Az agyunkat eldobjuk

Elon Musk terveinek megvalósíthatóságában sokszor, sokan kételkedni szoktak. Amikor 2017-ben bejelentette, hogy összekapcsolná az emberi agyat a gépekkel, sokan legyintettek. Musk akkor azzal érvelt, hogy valamilyen nagy sávszélességet biztosító adatátviteli interfészre lesz szükségünk, ami segít létrehozni a szimbiózist az emberi és a gépi intelligencia között – különben az emberek a világ felesleges, haszontalan tényezőivé válnak a gépek számára, mihelyst elterjed a mesterséges intelligencia.

A cél érdekében létrehozott startup, a Neuralink júliusban állt elő a projekten dolgozó mérnökök kutatás-fejlesztésének addigi eredményeivel. Az eseményen bemutattak egy egeret, melynek agyába az általuk fejlesztett eszközt ültették. Az 5 mikron (0,005 milliméter) vastagságú vezetékre kötött chip állításuk szerint jól működik.

Ha az ember agyához illesztik hozzá interfészüket, akkor az okostelefonos alkalmazással összekötött szerkezettel a páciensek képesek lehetnek direkt utasításokat (billentyűlenyomás, egér mozgatása) adni a rendszerrnek. A Neuralink célja első körben az, hogy percenként 40 szót lehessen legépelni az érzékelők segítségével, lényegében gondolatvezérléssel.

És hogy milyen előrelépés várható 2020-ban? A Neuralink azt reméli, hogy a második negyedévben a Stanford Egyetem idegsebészeivel közösen kezdheti meg a szerkezet embereken történő tesztelését.

iPhone SE2, a tényleg olcsó iPhone

Lassan négy éve, 2016 márciusában került forgalomba az Apple eddigi legolcsóbb telefonja. Az iPhone SE sokak kedvence lett. Például mert abban a korban jött a maga 4 hüvelykes képernyőjével, amikor a legtöbb gyártó már csak hatalmas mobilokkal állt elő a csúcskategóriában. Ahova kétségtelenül befért az iPhone SE is, hiszen az Apple akkori legerősebb mobilja, a 6s processzorát szerelték bele. Viszont annál – például a jóval kisebb képernyőjének köszönhetően – jelentősen hosszabb ideig bírta egy feltöltéssel. Hab a tortán, hogy mindezért meglepően kevés pénzt kért el a nem igazán erről híres Apple: itthon 159 ezer forintért árulták a mobilt.

Ilyen feltételek mellett nem csoda, hogy már 2017 tavaszára rengetegen várták az iPhone SE utódját. Amely aztán nemhogy 2017-ben, de 2018-ban, sőt még 2019-ben sem került terítékre. Mostanra azonban már minden komolyan vehető elemző azt állítja, 2020-ban megjelenik az iPhone SE 2 néven emlegetett újabb olcsó iPhone. A ritkán tévedő Apple-elemző, Ming Csi-Kuo szerint a vállalat ceruzája ezúttal sem fog majd vastagon, 150 ezer forint körüli árra számíthatunk. Azt pedig brit elemzők állítják, hogy a vásárlóknak márciusra kell összegyűjteniük az iPhone SE 2-re szánt összeget.

PlayStation 5, melyre a Microsofton kívül mindenki vár

A Sony már a PS9 és PS10 neveket is levédette, a játékosok már annak is örülnének, ha a konzol ötödik kiadását végre odatehetnék a tévéjük mellé. Aludni ugyan még sokat kell addig, de már belátható közelségbe került a megjelenés: a japán vállalat a 2020-as karácsonyi szezonra tervezi a PlayStation 5 piacra dobását.

Egy kevésbé hivatalos forrás már azt is tudni véli, hogy a bemutató december 4-én lesz, a napon, melyen 1994-ben az első PlayStation-modellé is volt. Az is csak pletyka, hogy a PS5-tel egyidőben jelentik be az erősebb hardverrel szerelt PS5 Prót is, tehát a Sony szokásától eltérően nem egy, hanem rögtön két eszközzel indítja az új konzolgenerációt.

Új Xbox = új remény

A Microsoft újdonsága is 2020 végére várható. A Project Scarlett kódnéven készülő konzolról a vállalat már elárulta, hogy a 8K-s felbontást és 120 fps-es képfrissítést, továbbá a valós idejű ray tracing technológiát is támogatja majd. Egy kimondottan hozzá fejlesztett, virtuális memóriaként is szolgáló SSD háttértár dolgozik majd benne, egy szintén egyedi AMD Navi Zen 2 processzor társaságában. Fejlesztői szerint a gép négyszer erősebb lesz, mint a most kapható Xbox One X.

Könnyen kitalálható, hogy új konzolgeneráció indulása milyen reményekkel tölti el a Microsoftot: legalább olyan jól menjen, mint az Xbox 360. Annak eladási számai ugyanis még pariban voltak a konkurens PlayStation 3 értékesítésével – 85,8 millió állt szemben 87,4 millióval –, ám a jelenlegi generációnál a Sony nagyon elhúzott: a 105 milliós darabszámot környékező PlayStation 4 eredménye mellett szomorúan áll az Xbox One-család 45 milliós értéke.

A Microsoft visszatér a mobilpiacra

Júniusban kiderült, Bill Gates élete legrosszabb döntésének tartja, hogy nem akarta, hogy a Microsoft teremtse meg azt, amivé végül az Android vált: az Apple világán kívüli telefonok standard rendszerévé. Ennek következménye volt az is, hogy számtalan – egyre kétségbeesettebb – próbálkozás után a vállalat 2016-ban lemondott a windowsos ökoszisztéma erőltetett fejlesztéséről, majd 2017-ben teljesen feladta a harcot.

A Microsoft a 2013-ban vásárolta fel a Nokiát, két évvel később már világossá vált, hogy kár volt kifizetni a vételárat. A Nokia márka azóta visszakerült a finnekhez, a Microsoft pedig lényegében telefon nélkül maradt. Ez változhat meg 2020-ban.

Október elején Panos Panay, a Microsoft termékekért felelős vezetője igazi meglepetésként húzta elő a zsebéből a Surface Duo névre keresztelt készüléket. Az androidos okostelefonnak 5,6 hüvelykes képernyője van, rögtön kettő is. A mobilt úgy lehet kinyitni és becsukni, mint egy könyvet. A vállalat csak annyit árult el, hogy kiadását 2020-ban tervezik, de hogy azon belül mikor, azt még nem tudni.

Hogy reális esélyekkel indul 2020-ban az átalakuló mobilpiacon egy gyakorlatilag új – legalábbis hosszú éveket kihagyó – androidos gyártó, abban nem vagyunk biztosak. Ezzel együtt érdekes lesz látni, hogyan viszik véghez a nagy visszatérésnek szánt produkciót, illetve azt is, hogyan képzeli el egy igazán 2020-as androidos telefont a számítógépes piac meghatározó szereplője.

A Kelet Androidja?

Hiába panaszkodik az amerikai kormányzat már évek óta a Huawei magaviseletére, meglepő fordulat volt, amikor a Trump adminisztráció 2019 májusában éles fegyverrel rontott rá az addigra már a korábban piacvezető Samsungot is maga mögé utasítani készülő kínai vállalatra. A nemzetbiztonsági szempontokra hivatkozva elrendelt embargó értelmében az amerikai vállalatok nem üzletelhetnek a Huawei-jel. Tetemes lebegtetés és időhúzás után az amerikai kereskedelmi minisztérium novemberben több exportengedélyt is kiadott ugyan, csakhogy a legfontosabb cég, a Google egyelőre nem jutott könnyítéshez.

Az embargó legsúlyosabb következménye, hogy az Android színét-javát jelentő Google-szolgáltatások nem elérhetők a Huawei újabb modelljein. Ilyen például a Gmail, a Chrome, a Google Térkép, a YouTube és az a Play áruház is, ahonnan az európai androidosok alkalmazásokat tud(ná)nak letölteni. A Huawei korábbi modelljein jelentős kedvezményekkel próbál túladni, de az európai értékesítési adatok rámutattak, ez már 2019 nyarán sem ment úgy, mint korábban. Újabb modelljeiket pedig errefelé senki nem venné az említett hiányosságokkal.

A kínai telefongyártónak talán csak egy eshetősége maradt: ha kiadja saját rendszerét. Bármilyen kevés eséllyel indulna is egy harmadik platform, ha valakinek, akkor a Huaweinek lehet sansza sikerre vinni azt. Főleg akkor, ha némi állami noszogatásra örömmel veszi használatba a többi kínai mobilgyártó is “a Kelet Androidját”.

Igen ám, de az idő nem a Huaweinek dolgozik. Minél később áll elő a vállalat a – már évek óta majdnem késznek, majd néhány napon belül bevethetőnek blöffölt – saját rendszerével, annál több teret enged vetélytársainak, és rontja saját esélyeit. Ráadásul a kínai államnak sem áll érdekében a Huawei miatt Trumpékkal erősködni, ha a márka helyét nagyrészt “házon belüli” konkurensek – például az erre kifejezetten játszó Xiaomi és az Oppo – tudják átvenni a piacon.

A 2020-as év nagy kérdése tehát, hogy megszületik-e “a Kelet Androidja”. No és az is, hogy mire elkészül, akár a felhasználók között, akár a kínai kormányzatban fog-e annyi embert érdekelni, mint 2019 tavaszán érdekeltek a Huawei akkoriban minden másnál népszerűbb készülékei.

Megfizethető(bb) összehajtható telefonok

Ugyan még senki nem igazán tudja, mire lesznek jók az összehajtható telefonok, de sokan vannak, akik legalább egy gyors kézbe vétel erejéig szívesen kipróbálnának egyet. Persze nem milliós áron, mint amennyiért manapság itthonról próbálkozva hozzá lehet jutni például a Samsung Galaxy Foldhoz.

2020-ban a Samsung flexibilis készüléke is olcsóbb lehet, melyre szükség is lesz, hogy teljesüljön a terv, amely szerint a dél-koreai gyártó hatmilliós eladást szeretne produkálni idén az összehajtható modellekből. Egy korábban rendre megbízhatónak bizonyult szivárogtató állítja, hogy a vállalat olyannyira komolyan gondolkodik az ilyen eszközökben, hogy borul a tavasszal évek óta Galaxy S-t, nyár végén Galaxy Note-ot hozó menetrend. A Galaxy S11 helyett Galaxy One jöhet, az év második felében pedig a Note helyett egy összehajtható telefont mutathatnak be ezután.

Biztosnak látszik, hogy 2020-ban a Samsung, a Xiaomi, a legendás készülékét modern formában feltámasztó Motorola és a többi gyártó is beszáll a piaci szegmensbe, ez pedig már eleve lefele nyomhatja az összehajtható mobilok árát.

2020, az 5G éve

Technikailag 2019 volt az 5G-s mobilhálózatok éve, de a gyakorlatban legtöbbek számára 2020 lesz az. Mind a mobilhálózati rendszereszközök, mint a piacon lévő készülékek terén igaz: nyomokban 5G-t tartalmaz. Valójában azonban nagyon kevés embernek van csak 5G-képes készüléke, amit azért nem éreznek tömegek problémának, hiszen 5G-s mobilhálózat is csak foltokban elérhető a bolygón. (Magyarországon például csak Budapest kis részén.)

Az 5G jelenleg néhány csúcsmodell különleges kiadásában érhető el, de 2020-ban a helyzet egészen biztosan változik. A Xiaomi majd egy tucatnyi 5G-s mobilt ígért az évre, a Nokia kifejezetten olcsóbb 5G-s mobilokról beszél, a MediaTek új lapkakészletével a középkategóriás készülékek sajátja is lehet az újgenerációs technológia. De nyilvánvaló, hogy a Samsung és más gyártók is ontják majd az ötgés mobilokat a piacra.

Hogy mire lesznek jók a mindennapokban az 5G-s mobilhálózatok, arról ebben a cikkünkben olvashat. Az utóbbi időben élénk vita alakult ki az 5G feltételezett egészségügyi hatásairól. Korábban tudósok tízezrei írták alá a kezdeményezést, amelyben kérik, állítsák le az 5G bevezetését, mert a jelenlegi formájában az egy "emberkísérlet". Többek között az amerikai hatóságok szerint ez megalapozatlan riogatás. A vita eldöntését nem segíti, hogy abba beszálltak az álhírgyártásban régóta jeleskedő orosz trollgyárak is.

Ha kíváncsi 2020 nagy bejelentéseire és újdonságaira, lájkolja már most a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.