A két éve, április 19-én megválasztott XVI. Benedek Izraelbe akkreditált nunciusa kis híján bojkottálta az idei holokauszt emléknapot. Az ok: a jeruzsálemi Jad Vasem intézet szerint a vészkorszak pápája, XII. Piusz nem tett meg mindent a zsidók megmentése érdekében.
A modern Kína tényleges megszervezője Mao Ce-tung volt, akinek hatalmas képe ma is a pekingi Tienanmen téren, a „Mennyei Béke Kapuja” fölött látható. A „nagy kormányos” bűneit már hivatalos kínai publikációk is többé-kevésbé elismerik, megítélésében azonban a pozitív elemek túlsúlyban vannak. Hogyan tisztelheti egy nép azt az embert, aki kétségtelenül felelős több mint hetven millió ember meggyilkolásáért? Jung Chang és John Haliday monumentális könyve, melyet Mao – Az ismeretlen történet címmel adott ki az Európa könyvkiadó, megpróbál választ adni erre a kérdésre, egyszersmind felveti a huszadik századi kínai történelem alapkérdéseit.
A koránkelő pacsirta-társadalom béklyói ellen lázadnak az éjjel élénk dán későnkelők, akik társaságot is alapítottak. Sok múlik azon, milyen hosszú valakinek a circadián-ja.
Az egészségügyi miniszter lemondása benne volt ugyan a levegőben, de az SZDSZ-kongresszus kiélezett párharcának zajában nem figyelt rá a kutya se. Ami bizonyára Gyurcsánynak sem jött rosszul. Ha már jóval a kulcsfontosságú személyi döntés előtt nyilvánvalóvá válik Molnár lapátra tétele, a kisebbik, hatalomban részes párt elnökét ma talán Fodor Gábornak hívják. A Fletó kreatúrájaként debütáló Kóka így is beleizzadt, hogy lecsutakolja magáról ezt a stigmát, hogy azután karakteres, a miniszterelnökkel (és az MSZP-vel) ütközni hajlandó, telivér liberális politikussá váljon a liberális törzsbázis számára.
A Mester és Margarita című, Bulgakov-regényéből készült orosz filmsorozat, amelyben Jézus kereszthalálát éppen húsvétkor láthatják a tévénézők, vallási fanatikus bírálói szerint „sátánista” regény adaptációja.
Vizitdíj, egyéni számla, kórházösszevonások, kórházközpontok létrehozása, gyógyszerlicit, vállalkozási tilalom orvosoknak, a patikamonopóliumok és a kötelező kamarai tagság felszámolása – néhány elem a Molnár Lajos fémjelezte egészségügyi reformból. Egy-egy elem más miniszternél egész életműnek számítana. Molnár tíz hónap alatt abszolválta, utána vette a kalapját. Távozásával a reform lassabb sebességre válthat, vagy tán véget is érhet.
A piacpárti, értékkonzervatív Kóka legyőzte a társadalomfilozófiai, életmódbeli szabadelvűséget kampányának középpontjába helyező Fodort. Kérdés, mennyire tudja az SZDSZ-en belül megerősíteni pozícióját Gyurcsány minisztere, illetve mi marad a párt szabadelvűségéből?
Részletek Kőszeg Ferencnek a Beszélő 2007.márciusi számában megjelent, Kötekedve a halottal - Féloldalas emlékezés Bence Györgyre c. cikkéből
A budapesti Corvinus Egyetemen ma kétnapos Bence György emlékkonferencia kezdődik. Az előadók között van Kőszeg Ferenc is, akinek Bence Györgyről a Beszélő márciusi számában megjelent értékelése vitát kavart az egykori demokratikus ellenzék soraiban. Az alábbiakban közöljük Betlen János írását, és részleteket ismertetünk a górcső alá vett Kőszeg-cikkből.
Irán teokrata vezetésének jogelődje a síita muszlim állam fennállása alatt többször is kezelt úgy nyugati vonatkozású túsz-és fogolyügyeket, hogy nemcsak jól, de megerősödve evickélt ki belőlük. Valószínű, hogy Teherán megint úgy érzi, bevállalhatja tizenöt brit katona fogva tartásának kockázatát. A nukleáris ambíciói miatt diplomáciai páriává vált ország – ha kenyértörést tán nem is akar – demonstrálni kívánja az euroatlanti blokknak: csöppet sem fél a nemzetközi szokásjogot felülíró, sőt kiiktató eszközök bevetésétől.
A csapásokban amúgy is gazdag huszadik századi magyar történelem legszörnyűbb két évtizedének, a negyvenes és ötvenes éveknek sok tekintetben máig tisztázatlan fejezete a szovjet fogságba került magyar katonák és civilek históriája. Ez közel hétszázezer magyar osztályrésze volt 1942 nyarától
Több módja van annak, hogy az ember ne legyen kormányszóvivő, de mind közül talán az a legbiztosabb, ha egyszerűen nem vállalja a dolgot. A hölgy, aki most nem vállalta, azt nyilatkozta, hogy szerinte a szóvivői állás a szakma csúcsa. Nos, ha ez valóban így van, akkor máris érthető, hogy miért mondott nemet. Gazdagabb lett viszont azzal a történettel, "hogyan nem lettem kormányszóvivő". Mint számos kollégának, nekem is van egy sztorim erről.
Nem az a kérdés, hogy most le kell-e mondania Szigeti Péter OVB-elnöknek. S a gond elsősorban nem is vele, hanem az őt magas polcra rakó kormányzati tótumfaktumokkal van. A hiba ugyanis akkor jött létre, mikor egyáltalán odatették. Ki se szabadott volna nevezni.
Kis híján megtörtént a baj, Demcsák Zsuzsa majdnem kormányszóvivő lett. Ugyan még idejében visszalépett, de a nyilatkozata alapján úgy tűnik, továbbra sem ért semmit. Vélemény.
Gyurcsány Ferenc – a napvilágra került beszámolók szerint – eredményesen tárgyalt Putyinnal Moszkvában, elsősorban gazdasági kérdésekről. A Fidesz elégedetlenségének adott hangot, és felszólította a miniszterelnököt, fordítson nagyobb figyelmet az európai uniós szolidaritásra. Gyurcsány hajthatatlannak tűnik, az orosz kártya forgatásával igyekszik egyszerre több tétet is besöpörni.
A legtöbb demokratikus országban már csak úgy szokott lenni, hogy a nemzetközi témákkal foglalkozó hírmagyarázat rendszerint kiegyensúlyozottabb, objektívebb, mint a belpolitikai. De az osztrák nyomtatott sajtó főáramából tallózgatva hamar be kell látnunk: a fenti szabály alól bizony jócskán léteznek kivételek. A Die Presse és a Der Standard elemzéseiben méltányos higgadtságnak nyoma sincs, olyan illat csap orrunkba, mintha a hideg polgárháború egyik szekértáborának konyhájába tévedtünk volna.
„Magyarországnak külső jogállami kontrollra van szüksége, mert önmaga lábán nem tud megállni” – jelentette ki a napokban Martonyi János az Orbán-kormány volt külügyminisztere. Szavait nehéz értelmezni, valószínűtlen hogy bárkinek is érdeke lenne, a Fideszt is beleértve, az országot kívülről „törvényességi felügyelet” alá helyezzék.
Hallván a címben leírt mondatot, a jámbor polgár – nem ismervén a nyilatkozattevő kilétét – valószínűleg arra gondol, egy judeofób, kriptonyilas ernyőszervezet provokációjáról van szó. De nem, a sajtóközleményt a hazai zsidóság nevében gyakran megszólaló Mazsihisz elnöke tette.
1999-ben jelent meg Londonban a huszadik századi politikusok híres szavait tartalmazó kötet, melynek magyar változatát A XX. század nagy beszédei címmel nemrég adták ki. Megszólal benne Mahatma Gandhi és Adolf Hitler, Lev Trockij és Joszif Sztálin, Fidel Castro és Alekszandr Szolzsenyicin. A válogató láthatólag nem az utókor morális megítéléséből indult ki, inkább abból, mekkora hatást gyakoroltak a szónokok hallgatóikra, beszédeiknek miféle következményeik voltak az emberek mindennapi életében.
Hét pólus, hét koncepció, hét ígéret – Gyurcsány Ferenc év elején végiglátogatta a vidék fejlesztési pólusvárosait: Szegedet, Debrecent, Székesfehérvárt, Veszprémet, Győrt, Pécset és Miskolcot. E városokban EU-pénzek bevonásával egy-egy kiemelt szektort fejlesztenének, a tervek szerint ez húzná magával a térség gazdaságát. Szegeden egészségipari és biotechnológiai központ megteremtésén dolgoznak - ám az előkészületeket forráshiány nehezíti.
Tuzson Bence az elmúlt évek legfontosabb eredményeiről beszélt, csak meghívót felejtettek el küldeni rá.
Részleteket későbbre ígért a Központi Nyomozó Főügyészség. Sajtóértesülés szerint a vezetője magánéleti célokra használhatta a hatóság pénzügyi forrásait.
A kancelláriaminiszter szerint Magyar Péternek addig „kiváló volt a Fidesz” amíg az állami posztjain kevés munkával jól keresett.
A politikus szerint sok híresztelés jelent meg erről a napokban, amelyek egyértelműen kacsának minősülnek.
Ha egy harckocsi kétszer is legördülhet a gyártósorról, akkor 600 felújított orvosi rendelőt hányszor lehet sikerként eladni?
Nem csak a száguldozókkal van baj.
Az öttusaszövetség elnökének ezüstérmét is megszépítette Gulyás Michelle aranya.
