Kósa Lajos fideszes politikus valószínűleg erre az EKB jogi véleményre hivatkozik, amely a felügyelőbizottság hatáskörének bővítéséről szól – közölte a HVG-vel az Európai Központi Bank (EKB).

Több más vezető fideszes politikus is igyekezett az elmúlt hetekben az EKB-ra kenni, miként fordulhatott elő, hogy az Állami Számvevőszék (ÁSZ) szerint Matolcsy György jegybankelnöksége alatt a jegybank Pallas Athéné Alapítványánál jelentős forrásvesztés történt. Kósa Lajos azt nyilatkozta:

„Akartuk korrigálni a helyzetet, de ebbe nem ment bele az Európai Központi Bank. (…) Éreztük, hogy valami nem stimmel, de ezt az EKB nem hagyta, hogy a jegybankot szigorúbban ellenőrizzük.”

A hivatkozott véleményt az európai jegybank 2024 elején fogalmazta meg, miután a magyar kormány az álláspontját kérte a jegybanktörvény tervezett módosításához. Ahogy az EKB is írja: a módosítás szélesítette volna a felügyelőbizottság jogköreit – nem világos, ki az a „mi”, akire Kósa Lajos gondol, arról szó sem volt, hogy a kormány, a frakció vagy a párt ellenőrzési jogkörei bővültek volna. (Legalábbis a szó szoros értelmében, a felügyelőbizottság majdnem minden tagja a kormányhoz kötődik.)

Az Európai Központi Bank (EKB)

AFP / Daniel Roland

Ha Kósa Lajos – és társai – valóban erre a 2024 eleji EKB-véleményre gondoltak, az meglehetősen furcsa. Ahogy arra Simor András volt jegybankelnök is felhívta a figyelmet, az EKB nem ellenezte a törvénymódosítást, csak egy kisebb kiegészítést javasolt – ezt külön hangsúlyozta annak idején Varga Mihály (aki idén március óta Matolcsy György utódja a jegybank élén, korábban pénzügyminiszter és országgyűlési képviselő volt). Az EKB amúgy mindössze annyit tanácsolt, hogy legyen világos, hogy a felügyelőbizottság nem korlátozhatja a bank kiadásait oly módon, ami az alapvető feladatainak ellátását veszélyezteti, illetve azt javasolták, legyen világos, hogy a bank leányvállalatainak felügyelőbizottsági ellenőrzése nem érintheti a jegybank alapvető feladatait.

Varga Mihály és Matolcsy György

Vörös Szilárd

Fontos hozzátenni, hogy az EKB pusztán véleményezte a tervezetet, a szervezetnek nincs jogköre korlátozni az eurózónán kívüli tagállamok jegybankszabályozásait. Ezt követően a magyar kormány saját döntése volt, hogy a tervezetet nem vitte be az Országgyűlés elé.

Az alapítványokat a jegybank 2014-ben gründolta, vagyis majd 10 évvel a szóban forgó jegybanktörvénymódosítás-tervezet előtt. Az alapítvány(ok) működését, gazdálkodását, a problémákat és minimum korrupciógyanús eseteket a sajtó kiválóan követte és feltárta. Ha Kósa „Elvesztette Közpénz Jellegét” Lajosék csak 2023-2024 környékén kezdték „érezni”, hogy „valami nem stimmel”, akkor a megelőző tíz évet alighanem egy szatyorban töltötték.

Mindenesetre Varga Mihály és a kormány a jelek szerint elkötelezettek az alapítvány beszántása mellett – ez azonban egyáltalán nem egyszerű feladvány, erről itt írtunk bővebben.

Nyitóképünkön Kósa Lajos. Fotó: Purger Tamás