Miközben már többen fertőződnek meg koronavírussal, többen vannak kórházban és több a halálos áldozat, mint a tavasz legrosszabb napjaiban, a kormány minden erővel próbálja itthon és a szakmában tartani az orvosokat. Villámgyorsan áttolták a parlamenten az orvosi bérekről szóló törvényt: az orvosok így három lépcsőben, 120 százalékos béremelést kapnak 2023 januárjáig. Később Gulyás Gergely azt is megígérte, hogy a háziorvosok bérét is kipótolja a kormány. Hangzatos részlet, hogy betiltják a hálapénzt, de minimum izgalmas kérdés, ezt hogyan valósítanák meg a gyakorlatban. Sokkal fontosabb pont az, hogy választaniuk kell a közalkalmazottaknak, maradnak-e az állami rendszerben vagy sem.

A Magyar Orvosi Kamara elsőre nem fogadta el a javaslatot, mert a törvény nem terjed ki azokra, akik vállalkozóként működnek, valamint az alapítványoknál, kht.-knál és magánszolgáltatóknál dolgozó alkalmazottakra sem. De miután a képviselők beemelték a végleges szövegbe a változtatási kéréseiket, a kamara vezetői már arról beszéltek, hogy az ütemezésben vannak csak véleménykülönbségek. A Magyar Orvosok Szakszervezete állítja, csapdába csalták az orvostársadalmat, a válaszút elé kényszerítéssel sérül az orvosok szabad vállalkozáshoz való joga, sőt, az állami ellátás lehetetlenülhet el, ami végül vidéki kórházak bezárásához is vezethet.

Lantos Gabriella egészségügyi szakértő a Fülkében, a hvg.hu közéleti podcastjában azt mondta, jó iránynak tartja az új bértáblát, noha az szerinte „arra már nem elég, hogy akik már elmentek, visszajöjjenek”. Megkérdeztünk évek óta külföldön dolgozókat is, akik azt mondták: a béremelés fontos, de nem minden, ráadásul így sem biztos, hogy az emelkedő bérek elég vonzók lesznek egy német, brit vagy osztrák fizetéshez képest.

A magyar nagyvállalatok eközben nagyüzemben tesztelnek koronavírusra, gyakran az állam helyett. Így derülhetett ki, hogy nagyjából kétszáz ember koronavírustesztje lett pozitív a tiszaújvárosi poliolgyárat építő munkások közül.

--- voting control ---

2022 végéig ismét 5 százalékos áfatartalommal lehet értékesíteni az addig elkészült új lakásokat – jelentette be Orbán Viktor. Egyelőre csak tippelni lehet, milyen feltételekkel lesz ez érvényes, de még az sem kizárt, hogy ennek ellenére is drágulni fognak a lakások. A bejelentést elemző szakemberek szerint sok a nyitott kérdés: mi akadályozhatja meg, hogy a kedvezményes áfa eltűnjön az építési láncban, és mi garantálja a minőséget és a határidőket?

A Habitat for Humanity épp most mutatta be az éves lakhatási jelentését. Arra jutottak: miután már több, mint egy évtized eltelt a 2008-as válság óta, már épp csökkenni kezdett azoknak a szegényeknek az aránya, akik szinte minden pénzüket a lakhatásra költik, most viszont beütött az újabb krízis.

Az MNB odafigyel arra, hogy ne kaphasson lakáshitelt az, akinek ettől összeomolhatna a családi költségvetése, csakhogy épp emiatt sokan már személyi hitelből fizetik a lakást vagy épp a lakásbérlés kaucióját.--- voting control ---

De nemcsak arról lehet szó, mit tenne a kormány a jövőben, arra is visszatekinthettünk, milyen volt a múlt. A héten készítette ugyanis el a Pénzügyminisztérium a 2019-es zárszámadást, és ebből az derül ki: a tavalyi büdzsét megalapozó gazdasági előrejelzésben gyakorlatilag semmit nem tudott eltalálni a kormány. Így nem meglepő módon a költségvetés végül nagyon másként alakult, mint ahogy eredetileg tervezték.

2019-ben még nem volt válság, ami fölborította volna a terveket, de azok így is felborultak – igaz, sok szempontból jó irányba, a gazdaság növekedése nagyobb lett, mint ahogy várták. Óvatos volt a büdzsé, és sokkal több lett végül a bevétel, mint amivel eredetileg számoltak, de a kétezer milliárd forint pluszbevételt mind elköltötte a kormány a korábban vártnál nagyobb hiánnyal zárt.

--- voting control ---

A hét képe: a WC-papírgyártás Ferrarija, a nyergesújfalui gép, amely 8 óra alatt 25 tonna készterméket állít elő.

Sérti az uniós jogot a magyar nemzeti felsőoktatási törvény 2017-es módosítása, azaz a Lex CEU, ezért ezeket a rendelkezéseket meg kell semmisíteni - mondta ki az Európai Bíróság. Az ítélet szerint a Magyarország által bevezetett azon feltételek, amelyek lehetővé teszik a külföldi felsőoktatási intézmények tevékenységének Magyarország területén való gyakorlását, az uniós joggal összeegyeztethetetlenek. Az egyetem ez után bejelentette, hogy maradnak Bécsben, de újra lesznek amerikai akkreditációjú programjaik Budapesten.

A rektor, Michael Ignatieff szerint az EU-nak ez után lépnie kell, hogy megfékezze a joggal visszaélő Orbán Viktort, Soros György pedig arról írt, hogy az ilyen példák is mutatják, az EU-pénzek jogállamisághoz kötése mennyire fontos – amit aztán félrefordítva a kormány már úgy értelmezett, hogy Soros próbapert indítana Magyarország ellen.

Miközben az Európai Parlament, az Európai Bizottság és az Európai Tanács az uniós költségvetésről egyeztetnek, az EP úgy szavazott, hogy egy egységes és hatékony jogállamisági mechanizmust kell kérni, amelyben éves ellenőrzésekkel előznék meg és büntetnék a jogsértéseket. Az EP négy nagy frakciójának vezetői közös cikkben jelezték, nem alkusznak, a jogállamisági feltételhez kötnék az uniós pénzek kifizetését. Csütörtök késő este aztán az EP tárgyalói megszakították az egyeztetést, azt üzenve: az nem tárgyalás, hogy az országok vezetői semmilyen kompromisszumba nem mennek bele.

--- voting control ---

Már csak 16,4 milliárd forint kell a Biodóm befejezéséhez, és ebből csak 5 milliárdnak nincs meg a fedezete - olvasható a hvg.hu birtokába került jelentésből. A pluszpénz ráadásul nem azonnal kell, hanem a 2024-ben várható átadásig elnyújtva. A városvezetés feljelentést tesz.

Ez azért is fontos, mert Karácsony Gergely bejelentette: Budapestnek idén 30 milliárdos nadrágszíjhúzást kell végrehajtania. Két szűk esztendő jön, béremelések nem lesznek, fejlesztések se nagyon. A kormány segíthetne, vagy elvehetne kevesebbet – tette hozzá.

--- voting control ---

Donald Trumpot hazaengedték a kórházból, ahol koronavírus-fertőzéssel kezelték. Ahogy Trump visszaállt a munkába, rögtön egy olyat lépett, amit alig tudnak az elemzők megmagyarázni: bejelentette, hogy leállítja a korábban megígért gazdasági mentőcsomagot. Ehhez a Képviselőház demokrata többségének támogatási is kellett volna, de az elnök nem tárgyal velük – egy hónappal a választás előtt ez egy meredek döntés volt, már csak azért is, mert egy kimondottan népszerű javaslatot fújt vissza az elnök, úgy, hogy rá sem tudja tolni az ellenzékre a felelősséget. Majd az is kiderült, hogy ugyan tovább csökkent a munkanélküliség, azoknak a fele, akik tavasszal hosszabb időre elvesztették a munkahelyüket, még mindig nem talált állást.

Joe Biden elnökválasztási esélyei napról napra nőnek - igaz, négy éve ilyenkor is úgy nézett ki, hogy nem Trump lesz az USA elnöke. A demokrata jelölt azt ígérte, hogy akkor nyitná újra a gazdaságot, amikor az egészségügyi szakértők szerint eljön ennek az ideje, addig is állami támogatásokkal segítené a cégeket, hogy minél kevesebb vállalat álljon le, és a lehető legkevesebb dolgozót küldjék el. A kiadások fedezete egyrészt a gazdagabbakat sújtó adóemelése lenne - a szükséges pluszpénz 75 százalékát a társadalom leggazdagabb 1 százaléka fizetné -, de a mostani válságban az is belefér, hogy elengedjék egy időre a költségvetési hiányt.

--- voting control ---

Járjon 50 ezer forint alapjövedelem a 18 év alattiaknak, 100 ezer forintra egészüljön ki azok jövedelme, akiké jelenleg nem éri el ezt a szintet, 200 ezer forintos minimálbér mellé pedig 50 ezer forintos dolgozói alapjövedelem kell, egészen bruttó 510 ezer forintos keresetig – ez a Párbeszéd alapjövedelem-terve. A következő másfél évben egész biztos, hogy ebből nem lesz semmi, de legalább részben bekerülhet az ellenzék közös választási programjába, így még fontos kampánypont lehet ebből.

A közvélemény-kutatások eredményeiből az ötletgazdák szerint egyértelmű, hogy a lakosság többsége támogatja az alapjövedelem bevezetését, és a megoldás vonzereje gazdasági válságban mérhetően nő. A program forrásigénye plusz 3389,7 milliárd forint a jelenlegi szociális kiadásokhoz képest. Ezt a felesleges és pazarló állami beruházások és működési kiadások megszüntetéséből, a közbeszerzési túlárazások megállításából, a progresszív gazdaságpolitika nyomán keletkező megtakarításból, valamint a jövedelemkiáramlás miatti megemelkedő adó- és járulékbevételekből finanszíroznák – bár nyilván a helyzet nem olyan egyszerű, hogy így egyik pillanatról a másikra legyen elég pénz.

--- voting control ---