Változások az adózás rendjében – mire kell figyelniük a cégvezetőknek?
Számos ponton változik az adózás rendje 2025-ben. Bemutatjuk a cégvezetők figyelmére is érdemes, jelentősebb változásokat.
A 2020-as gazdasági visszaesés kevésbé lesz súlyos, mint várták, „közelebb lesz az öthöz, mint a hathoz” – mondta Orbán Viktor a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara évnyitóján, aki arról is beszélt, hogy a következő tíz évre tervezve köt a kormány megállapodást a kamarával. Az idei második negyedévre már két számjegyű növekedést vár, amiben persze segít az is, hogy tavaly épp ez a negyedév volt borzalmas. Az újranyitásról pedig nemzeti konzultációt hirdetett meg Orbán egy nappal az előtt, hogy a kormányinfón elhangzott, márciustól részleges újranyitás jön.
Facebook / Orbán Viktor
Az évértékelő legfontosabb üzenete az volt: tízmillió forintos, kamatmentes hitellel segíti a vállalkozásokat a kormány, a hitelt felvevők három évre mentesülnek a törlesztés alól. Ez főleg a legkisebb cégeket és az egyéni vállalkozókat segítheti, a hitelmoratórium meghosszabbítására is alkalmas lehet.
Ugyan azt, hogy 5 vagy 6 százalékhoz lesz-e közelebb a GDP-csökkenés, csak másfél hét múlva tudjuk meg, a héten elég rossz adatokat közölt a KSH 2020 legvégéről. Az ipar pedig decemberben ugyan 1,1 százalékkal nőtt 2019 legvégéhez képest, de októberről novemberre és novemberről decemberre is visszaesett a termelés, összességében 6,1 százalékkal csökkent az ipar teljesítménye 2019-hez képest. A kiskereskedelmi forgalom decemberben 4 százalékkal csökkent, az év egészében 0,2 százalékos volt a visszaesés.
Ugyan a múlt héten meglepően jó szám érkezett a munkaerőpiacról, most az is kiderült: decemberben megugrott azoknak az aránya, akik egy héten 30 óránál kevesebbet dolgoztak, a foglalkoztatottak harmada az alacsony óraszámú kategóriák valamelyikébe esett. Ugyan azok is ide számítanak, akik az év végén vettek ki szabadságot, de összességében több mint 400 ezer fő a többlet az alacsony óraszámú csoportokban 2019 végéhez képest.
AFP / Odilon Dimier
„Tömegesen szűntek és szűnnek meg munkahelyek éttermekben, szállodákban, turisztikában. Sokan végleg elhagyják a pályát, akik nem zártak be, a csőd szélén állnak” – ezzel vezette fel a Magyar Gasztronómiai Egyesület a 13 pontból álló javaslatcsomagját. Molnár B. Tamás, az egyesület elnöke kérdésünkre „abszolút katasztrófahelyzetről” beszélt, szerinte a járvány után az éttermek fele nyithat ki. A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara is előállt a saját javaslatcsomagjával.
A pénteki kormányinfón ehhez kapcsolódóan azt jelentette be Gulyás Gergely: február elseje és május 31-e között az éttermeknek, kávézóknak, konditermeknek nem kell bérleti díjat fizetni állami vagy önkormányzati tulajdonban álló ingatlanok után.
Megjelent a rendelet, amelyet a kormány a múlt héten ígért meg: mostantól nem utólag, hanem támogatási előlegként kapják meg a bértámogatást a vendéglátók, szálláshelyek és néhány más vállalkozásfajta tulajdonosai. Kérdés, nem túl későn-e - Niedermüller Péter erzsébetvárosi polgármester már úgy számolt, hogy a bulinegyed helyeinek 40 százaléka biztosan tönkrement. A héten hír lett abból is, hogy a Megyeri csárdának kiutalt bértámogatást azonnal elvitte a NAV, mert a járvány alatt elmaradtak a járulékfizetéssel – más kérdés, hogy az adóhivatal nem is tehetett mást, a törvény írja elő ezt.
A hét képe: a vendéglátósok tüntetése az újranyitásért
Fazekas István
Nagyjából addig beszéltek a kormányok igazságos elosztásról, amíg piacra nem kerültek a koronavírus elleni vakcinák. Az EU és az Egyesült Királyság már egymásnak esett, és az sem segít, hogy hiába az egységes uniós vakcinabeszerzés, a tagországok maguk is köthetnek üzleteket.
A vakcinanacionalizmus egyre erősödik, miközben sok a logisztikai probléma, az EU-ban alig 2 százalékos az átoltottság (Magyarországon 3 százaléknál tartunk). A Bloomberg szakértői szerint amíg nem merik megkockáztatni a nyitást, az EU havonta 50 milliárd eurót bukik.
AFP / BEN STANSALL
A lehető legjobb ember a lehető legrosszabb állásra - a Bloomberg így kommentálta azt, hogy Mario Draghi kapott kormányalakítási megbízást Olaszországban. Miután az olasz kormánykoalíció összeomlott, Draghitól most azt várják, hogy az euró megmentése után a hazája gazdaságát is kirángassa a mély gödörből.
Mario Draghi
MTI / EPA
Az Európai Központi Bank volt elnökét a világ legjobb jegybankárai között emlegetik azért, ahogyan a 2010-es években előbb visszaállította az eurózónába vetett bizalmat, majd növekedési pályára állította a gazdaságot. Hazai pályán sokkal nehezebb dolga lehet: a koronavírus miatti válság csak a felszínre hozta az olasz gazdaság sokkal régebb óta meglévő rendszerszintű gondjait.
Túlvásárolta magát tavaly a Külgazdasági és Külügyminisztérium lélegeztetőgépből – a több, mint 16 ezer gépnek csak a töredékét használják. Korábban felmerült, hogy külföldön értékesítenék a többletet, a Transparency International Magyarország azonban most kikérte az adatokat: egyetlen lélegeztetőgépet sem adott el a KKM.
Az is kiderült, hogy 11,76 milliárd forintért vett a minisztérium favipiravir hatóanyagú tablettákat. Ezért az összegért 4,8 millió tabletta érkezett Magyarországra.
AFP / ALEXEY MAISHEV
Leadták a képviselők a 2020-ról szóló vagyonnyilatkozataikat. Kiderült például, hogy ha igazat mondtak, akkor Orbán Viktornak nincs egy fillér megtakarítása sem, Szijjártó Péter nem tüntette fel az ajándékai között a luxusjachtozást, Halász János fideszes képviselő drágább autót vett, mint amennyi az éves keresete volt, Varga Judit pedig hiába vett fel 8 millió forintos önerőre 192 millió forint hitelt ingatlanvásárlásra, már csak 99 millióval tartozik.
Az rendes körülmények között legfeljebb a bulvárhírekben kaphatna helyet, hogy Rogán Antal újra megnősült. Az azonban máris gazdasági hír, hogy az új felesége családjával és két másik magánszeméllyel együtt pár héttel az esküvő előtt vágott bele egy 1,6 milliárd forintos telekvásárlásba (5 százalék önerővel), az új apósa pedig egy uniós milliárdokat elnyerő cégbe vásárolta be magát 2019-ben.
