A Légiközlekedési Egyesült Szakszervezet, a Repülőtéri Dolgozók és Szolgáltatók Szakszervezete, valamint a Repülőteret Üzemeltető Dolgozók Szakszervezete kollektív munkaügyi vitát kezdeményezett a BUD-csoport munkáltatóival, miután többször is eredménytelenül zárultak a béremelésről és egyéb, a munkavállalókat érintő szociális és gazdasági kérdésekről szóló tárgyalások – írta meg a 24.hu.

A szakszervezetek közleményükben kiemelik, hogy a megnövekedett munkaterhelés, a bérezési és a juttatási rendszer problémái, valamint a létszámhiány hátrányosan érintik a munkavállalók életminőségét.

Ebből kiindulva a tavaly nyár óta 80 százalékban állami tulajdonú Budapest Airport Zrt.-vel kilátásba helyezett kollektív vita célja, hogy a munkáltató elfogadja és végrehajtsa a munkavállalók követeléseit, ezáltal rendezve a kialakult munkaügyi konfliktust.

Már február végén is arról írtunk, hogy sztrájk jöhet a Liszt Ferenc repülőteret üzemeltető Budapest Airportnál, miután a tavalyi rekordév után a cég vezetése csak a tervezett inflációval egyenlő mértékű béremelést adna. A reptéri érdekképviseletek szerint a 4 százalékos általános béremelés alig pár száz milliós költséget jelentene a Budapest Airportnak 2025-re, amely elenyésző része annak a mintegy 30 milliárd forintnak, ami a tiszta nyereség volt 2023-ban, ráadásul a reptér 2024-ben minden korábbi rekordot megdöntött az utasszám tekintetében, és idén is kiemelkedő év várható.

A sztrájktörvény értelmében a szakszervezetek egyeztetést kezdeményeznek a munkáltatóval, amelynek első tárgyalási időpontját március 19-ére kérték, a munkáltató azonban egy nappal későbbi időpontot javasolt. Amennyiben az egyeztetések nem vezetnek eredményre, a munkavállalók végső eszközként sztrájkot helyeznek kilátásba.

A munkavállalók követelései közé tartozik, hogy emeljék az alapbéreket visszamenőlegesen, dolgozzák át a szakszervezetek bevonásával a bónuszrendszert, legyen egyhavi munkabérnyi karácsonyi jutalom, fizessenek ki minimum nettó 150 ezer forintos bónuszt az előző évi nyereségből, javítsák a munkakörülményeket, különös tekintettel az ergonómiai és pszichoszociális kockázatok csökkentésére, illetve vezessenek be oktatói bérpótlékot a képzési feladatokat ellátó munkavállalók számára.