Tucatnyi törvényjavaslatot adott be a kormány, de csalódnia kellett annak, aki válságkezelő döntésekre várt. Új egyetemi alapítványokat tömnek ki pénzzel, sőt az egyik új fenntartó egy stadionos cég felét is megkapja - másokat szinte üres kézzel indítanak el. Egy salátatörvénybe bekerült a postai szabályozás módosítása, egyházi és sportszövetségi tartozások elengedése és tulajdonjogok átadása is, több, mint két év késéssel kárpótolják a rokkantnyugdíjasokat a jogellenesen csökkentett juttatásukért. Az állam és a Mol új, közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványt hoz létre. A Magyar Kultúráért Alapítvány pedig, amelynek az öt kuratóriumi tagját Kásler Miklós hamarosan kijelöli, nagy ingatlanvagyont kap.

AFP / Fred Dufour

A Gazdaságvédelmi Alaphoz azért külön kormányrendeletben hozzányúltak, de csak azért, hogy 4,9 milliárd forintot kivegyenek sportcélokra, 1,2 milliárdot kulturális fejlesztésekre, 25,8 milliárd forintot adjanak templomfelújításra. A vasúti fejlesztések keretéből pedig 10 milliárdot adtak vadászati és lovas rendezvényekre, valamint a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszusra.

Az már most biztos, hogy borul a költségvetés – nem mintha eddig ne írták volna át kormányrendeletekkel heti szinten a követhetetlenségig, a különbség most annyi, hogy ezúttal a módosítást beviszik a parlament elé is. A módosítással 500 milliárd forinttal többet költhet el a kormány. A Pénzügyminisztérium úgy számol, hogy a költségvetésbe eredetileg beírt 2,9 helyett 7,5 százalékos lehet idén az államháztartási hiány. A PM szerint az első negyedévben az előző negyedévi 4,3 százalékosnál is nagyobb GDP-esés jöhet, a másodikban két számjegyű lesz a növekedés, az év egészében pedig 4,3 százalékkal lesz jobb a gazdaság teljesítménye, mint tavaly.

Arról is kijött az – egyelőre csak előzetes – adat, hogy tavaly az államadósság a 2010 körüli, a hiány a 2006-os szintre ugrott vissza, ha GDP-arányosan számolunk. A kormányzati szektor éves hiánya úgy lett tavaly 3870 milliárd forint, hogy abból 2276 milliárd az utolsó negyedévben jött össze. Az év végi pénzszórásban elért 18,1 százalékos utolsó negyedévi hiány a legmagasabb, amióta 1999-ben a mostani módszertannal kezdték el vezetni az adatokat.

Egyre többen tervezik, hogy a nyáron, ha már lehet utazni, hova mennének nyaralni. Az utazási irodák érzik a növekvő érdeklődést, az árak mennek felfelé, és nem látni, hogy ez változna. Az IBUSZ-nál és az OTP Travelnél egyaránt a mediterrán térség a fő célpont. Arra is figyelmeztetnek: arra senki ne számítson, hogy last minute akciókkal fognak találkozni idén.

William WEST / AFP

De már ezen a hosszú hétvégén is sokan akarnak vakációzni, még akkor is, ha ehhez trükközniük kell. Ha bármilyen munkáltatói igazolással érkezünk, akkor az egész családot várják a hosszú hétvégére – mondták balatoni szállásadók, akik egyszerű turistákat a jogszabály értelmében nem fogadhatnak.

A hét képe: kiszabadították az Ever Givent a Szuezi-csatornán.

MTI / AP

Nem mintha idén jó ötlet volna nagy húsvéti lakomákra összehívni sok embert, de az ünnepi ételeknél jócskán látszik az inflációt meghaladó élelmiszer-drágulás. A legtöbb helyen a húsvéti sonkáért többet kell idén fizetni a tavalyinál, pedig már a 2020-as árazást is komoly emelkedés előzte meg. A tojásoknál viszont nem nagy a drágulás.

Egy négyfős család húsvéti fogyasztását modelleztük: 2,4 kiló sonka, 60 tojás (beleszámítva a sütéshez szükségeseket is) és négy csokinyuszi 9728-12688 forintból jön ki, és akkor még nem számoltunk italokkal, ajándékokkal vagy éppen a sonkához kerülő tormával.

Egy alaszkai helikopter-balesetben meghalt Petr Kellner, a leggazdagabb cseh, akit Magyarországon a Telenor tulajdonosaként ismerhettünk. Jan Novotný, a cseh E15 napilap főszerkesztő-helyettese úgy mutatta be őt kérdésünkre: „A kilencvenes évek elejére jellemző vadkapitalizmus jelképe, egyesek szemében a gyors sikert elérő üzletemberé, mások a szabadpiac sikerét látják benne, az amerikai álomban szereplő self-made man egyfajta cseh megtestülését”.

MTI / AP / Alaszkai hegyimentők alakulata / Lance Flint

A PPF Csoport, amelynek Kellner 99,93 százalékos tulajdonosa volt, és amelyen keresztül a Telenor is az övé volt, arról adott ki közleményt: az alapító halála nincs hatással a csoport napi működésére, folytatják a befektetéseiket, és követik a cég jövőképét.

Több mint 100 milliárd forint értékben rendelt két cégtől védőfelszereléseket, lélegeztetőgépeket és vakcinákat a kormány. A két vállalat, a Fourcardinal Tanácsadó és a Danubia Pharma között a mostani cégháló alapján nincs kapcsolat, azonban ha a múltjukat is nézzük, azt látjuk: a két társaság mögötti hálóban feltűnő emberek korábban igen közeli kapcsolatban álltak, számos közös ügyletet bonyolítottak együtt.

A céghálóban ráadásul nemcsak magyar társaságok, hanem egy időben, főként a 2007–2013-ig tartó időszakban különböző offshore érdekeltségek is szerepet kaptak.

Üzbég-Magyar Burgonyakutató Központot hoztak létre – annyira szürreális hír volt ez, hogy megérte elkezdeni kutakodni, mégis mi állhat mögötte. Az egészen biztos, hogy az üzbégeknek nagyon fontos kezdeni valamit a krumplitermesztéssel: az ország a mostani technológiája mellett képtelen tartani a tempót a növekvő lakosság étvágyával, négy éve 90, tavaly 42 százalékos volt a drágulás. A magyar kormány pedig úgy számol, ha már úgyis megvan nálunk a tudás, megéri azt megosztani, hátha ennek hatására majd jobban megnyílik a közép-ázsiai piac a magyar cégek előtt.

Facebook / Nagy István

Üzbegisztán azért is érdekes, mert az egyetlen olyan kivételes hely Közép-Ázsiában, amellyel egyértelműen nőnek a magyar külkereskedelmi kapcsolatok, és a Kazahsztán mögötti második legfontosabb külkereskedelmi partnerünk abban a régióban. De amikor magyar kormánydelegációk azzal dicsekednek, hogy hatalmas terjeszkedési lehetőségeket találtak Közép-Ázsiában a magyar cégek számára, azt óvatosan kell fogadni: Üzbegisztánt leszámítva egyetlen ország sincs, ahol látszana bármilyen értékelhető trend.