Félvilági nők, pompás színek, kabaré és a mindennapi élet művészete

A Nemzeti Galéria plakátkiállítása öt tematikában ad lehetőséget az elmerülésre a szecesszióban.

A Balkán Yoko Onója, a toplistás Flow, humorral a cenzúra ellen – kortárs magyar művészekkel ismerkedik a világ

Ma már szerencsére nem számít ritkaságnak, ha ismert kortárs magyar művészek rangos külföldi múzeumok egyéni vagy csoportos kiállításain szerepelnek. Most a legutóbbi tárlatokból mutatunk be néhányat.

Út a gyönyör labirintusába – Chagall a bécsi Albertinában

A modern képzőművészet valamennyi jelentős stílusa tündöklésének részese volt, sőt: a legjelentősebbeket maga formálhatta 98 életéve alatt. A bécsi Albertina múzeum kiállítása Marc Chagall szentélye.

Nem váltogatjuk a művészeket úgy, mint a divatot – jubileumi beszélgetés a Knoll Galéria vezetőivel

A rendszerváltás a műkereskedelemben is új korszak hajnalát jelentette; 1989-től kezdve sorban jelentek meg – csaknem kizárólag a fővárosra, Budapestre koncentrálva – a magántulajdonú kereskedelmi galériák és aukciósházak, amivel egycsapásra megszűnt a szcéna korábbi állami tulajdonú cégeinek monopolhelyzete. A sort 1989-ben a Knoll Galéria Budapest nyitotta, melyet egy ismert bécsi kortárs galerista, Hans Knoll alapított és működtet azóta is sikeresen a Liszt Ferenc téren. A galéria most volt 35 éves – ebből az alkalomból beszélgettünk Hans Knollal és a budapesti galériát 2003 óta vezető Pilinger Erzsébettel.

„Megunták az emberek a nagyon éles, konstruktív vonalakat” – beszélgetés Bullás József festőművésszel

Bullás József három év elteltével újra önálló anyaggal jelentkezik a Deák Erika Galériában. A Nonserial címen futó kiállítás képeit – legalábbis azok egy részét – Vera Molnár Mont Sainte-Victoire sorozata ihlette, amelyet viszont a Cézanne által híressé tett dél-francia hegy inspirált. Ez a tény, illetve egy „alkotói bakancslista” is szóba kerül a művésszel folytatott beszélgetés során. A mű interjúja.

„Nem engedhetném meg magamnak, hogy megvegyem a saját képeimet”

Azért fest, hogy körülvegyék az emlékei, amelyeket csak ő maga lát a képeibe, és amelyektől nehezen is válik meg, ha jön egy gyűjtő: Osgyányi Sára festőművészt a műteremlakásában látogattuk meg, hogy a számára legfontosabb drogról faggassuk.

Nem csak HVG-címlapokat készít, könyveken, plakátokon is dolgozik, kiállításokat is tart Bódi Kati képzőművész

Művészettörténeti gyorstalpalóval érnek fel Bódi Kati illusztrátor önképei, amelyeken különböző művészek stílusában festi meg önmagát.

Több mint két év után megkerültek Banksy és más kortárs alkotók ellopott művei Lengyelországban

A gyűjteménynek akkor kelt lába, amikor Ukrajnából Svájcba akarták szállítani.

A megfoghatatlan pillanat inspirálta a kortárs rajz egyik legfontosabb hazai képviselője, Szíj Kamilla új kiállítását

Szíj Kamilla nemrég megnyílt kiállításának meghívóján nem egy rajz vagy rajzrészlet szerepelt, hanem egy izgalmas fotográfia. A kortárs rajz egyik legfontosabb magyarországi képviselője ezek szerint most más médiummal dolgozik – vontuk le a következtetést többen is. Ráadásul az eseményt megnyitó személy neve mellett az volt olvasható: fizikatanár. Rejtély rejtély hátán. 

Szentendréhez köthető zsidó művészek alkotásait nézhetjük meg úgy, ahogyan eddig még sosem

Egy női alkotót miért nem nevezünk ugyanúgy egyszerűen festőművésznek?

Megmászhatja-e egy robot a tudás fáját? – Várnai Gyula kiállítása az acb Plus galériában

Várnai Gyula, a magyar kortárs művészet középgenerációjának egyik kiemelkedő alakja az őt képviselő acb Galéria kiállítótermében három év után újra önálló anyaggal jelentkezik. Írásunkban az alkotó és Fenyvesi Áron, a galéria kurátora beszél a jelenről – de a kiállítás tematikája kapcsán a jövő is határozott hangsúlyt kap.

Dokumentumfilm készült John Singer Sargentről, a divatdiktátor művészről, a jólét festőjéről

Egyszerre zavarba ejtő és gondolatébresztő a Ludwig Múzeum hétköznapi tárgyakat újraértelmező kiállítása

Marcel Duchamp és Andy Warhol meghökkentettek, amikor hétköznapi tárgyakat a műalkotás szintjére emeltek. A Ludwig Múzeum tárlata 78 művész több munkáján keresztül bemutatja a kortárs megközelítést.

Így találkozik a középkori szúfi misztika a mesterséges intelligenciával egy művész vásznán a debreceni MODEM-ban

Refik Anadol török származású Kaliforniában élő MI-művész igazi sztár a nemzetközi újmédia színtéren, akinek alkotásai nem csak a világ művészeti csúcsintézményeiben, de nagy presztízsű szórakoztatóipari események színpadi látványaiként is szemet kápráztatnak – és ez szó szerint értendő. Itthon most először, Debrecenben lehet találkozni egyik munkájával, még szeptember végéig. A kiállítás kapcsán a műfaj nemzetközi színterén mozgó magyar szakértő, Lukács Viola kurátor beszél az alkotóról, valamint az adatvezérelt, mesterséges intelligencia által generált művészet értékeiről és kritikájáról.

Igazi kulturális Ünnep volt Pannonhalmán – Mácsaival, Röhriggel, Molnár Piroskával és egyetemisták különleges előadásával

Idén már húsz éves az Arcus Temporum fesztivál, melyet a Pannonhalmi Bencés Főapátság szerzetesi közössége szervez minden év augusztusának végén. A zenére, irodalomra, képzőművészetre, valamint a mindezeket összekötő és önmagában is programszervező egységként szereplő spiritualitásra, mint négy pillérre építkező rendezvény idén a Bazilika felszentelésének 800. évfordulója köré szerveződött, s az Ünnep címet kapta.

Szemtanúként ábrázolták a holokausztot – itthon alig ismert magyar művészek megrendítő műveit láthatjuk

Egyszerre voltak a holokauszt áldozatai és szemtanúi, a tragikus események megörökítői azok a Magyarországon viszonylag ismeretlen művészek, akiknek alkotásait a Magyar Nemzeti Galéria Így történt – A holokauszt korai emlékezete szemtanú művészek alkotásain című kiállítása mutatja be.

„A mai világban nagyon fontos olyan közösségre lelni, ahol elfogadnak” – egy különleges bakonyi művészfaluban jártunk

Megőrizni a manualitást – ezt tűzte zászlajára az Ajkai Grafikai Műhely, melynek hatvan év fölötti átlagéletkorú művészközössége nyári magyarpolányi alkotótáborában jártunk. A falu kilenc rezidens művésze közül Kiss Miklós üvegművész műteremházát is megnéztük.

Az Európán kívüli világ felé nyitott a velencei biennálé, melynek először van nyíltan queer főkurátora

Az Európa-központú művészettörténet globalizálásának igényével jelentkezett az idei velencei biennálé brazil főkurátora, Adriano Pedrosa, aki tematikában is új irányokat nyitott.

„Idegenek mindenütt" – Nagyítás a velencei biennálé legjobb műveiből

Idén rendhagyó módon a tikkasztó mediterrán nyárban jártuk be a 60. Velencei Művészeti Biennálé kiállításait, amelynek idén először van a globális délen dolgozó főkurátora a brazil Adriano Pedrosa személyében, aki dél-amerikai és afrikai művészekkel alaposan felpezsdítette a megszokott, Európa-központú képzőművészeti kánont. A november 24-ig nyitva tartó, rengeteg meglepetést tartogató világkiállítás fő témái idén az “idegenek”.