Tovább terjed a koronavírus, és az sem kérdés, hogy a járvány ráomlik a magyar gazdaságra is. Orbán Viktor minden idők legnagyobb gazdaságélénkítő csomagját ígérte meg, de a részletekre még a jövő hétig várni kell. Orbán leginkább a gazdaságújraindítás és -élénkítés szavakat használta a csomaggal kapcsolatban, nem pedig a válságkezelést.

Elképzelhető, hogy újra felfuttatnák a közmunkaprogramot, azt legalábbis határozottan elutasította a miniszterelnök, hogy a segélyezés lenne a megoldás. Megoldás lehet, ha az állam átvállalná a dolgozók csökkentett bérének egy részét, jöhet garancia a cégek hitelfelvételéhez, vagy az állam megrendelésekkel generálhat keresletet – vélik a szakértők.

Addig is az MNB bejelentette, hogy 250 milliárd forintot beletol a költségvetésbe a tavalyi nyereségéből. A bankokat egy kicsit több levegőhöz juttathatja, hogy nagyjából százezer ember már jelezte, ők tovább törlesztenék a hiteltartozásaikat a moratórium ellenére is. Soros György pedig azt jelentette be: a Nyílt Társadalom Alapítványok egymillió eurót adományoznak Budapestnek.

Egészen megdöbbentő, ahogyan a héten ugrált a forint. Hétfőn délután, majd kedden került előbb újabb történelmi mélypontra, és akkor már csak az volt a kérdés, hogy mikor lesz egy euró ára 360 forint – végül még aznap áttörte az árfolyam ezt a lélektani határt is. Egy nappal később aztán rémálomszerű volt a zuhanás. Ahogy elkezdődött a szerdai kereskedés, néhány óra leforgása alatt 365-re, nem sokkal később 367-re gyengült a forint, utána pedig nyolc perc leforgása alatt zuhant 369-re. A történelmi mélypont 369,5 volt.

Innen még gyorsabban visszaerősödött 363-ig. Ebben szerepe volt annak is, hogy az MNB bejelentette, a jegybanki alapkamat melletti egyhetes betéti tendert indít el - már önmagában az megnyugtató jel volt sokak számára, hogy látták, a jegybank hajlandó beavatkozni a forint védelme érdekében. De a befektetők idegessége tovább tart, a hét végére 365-366 körül járt az árfolyam.

Itt már többről van szó, mint hogy a járvány miatt mindenki euróba vagy dollárba menekíti a pénzét, a forint a cseh koronához és a zlotyhoz képest is zuhant. Az elemzők szerint a hétfőn elfogadott felhatalmazási törvény miatt sem bíznak meg Magyarországban.

100 milliárd eurós hitelprogramot hoz létre az Európai Unió, amelynek elsődleges célja, hogy segítse az emberek jövedelmének fenntartását, illetve a vállalkozások fennmaradását. program támogatja a rövidített munkaidős rendszereket és hasonló intézkedéseket a munkahelyek fenntartása érdekében. Ez azzal jár, hogy a cégek csökkenthetik a munkaidőt, az államok pedig jövedelemtámogatással egészítik ki a kieső bért.

Az Egyesült Államokban 6,6 millióval ugrott meg egy hét alatt az első alkalommal munkanélküli-segélyért jelentkezők száma. Pedig már a múlt heti 3,3 milliós szám is azt jelentette, hogy az addigi történelmi csúcs megötszöröződött. A koronavírus-járvány végére akár 50 milliónál is több amerikai lehet munkanélküli, vagyis a jelenlegi krízis súlyosabb lehet a nagy gazdasági világválságnál is.

A hét képe: így alakult a forint/euró árfolyam a héten.

Semjén Zsolt beadott egy törvényjavaslatot, amely jövő héten már a parlament elé kerül, és amelyben egy sor olyan kérdést nyom át, amelynek a világon semmi köze a veszélyhelyzethez, legfeljebb annyiban, hogy máskor nagyobb felháborodás is lehetne, de most szinte senki nem figyel erre. Ez persze nem teljesen igaz: a felháborodás nyomán a leglátványosabb indítványtól visszakitáncoltak, így a polgármesterek kezét nem kötik meg a helyi válságkezelésben, de minden más marad.

Így például a Városligetben folytatódhatnak az építkezések, a fővárosnak nem marad ebbe beleszólása. A Budapest-Belgrád vasútépítés iratait tíz évre titkosítják, Schmidt Mária közalapítványa pedig ingyen megkapja az épületeit. De még arra is figyeltek, hogy a kormány kedvenc kommunikációs emberei félmilliárdért hirdethessék a rendszerváltás emlékévét, és ne lehessen anyakönyveztetni a nemváltás utáni új nevet.

A KSH ezen a héten adta ki az első olyan adatát, amelyen már látszik a járvány hatása: februárban, amikor még nem hirdetett a kormány veszélyhelyzetet, de egyre többen féltek attól, hogy kijárási tilalom lesz, óriási rekordot döntött a kiskereskedelmi forgalom. Az egy évvel korábbihoz képest mért 11,3 százalékos növekedés a legnagyobb azóta, hogy a statisztikusok a havi gyorsjelentéseket közzéteszik, és úgy számolnak, hogy ebből 5,7 százalékot magyaráz a felvásárlási láz. Pedig az csak február utolsó pár napjában tört ki.

Azóta már alig járnak emberek plázákba, de hiába tűntek el a vásárlók, a plázatulajdonos cégek pont úgy tartják a markukat a bérleti díjért, mintha mi sem történt volna – ezt állítják bérlők. Megszereztük több nagy fővárosi pláza belső tájékoztatását, amelyekben arra hivatkoznak, hogy részükről minden adott a bevásárlóközpontok működéséhez. Van, ahol még pluszpénzt is kérnének a fertőtlenítőért és takarításért, csakhogy vevők nélkül ezt szinte lehetetlen lesz kigazdálkodni.

Sokat tett az állam azért, hogy az elmúlt években az építőipar sikerágazattá váljon, de ha a pesszimista forgatókönyv válik valóra, akkor az iparág számos részterülete kártyavárként omolhat össze. A vállalkozások munkavégzés és bevételek nélkül másfél-két hónapnál tovább nem tudják a foglalkoztatást változatlan mértékben fenntartani, a mikro- és kisvállalkozásoknak pedig stratégiájuk sincs a vészhelyzet kezelésére.

Lakásfelújítást sem most érdemes tervezni, a mesterek a napokban kapják meg a válságterveket arra vonatkozóan, hogyan járjanak el járvány idején. Szakembert eddig is nehéz volt találni, a jövőben még nehezebb lesz. Ez pedig olyan vállalkozókat is pillanatok alatt a padlóra küld, mint a lapunknak nyilatkozó nyílászáró-értékesítőt.

Az albérletpiac is új irányba indult: már a tulajdonosok küzdenek a vevőkért, egyre több helyen elég egyhavi kauciót fizetni, és a bérleti díjak is csökkennek.

„A továbbéléshez egy kis szerencse is kell” - mondta a hvg.hu-nak egy 82 éves nagykőrösi háziorvos, aki a világjárvány kitörése ellenére is mindennap rendel, igaz, csak telefonon ad segítséget a rendelőből. Azoknak az orvosoknak, akik közvetlenül a betegekkel találkoznak, a „védőfelszerelése" egyelőre kimerül a saját fehér köpenyükben, egy szájmaszkban és egy gumikesztyűben – mondta el.

Míg a kórházakban és a szakrendelőkben a koronavírusos betegekre várnak, addig az egészségügyi dolgozókat szabadságra küldik - állítja több dolgozó és a Független Egészségügyi Szakszervezet elnöke is. Az Emmi szerint egyetlen állami kórház sem kötelezi az ápolókat fizetés nélküli szabadságra.

Érdekli a gazdaság? Még több cikket talál Facebook-oldalunkon: