Lehet, hamarosan a sebről készült fotókkal kell igazolniuk az orvosoknak, hogy valódi sebeket láttak el, hasonlóan az autókról készülő kárfelvételi procedúrához. Nem is jó belegondolni, mi van akkor, ha valaki „totálkáros"?
Hirsi Ali, a Szomáliában született, Hollandiába, majd az USA-ba menekült fiatal politikusasszony kemény szabadgondolkodó, aki hadat üzent a radikális iszlámnak. Bírálatai feldűhítették a politikai korrektség és multikulturalizmus csőlátású híveit is.
Az emberi életet sikerül meghosszabbítani 1000 évre, benépesítjük a Naprendszert - az edge.org online magazin körkérdésére válaszoló tudósok néhány magyarázata optimizmusuk okáról. Mások földhözragadtabb indokokat hoztak föl: az emberiség jobban kihasználja a Nap energiáját, a Wikipédia robbanásszerűen elterjed, és megáll a Föld népességének szaporodása.
Nem tudni, hogy Gyurcsány Ferenc huszonhárom pontba foglalt, Szembenézés című írása, melyet a Népszabadság január 26-i számának mellékletként közölt, meddig foglalkoztatja a közvéleményt. Látható, hogy a miniszterelnök szívesen venné, ha hosszan tartó elméleti vita bontakozna ki terjedelmes értekezéséről. Ám a közvélemény a mindennapi problémákkal és a rohamtempóban bevezetett reformok, így a szakiskolák összevonása jelentette gondokkal van elfoglalva.
Ambiciózus vállalkozók eldöntötték, megmentik a balatoni idegenforgalmat és nagy ívű beruházásokba kezdenek. Gyaníthatóan bikaerős kapcsolati háttérrel megszerezték a volt megyei idegenforgalmi hivatalok zsírosabb falatjait – köztük az értékes parti ingatlanokat. A helyiek véleményének kikérése, a helyi igények számbavétele elmaradt.
Néhány hét leforgása alatt körbement, s ma már szinte befejezett tényként kezelik: gyökeres változások fognak bekövetkezni a jobboldalon, akár új pártok is alakulhatnak. Elég régóta élek ebben a rémhírekkel-teli országban ahhoz, hogy tudjam, a feltűnést keltő híresztelések legtöbbször megalapozatlanok. Ez esetben azonban más a helyzet.
Nagyszabású megaprojektekel van jelen a magyar piacon Mordechai (Moti) Zisser, az izraeli tulajdonban lévő Plaza Centers elnöke. Nevéhez fűződik a Kerepesi úti lovarda helyén épülő grandiózus Aréna Pláza, a Hajógyári Szigeten létesülő „magyar Las Vegas”. Cége hozta létre 12 éve a Duna Plázát, és épített azután 15 másikat, szerte az országban. Zissert Jeruzsálemben interjúvolta meg a hvg.hu tudósítója.
A maradék jóléti intézmények, közszolgáltatások piacosításával kimúlik a Kádár-korszakban kiépített – annak idején a rendszer legitimációját szolgáló - koraszülött jóléti állam. A nagyarányú és sebtében végrehajtott „reformokhoz” hiányzik a közvélemény támogatása. A jelek szerint a társadalom a jelenlegi kormányzat által felkínáltnál aktívabb, védelmezőbb államra tartana igényt.
Demokráciákban megbéníthatja a reformereket, ha a nép ódzkodik a legalábbis átmenetileg áldozatokat követelő, ám szükséges reformoktól. Ha politikailag passzív a nép, könnyebb dolguk van a változás híveinek, viszont sérülnek a demokrácia elvei. A dilemma a jelenlegi magyar helyzetre is érvényes.
Amennyiben a kormány és rendőrsége nem lesz hajlandó eltávolítani a Kossuth téri falat még a márciusi tizenötödiki tüntetésekig, akaratlanul is jó szolgálatot tesz a demonstrálóknak. Meghagy egy olyan szimbólumot, amelynek népszerűtlensége mozgósító erejű lehet, s összefoghatja az ellenzék politikailag tarka csoportjait.
Teherán számára az USA közel-keleti és elő-ázsiai politikája felért egy lottóötössel. Megdöntötte a tálibok és Szaddam uralmát, pillanatnyilag az iraki megszállás leköti erőforrásait. Teherán közben háborítatlanul dolgozhat nukleáris programján.
Kié Arthur Koestler? A kérdésre egy külföldi nyilvánvalóan azt válaszolja, hogy mindenkié. Illetve: ez a nagyszerű elme és világhírű író, a huszadik század egyik leghitelesebb tanúja az emberiség, a gondolkodók közös tulajdona, éljenek bárhol a világon. Csakhogy Magyarországon vagyunk, Budapesten, abban a városban, ahol Koestler született, és itt árnyaltabban kell fogalmazni
Vajda Péter, a polgári titkosszolgálatok szóvivője a hvg.hu-hoz eljuttatott üzenetében határozottan cáfolta, hogy az 50-es években az elhárításnak dolgozott volna. Előzőleg Paul Lendvai (alias Lendvai Pál) Bécsből adott telefoninterjúban a hvg.hu-nak megerősítette, hogy a Der Standardban írt cikkében szereplő V.J., „városszerte ismert újságíró-besúgó a sztálini érából” nem más, mint Vajda Péter.
Lendvai Pál a napokban a bécsi Der Standardban írt cikkében félreérthetetlenné tette, hogy amikor "egy városszerte ismert újságíró-besúgót" emleget, "még a sztálini érából” Vajda Péterre gondolt, hiszen nevet ugyan nem említ, de hozzáteszi: a "polgári titkosszolgálatok szóvivője" az illető. A hvg.hu-nak adott telefoninterjúban a neves publicista állította: Vajda az elhárításnak dolgozott az 50-es években. Vajda Pétert kerestük, ám nem tudtuk elérni.
Szépszámú struktúrális nyavalya gyötri a Magyar Postát, miközben a liberalizáció itt dörömböl az ajtón. A bajokról mindenki véleményt alkothat, aki beteszi a lábát egy postahivatalba. Ilyenkor sok tekintetben úgy érezhetjük, mintha egy időalagútban visszarepültünk volna pár évtizedet. A Magyar Posta, a hajdan volt szocialista mamutvállalatok családjának utolsó mohikánja jelenleg inkább kistelepülési hivatalainak bezárása kapcsán válik a hírek szereplőjévé.
Lassan négy éve tart a precedens értékűnek tekintett Balaton-per, amelyben természetvédők követelik a pálkövei partszakasz feltöltésének, beépítésének megakadályozását. Ha a bíróság másképpen dönt, a zöldek szerint eltűnnek a védett nádasok, a befektetők szerint viszont jobb esélyei lesznek, hogy elháruljanak az akadályok a tó környékének régóta esedékes korszerűsítése előtt. A per újabb fordulójára még januárban sor kerül.
Johann Gottfried Herder, a 18. század második felében élt német költő, esztéta, filozófus alaposan ráijesztett magyar kortársaira, amikor azt jósolta, hogy az idegen népek tengerében, „századok múltán talán nyelvüket is alig lehet felfedezni". A nemzethalál víziója összefogásra, sikeres kezdeményezésekre késztette az akkori „politikai eliteket”.
Az ügynökfronton mindezidáig bezzegországnak számító lengyeleknél bombaként robbant a tavaly decemberben kinevezett varsói érsek spionmúltja. A hazája és egyháza renoméján jelentőset rontó főpap, Stanislaw Wielgus ügye sokkolta a múltfeltárást fontosnak tartó, ám a de facto államegyháznak számító katolikus hierarchiát „szent tehénnek” tekintő lengyel társadalmat.
Napjainkban egyre kevesebb az egyházi illetve polgári esküvő, egyre több a válás. Megjelentek különböző, a jog által elismert illetve szentesíteni nem kívánt együttélési formák. Új, alternatív kapcsolatrendszerek is alakulnak, köztük a polyamory mozgalom: hívei hadat üzennek az egyhangúságnak, az individualista vagyongyűjtésnek. A bírálók szerint viszont e mozgalmak veszélyeztetik a gyermeknevelés hagyományos, stabil intézményét.
A Magyar Nemzet idei első számában „Mészárosok” címmel megjelent vezércikk többek között Bush „nagy elődjei” közé sorolja Hitlert. A cikk reagálásra késztette Jeszenszky Gézát, az Antall-kormány külügyminiszterét, hazánk korábbi washingtoni nagykövetét.
Tuzson Bence az elmúlt évek legfontosabb eredményeiről beszélt, csak meghívót felejtettek el küldeni rá.
Részleteket későbbre ígért a Központi Nyomozó Főügyészség. Sajtóértesülés szerint a vezetője magánéleti célokra használhatta a hatóság pénzügyi forrásait.
A hatóságok szerint egy 20 éves nő súlyos sérülést szenvedett a támadásban.
Újabb fényképek jelentek meg egy indiai lapban a miniszterelnökről.
Ha egy harckocsi kétszer is legördülhet a gyártósorról, akkor 600 felújított orvosi rendelőt hányszor lehet sikerként eladni?
Nem csak a száguldozókkal van baj.
Az öttusaszövetség elnökének ezüstérmét is megszépítette Gulyás Michelle aranya.
