Szeretne azonnal értesülni a legfontosabb hírekről?
Az értesítések bekapcsolásához kattintson a "Kérem" gombra!
Az értesítés funkció az alábbi böngészőkben érhető el: Chrome 61+, Firefox 57+, Safari 10.1+
Köszönjük, hogy feliratkozott!
Hoppá!
Valami hiba történt a feliratkozás során, az oldal frissítése után kérjük próbálja meg újra a fejlécben található csengő ikonnal.
Már feliratkozott!
A böngészőjében az értesítés funkció le van tiltva!
Ha értesítéseket szeretne, kérjük engedélyezze a böngésző beállításai között, majd az oldal frissítése után kérjük próbálja meg újra a fejlécben található csengő ikonnal.
Egy 1912-es újságcikk szerint Budapest köré egy hajózható csatornát akartak építeni, amelyről már a tervek is megvoltak - olvasható az Urbanista blogon.
A kommunizmus évtizedeiben Magyarországon a legismertebb és sokáig gyakorlatilag az egyetlen fontosabb idegenforgalmi szervezet az IBUSZ volt. Az idegenforgalom roppant gyanús dolognak számított, az ötvenes évek elején minimálisra csökkent a turizmus a keleti blokk államaiban. A Kádár-rendszer kezdetén, az ötvenes évek végén aztán újra nekilendült a turisztikai tevékenység, természetesen az állambiztonság figyelő szeme előtt.
Furcsa forradalom zajlott 1969. szeptember elsején Líbiában. A ma elérhető források egy része szerint Moammer el-Kadhafi ragadta magához a hatalmat az észak-afrikai országban, ám nyugati elemzők szerint ez nem egészen így volt. Kadhafi saját akciója Bengáziban kudarcba fulladt, egy Sveirib nevű ezredes viszont Tripoliban sikeresen döntötte meg a külföldön tartózkodó Idrisz király uralmát.
Krisztina svéd királynő által veretett, 1644-ből származó hat dukát értékű pénzérme talált gazdára 260 ezer euróért (hetvenmillió forintért) egy árverésen Németországban.
A húsz évvel ezelőtt bekövetkezett német változás sokak szerint nagyon nehezen megy, hiszen negyven év tervgazdálkodás után nem megy egyik napról a másikra a volt NDK átalakítása - emlékezik vissza az egykori berlini rádiótudósító a Német egység visszatekintő blogon.
Líbia szinte napra pontosan hetven évvel ezelőtt hasonló események tanúja volt, mint 2011-ben. A britek ugyanis Tripolit bombázták, ám ekkor a légvédelmet nem líbiaiak, hanem a németek és az olaszok irányították. Az olasz megszállás alatt lévő gyarmatról – amelynek tehetségtelen itáliai katonai kormányzója éppen lemondott – Rommel friss német csapataival szintén 70 éve, 1941 márciusában lendült támadásba.
A Dunai szigetek blog szerkesztője sajátos módon meséli el az 1838-as dunai jeges árvíz történetét: a Budapesten található emléktáblákon keresztül tudhatjuk meg, hogy mi és hogyan történt.
Mementó-sorozatunk tavaszi összeállításában két évtized három különböző tavaszkezdetére tekintünk vissza. 1941 és 1956 márciusa nehezen indult, vészjósló hírekkel. Ezzel szemben 1961-ben egy nyugodtabb időszak kezdetének tekinthető – még az időjárás szempontjából is.
Első alkalommal látható péntektől a két világháború közötti legsikeresebb magyar terepjáró-kisteherautó egyetlen megmaradt darabja, a Rába Botond a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeumban.
Valószínűleg nagyjából 400 ezer évvel ezelőtt kezdték el rendszeresen használni Európában letelepedett őseink a tüzet, ami meglepetést okozott a kutatóknak, mivel a viszonylag hideg éghajlatú kontinensen már egymillió éve megjelent az ember.
Áprilisban érkezik a magyar mozikba az a film, mely a belgrádi fantom harminc évvel ezelőtti tündöklésének állít emléket. Az Urbanlegends.hu blog ennek apropóján bemutatja a különös belgrádi mítoszt.
Természetesen egy kőbányáról. Nem is akármilyenről. A Fővárosi blog szerkesztője bejárta azt a földalatti bányarendszert, amelynek mészkövéből fél Budapest felépült.
A Lemil blog a friss bejegyzésében egy olyan ember történetéről ír, aki az adóhatóságok számára rémálom lett, ugyanis az egyik legbravúrosabb csekkhamisítási, a tökéletes bűntényt követte el. 50 éve bottal ütik a nyomát.
Egy áruház, amely hajdanán a legforgalmasabb volt a városban, és amely gyönyörű épületével méltóképpen jelképezte hazánk divatját, és amelyről még a külföldi szakma is elismerően beszélt a maga idejében.
Majd kétezer éves elválás után brit kutatóknak köszönhetően "találkozott" egy sírfeliraton a pompeji házaspár. A darabokra tört márványtáblát 1813-ban fedezték fel a Via dei Sepolcri-n, azaz a Sírok útján, amelynek mentén találhatók Pompeji legismertebb és legépebben fennmaradt sírkamrái.
Majd kétezer évvel ezelőtt, Kr.u. 256-ban az Eufrátesz folyó partján fekvő Dura-Európoszban tizenkilenc római legionárius ereszkedett le a szűk föld alatti járatba, hogy meggátolja a szászánida katonák bejutását a városba az alagúton keresztül, az ellenség kardjai helyett azonban mérgező füst végzett velük.
A pesti polgári lapok száz éve még nem igazán adtak hírt az első nemzetközi nőnapról. A Pesti Hírlap be sem számolt az 1911. március 19-ei eseményekről, a Pesti Napló pedig nem ünnepről, hanem tüntetésekről tudósított Németországból, Ausztriából és Svájcból. Nem tévedés a március 19-ei dátum: március 8. elsősorban a kommunista országokban terjedt el nemzetközi nőnapként, de csak 1917 után. Aztán a dolgok tovább bonyolódtak.
Az M85 gyorsforgalmi út Győr–Csorna közötti szakaszának régészeti átvizsgálása a héten elkezdődik, ezzel újabb lépéséhez érkezik az érintett útszakasz előkészítése - közölte a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő (NIF) Zrt. az MTI-vel hétfőn.
A késő bronzkori halottkultuszt, temetkezési szokásokat mutatja be a főváros területén előkerült leletek alapján vasárnapi előadásában Szilas Gábor, az Aquincumi Múzeum régésze, aki szót ejt a "varázsló" sírjáról is.