első szórt lőszeres támadás a második világháborúban történt, Németország bombázott angol városok. Szerencsére viszonylag kevés bevetést hajtottak végre ilyen robbanóanyaggal.

A kazettás lőszer használatának tiltásáról 2008-ban Dublinban állapodott meg 107 ország, köztük Magyarország is. Azonban kimaradt belőle több nagyhatalom is, köztük Oroszország, az Egyesült Államok és Kína is. A mostani ukrajnai használata azonban ezen túl is háborús bűncselekmény – hívta fel a figyelmet erre a pontra egy neve elhallgatását kérő magyar exdiplomata. Azt mondta, a Genfi Egyezmény egyértelműen tiltja az olyan eszközök bevetését, amelyeknek civil áldozatai lehetnek. Mivel ez nem egy precíziós fegyver, nem lehet pontosan célozni vele, így ezzel nem lövünk – mondta határozottan.

TOS-1 lángszórórendszer pusztító hatása

AFP / Alexander Vilf

A Human Rights Watch a múlt hét csütörtökön számolt be arról, hogy Mikolajivben olyan rakétavetőket használtak az oroszok, amelyeknek a rakétái kazettás lőszert tartalmaztak, megtalálták a fel nem robbant bombákat. A NATO és az ENSZ is tiltakozott már a kazettás lőszerek használata miatt.

Tőr az égen

Az orosz haderő bevetett egy egészen új fejlesztésű fegyvert is, a Kh–47M2 Kindzsal rakétát, amely viszont már precíziós fegyvernek tekinthető. Az orosz védelmi minisztérium szombaton jelentette be, hogy az Ivano-frankivszki területen új hiperszonikus fegyvert, Kindzsal (ami magyarul tőrt jelent) rakétát vetettek be egy katonai raktár ellen. A MIG-31-es vadászgépről indított fegyver ugyan nem új, de mindenképpen modernnek tekinthető, és ami nagyban megkülönbözteti a többi rakétától, hogy hiperszonikus sebességre képes, mintegy 10 ezer kilométer/órával tud hasítani, emiatt képtelenség ellene védekezni, tulajdonképpen lelőhetetlen.

Mig 31 vadászrepülőgép hiperszonikus Kindzsal rakétával

AFP / Aleksey Nikolskyi

Kaiser Ferenc, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense az Inforádiónak azt mondta, hogy mikor észlelik a lokátorok, a következő pillanatban már be is csapódik, és mivel maga a rakéta borzasztó sebességgel érkezik, nagyon nagy a robbanófej átütőereje is.

Ugyanakkor az ukrajnai bevetése körül van némi bizonytalanság is: Az orosz védelmi tárca által közzétett felvételeken látható raktár helyszínét nem tudták azonosítani a környéken, maga a robbanás után – mivel egy raktár volt elméletileg a célpont – nem volt újabb detonáció, ami az ilyen célpontoknál szinte törvényszerű. A The Drive a Planet Labs végül beazonosította a környéket: a támadás Kelet-Ukrajnában történhetett, a felvételen pedig egy farm látható, amit szétlőttek. Azt nem tudni, hogy tároltak-e ott hadianyagot.

A CNN ugyanakkor arról számolt be amerikai védelmi forrásai alapján, hogy észlelték a Kindzsal bevetését, ráadásul többesszámot használtak, vagyis nem egyszer fordulhatott elő.

Ugyanakkor az Egyesült Királyság védelmi minisztériuma szerint érdemben nem igazán befolyásolják a hiperszónikus rakéták Oroszország ukrajnai inváziójának a kimenetelét. Úgy vélik, csupán a támadásuk megrekedéséről próbálták vele elvonni a figyelmet.

Arra már Dominika Kunertova, a zürichi Biztonsági Tanulmányok Központja munkatársa hívta fel a figyelmet, hogy a Kindzsalból ráadásul nincs túl sok Oroszországnak – drága is -, na meg az indító vadászgépekből, a módosított MIG-31-esekből sem állnak túl jól.

Fehér foszfor?

Ukrajna szerdán azzal vádolta meg Oroszországot, hogy fehér foszfort használt Kramatorszknál. A fehér foszfort egyes katonai elemzők vegyi fegyvernek tartják, ugyanakkor a hadseregek gyakran használják füst létrehozására, de nyomjelző lövedékekhez is.

Ilyen a fehér foszfor lövedék becsapódása

AFP / MAYA BAGHIROVA

Az anyag súlyos kémiai égési sérüléseket okozhat, konkrétan egészen addig, amíg elegendő oxigént kap, szinte lehetetlen eloltani, 800-1000 fokon ég. Az első és a második világháborúban is használták élőerő ellen, többféle változata létezik, a tüzérségi lövedéktől kezdve a harckocsilőszeren át a légibombákig, az egyik legaljasabb gyújtófegyvernek tartják. Amellett, hogy képes a bőrt leolvasztani egy emberről, a füstje mérgező, belélegezve a légutakat égeti szét.

A Genfi Egyezmény tiltja a foszforfegyverek használatát lakott területek közelében, az International Humanitarian Law-ban (IHL) külön kiegészítést kapott ezeknek a fegyvereknek a tilalma.

A The Washington Post szerint az Egyesült Államok vezette koalíciós erők 2017-ben is használtak fehér foszfor alapú lőszert az Iszlám Állam ellen Irakban és Szíriában, de korábban a vietnami háborúban is szerepet kapott. Az oroszok is több alkalommal bevetették, például Afganisztánban és a Csecsenföldön is.

Butabombák és tankok roncsderbin - az orosz hadsereg nem más, mint "buhera mátrix"

A nyugati katonai elemzők azt találgatják, hogy az invázió elején még általuk is megjósolt gyors ukrán összeomlás elmaradásában a hősies ellenálláson kívül mekkora a szerepe annak, hogy az orosz hadsereg nem úgy néz ki, ahogy lefestették.

Bár a Kindzsal kivételével az összes fenti fegyver, illetve lőszer bevetése nemzetközi tilalom alá esik, viszonylag minimális az esélye, hogy Vlagyimir Putyin elnököt, vagy a háború bármely orosz szereplőjét nemzetközi bíróság elé állítsák háborús bűncselekmények miatt. A hvg.hu-nak nyilatkozó volt diplomata szerint ahhoz, hogy ez megtörténjen, Putyinnak buknia kellene és politikai változásoknak kellene bekövetkeznie az országban, de erre kevés esélyt lát.