Kellemetlen meglepetés érhette azokat, akik szeptemberben megfordultak az élelmiszerboltokban: az egyik alapélelmiszer, a tej jelentősen drágult. A tejjel együtt pedig a tejtermékek ára is nagyot nőtt – többet kell fizetni a sajtért, a vajért, a tejfölért egyaránt.

Az árlistánkon szereplő tejtermékek egy hónap alatt 8-20 százalékkal drágultak, a legszembetűnőbb az árnövekedés a legolcsóbb termékcsoportnál, a 2,8 százalékos UHT-tejnél látszik, ahol a literre számított átlagár augusztus végéről szeptember végére 270 forintról 325 forintra ugrott fel.

(A grafikont itt nézheti meg nagyobb méretben.)

Ha az okokat keressük, nem kell a kormány nyilatkozataira és döntéseire hagyatkozni: az árakat most már tényleg a piaci folyamatok határozzák meg, elsősorban a tej felvásárlási árának emelkedése a világban – és ezt követve Magyarországon is. Bejátszhat ugyanakkor az is, hogy a reálbérek növekedése elméletileg már nagyobb vásárlóerőt tesz lehetővé, még akkor is, ha a magyar háztartások – a KSH adatai szerint – még mindig nem szívesen költekeznek.

Más kérdés, hogy a 2022-2023 fordulóján megélt Nagy inflációhoz képest még mindig nem szaladtak el annyira az árak: emlékezhetünk például arra, hogy akkor 4000 forintot is elkértek egy kiló trappistáért – most ugyan egy hónap alatt 10 százalékot ugrott az ár, de még így is átlagosan 2240 forintról beszélhetünk.

Az persze már kérdés, hogy a drágulás hol áll meg? Ha a kormány nem avatkozik közbe – és csak remélni tudjuk, hogy nem teszi –, vélhetően akkor sem ússzuk meg az árnövekedést. Ennek nem egyszerűen a világszintű drágulás a magyarázata, hanem az is, hogy ha gyorsabban nő a világpiaci ár, mint a magyar, akkor megnő a tejtermelők kiviteli kedve is. Most pedig épp ez történik, ezzel együtt pedig szűkül a hazai kínálat, ami megint csak a drágulás irányába hat, különösen, hogy a termelés nem tud lépést tartani a kereslettel. A 2022 végén tapasztalt szintektől még messze vagyunk, így a nagy kérdés az, hogy a következő hónapokban is folytatódik-e az árak emelkedés.

A drágulás azonban nem csak a tejtermékeknél szembetűnő. Miközben a répa vagy a burgonya ára tovább esett, a paradicsom olcsósága ahogy jött, úgy el is múlt a nyári meleggel együtt: most már alig találni 900 (pontosabban 899) forintnál olcsóbban egy kilót belőle.

Visszavonhatatlanul itt van tehát az ősz, és vele együtt a friss termékek drágulása, sovány vigasz, hogy a kereskedők számára egy kis reménysugár csillant fel szeptember közepén. Az Európai Bíróság ugyanis a Sparnak adott igazat egy árstopot érintő ügyben, amely miatt a kiskereskedelmi lánc magyar bírósághoz fordult.

Fazekas István

A Spar az árstop talán legelborultabb részintézkedése miatt kért jogorvoslatot: amikor a már cikkünkben is emlegetett Nagy Infláció idején az árstopos termékek ára jelentősen elmaradt az összes többitől, az emberek őrült felvásárlásba kezdtek az olcsóbb áruból, aminek tényleg csak a bolti készlet szabott határt. A boltok ennek azzal igyekeztek gátat vetni, hogy korlátozták, ki mennyit vásárolhat az árstopos termékekből – a kormány viszont arra kötelezte a láncokat, hogy a szokásos készletük kétszeresét tegyék elérhetővé az emberek számára. Ha pedig ez nem állt rendelkezésre, a kereskedőkre súlyos büntetéseket szabtak ki – a Spar ennek a számtalan alkalommal kivetett bírságnak a jogosságát vitatta.

Az Európai Bíróság pedig, ha már egyszer megkérdezték, úgy általánosságban is kifejtette keresetlen véleményét a szabad piacot súlyosan rongáló hatósági áras rendszerrel kapcsolatban, ami így az ítélettel együtt jogalapja lehet a láncokkal szemben kiszabott összes bírság megsemmisítésére. A kormány képviseletében Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter erre a tőle megszokott odaszólogatással reagált, a versenyhatóság vizsgálatot rendelt el a Spar ellen, a kormánymédia prominensei pedig a lánc bojkottálására szólítottak fel – ottjártunkkor azért álltak páran sorba a kasszák előtt.

A profithajhász árdrágító jelző annyira nem jutott eszünkbe az üzletben járva, tény azonban, hogy legolcsóbban nem itt vásárolhattunk be szeptember végén. Ezt a versenyt most is az Auchan nyerte, a második legalacsonyabb kosárértéket a Lidlben találtuk, a harmadik helyre most a Penny került.

(A grafikont itt nézheti meg nagyobb méretben.)

A mentes termékeknél a Lidl lett a legolcsóbb, a itt a második az Auchan és megint csak harmadik a Penny.

(A grafikont itt nézheti meg nagyobb méretben.)

Átlagosan a négyfős, négyfogásos ebéd hozzávalóit ebben a hónapban 7862 forintért tudtuk beszerezni, egy hónappal korábban még ez az érték 7685 forint volt.

A legszembetűnőbb árnövekedést a tejtermékeknél tapasztaltuk, de az étolaj ára is folytatta még júliusban kezdődő drágulását, most már egy liter átlagos ára a 600 forintot súrolja.

(A grafikont itt nézheti meg nagyobb méretben.)

(Figyelünk, mire kíváncsiak olvasóink. Cikkünk írásában segítségünkre volt a Google Trends. Ez a tartalom a Google-lel fennálló fizetett partnerség része, amely a Google Trends népszerűsítését szolgálja.)