A fővárosi közgyűlés a múlt héten végre maradandót alkotott. Bemutatta, hogyan lehet lejáratni egy hasznos, bár sokak érdekét sértő, nagy nehezen mégis elfogadott közhasznú intézményt. A parkolási előírásokat eddig is alig lehetett áttekinteni, s a rendszert körüllengte a - nem bizonyítható, de gyanítható - korrupció kesernyés illata. Ezt a Városháza és a vele egyébként huzakodó kerületek által kikevert, egységes fizetőparkolás nevű mixtúrát 1993-as bevezetése óta most sikerült végképp deformálni.
Gyurcsány legújabb, - ezúttal lakásával kapcsolatos - botrányának elsimításánál kétségtelenül sokat tanult Orbán Viktortól. Akár a volt kormányfő Tokaj-ügyben, úgy a jelenlegi sem közvetlenül maga perel, hanem az ügyben szereplő cégen keresztül. Mindketten jól tudják, ilyen kaliberű politikusoknak a fenti, meglehetősen kétesélyes ügyekben személyesen bíróság elé állni vállalhatatlan rizikó.
A Pest Megyei Rendőr-főkapitányság szerint az eset társadalmi súlya miatt őrizetbe kellett volna venni azt a férfit, aki a minap Érden hét embert elgázolt egy buszmegállóban, egynek pedig a halálát okozta. Az ügyészség azzal érvelt, hogy az előzetes letartóztatás nem befolyásolná a nyomozás eredményességét. Az ügy körüli vita után lassan már mindenki tisztában van az előzetes letartóztatás elrendelésének törvényi szabályozásával, az érvek és ellenérvek tengerében a legtöbben azonban továbbra is érzelmi tényezők alapján foglalnak állást. Teszi ezt a rendőrség is, pedig ha valahol, ott biztosan tudni kellene, hogy "az eset társadalmi súlyára" hivatkozva előzetest elrendelni nem lehetséges.
Bár a gazdaság globalizációja igen pozitív hatásokkal járt, rengetegen akadnak még olyanok, akik ebből semmilyen hasznot sem húznak. Önmagukban a piaci erők nem is képesek elfogadható választ adni olyan kérdésekre, mint a környezetszennyezés, a szegénység, az egyenlőtlenség növekedése. A globális világgazdaság csak úgy képzelhető el, ha azt globális léptékű szociális cselekvési program egészíti ki.
Sokan hiszik, hogy az éppen hivatalban lévő kormány előbb-utóbb búcsút int az előd által otthagyott KSH-menedzsmentnek, saját híveivel tölti fel a Központi Statisztikai Hivatalt, akik véletlenül sem közölnek kellemetlen adatokat az ország helyzetéről. Megoldást a KSH-elnökök függelmi helyzetének megváltozása hozna.
Közbiztonságunkról bús képet festünk magunknak: félünk a betörőktől, az útonállóktól és újabban a terroristáktól. Gyanús a sötét bőrű, a szakadt idegen, a fuxos kopasz. Társadalmi önvédelmünk fontos része, hogy számos előjogot engedünk a rendőröknek. Például lőfegyvert tarthatnak, s azt nem csak közvetlen életveszély esetén használhatják. Demokratikus politikai közösségben e kiváltságoknak két komoly feltételük van: a rendőrök tartsák be az előírásokat, és ne leplezzék az óhatatlanul előforduló szabálytalanságokat.
Három neves értelmiségi gyűlt össze a Napkelte vasárnapi adásában, amúgy jó barátaim. Sajnos, belementek Lakat T. utcájába, aki szeptember 11. és a Katrina nyomán kötelességének érezte felszólítani az Egyesült Államokat: hagyja abba! Feltehetően az USA szuperhatalmi státuszára gondolt. Washingtonból érdemben eddig még nem érkezett válasz…
Még csak négy éve történt, amikor 2001. szeptember 11-én néhány óra leforgása alatt megváltozott a világtörténelem iránya, elkezdődött a harmadik világháború, a globális Terror háborúja. Vajon ki áll az öngyilkos merénylők mögött? S ő mögöttük? Van-e, s kicsoda az ős-felelős az általunk átélt félelmekért?
Gyurcsány Ferenc három újsütetű nemzetpolitikai javaslata közül kettő: a határon túli magyarokkal foglalkozó parlamenti bizottság felállítása illetve az irántuk érzett felelősség beemelése az alkotmányba inkább szimbolikus jelentőséggel bír. A “határontúli” személyi igazolvány a Fidesz kettős állampolgársági retorikájának felvizezett változata, aligha lesz népszerű Brüsszelben, de még a határon túliak körében sem.
Könnyen lehet, hogy megszűnik a hazai pedagógiai sajtó, mivel az Oktatási Minisztérium véget vet a folyóiratok támogatásának. A költségvetési elvonások áldozatául eshet az Új Pedagógiai Szemle is – jósolta a lap főszerkesztője, Schüttler Tamás.
Nem tudom, hogy aki a múlt héten itthon olvasta, nézte, hallgatta a híreket, érzékelhette-e, mi zajlott le Varsóban és Gdanskban augusztus utolsó három napján. Röviden ennyi: Lengyelország önmagát, a világ a lengyeleket ünnepelte.
Az elmúlt hat évben az új összetételű Alkotmánybíróság (AB) elődjénél sokkal simulékonyabb gyakorlatot alakított ki. Ennek árát fizeti, illetve kasszírozza most a testület. A bíróság sorsa alig valakit érdekel. Az AB először megalázó vereséget szenvedett a Legfelsőbb Bírósággal való ütközetben, mostanra pedig teljesen kiszolgáltatottá vált a pártok politikai játszadozásával szemben.
A városi, a louisianai és a szövetségi hatóságok egyaránt csődöt mondtak az elárasztott New Orleans szegényeinek kimentésénél. Elrendelték a kiürítést, de miért az utolsó pillanatban? Ki a felelős a történtekért? Nem lehet egyetlen hatóságot, vagy egyetlen személy hibáztatni - írja a BBC elemzője. A hibás döntések sorozata jóval a Katrina pusztítása előttről datálódik. A hatóságok hazardíroztak, feltételezték, hogy New Orleans-t nem fogja sújtani 4-es vagy 5-ös erősségű hurrikán, ezért nem erősítették meg a gátakat. Bush elnöknek jóval korábban kellett volna interveniálni.
A Magyarországra kiszervezett üzleti folyamatok többnyire még csak az alacsony hozzáadott értékű, rutinjellegű tevékenységeket foglalják magukba, mint például telefonos ügyfélszolgálati központokat. Az indiai "kiszervezések" viszont, némi túlzással lassan már az anyavállalati központokat is magukhoz édesgetik.
Harcoljunk az előítéletek ellen, de ne úgy, hogy az esetleg gyenge képességű, beilleszkedési zavarokkal küzdő, „hátrányos helyzetű” diákokat kitegyük a kvalitásukat meghaladó követelmény frusztráló hatásának.
A felsőoktatási törvényt - annak egyes rendelkezéseit alkotmányellenesnek tartva - még Mádl Ferenc köztársasági elnök aláírás előtt véleményezésre megküldte az Alkotmánybíróságnak. A törvénnyel az ő kifogásain túlmenően is vannak problémák. Közülük a legfontosabbak az irányítási rendszer átalakításával és a többciklusú képzési szerkezetre való áttéréssel kapcsolatosak.
Fel sem melegedett a váltás miatt kihűlt bársonyszék az új köztársasági elnök alatt, a médiában rögvest találgatás indult az államfő új, aktívabb szerepfelfogását illetően.
Járai Zsigmond, az MNB elnöke nemrég a Világgazdaság c. lapban fejtette ki augusztus 8.-án azt a költségvetési és monetáris politikával szemben támasztott 14 követelményt, amelyeknek teljesítésével Magyarország kegyensúlyozott fejlődést, versenyképes gazdaságot tud majd magáénak mondani. A cikk rövidített változatát közöljük.
„Legyünk realisták, követeljük a lehetetlent”, - adta ki a jelszót még bohó forradalmár korában Joschka Fischer, jelenlegi német külügyminiszter. Valami hasonló járhatott a Nemzeti Bank elnökének fejében is, amikor meghirdette 14 pontját a fiskális és monetáris politikáról.
Frissítés: eloltották a tüzet, de még késések és terelések vannak a vasúti forgalomban.
David Lynch volt a rendszerváltó közép-kelet európai filmfogyasztók vizuális védőoltása a nyugati kultúra befogadásához...
Ha egy harckocsi kétszer is legördülhet a gyártósorról, akkor 600 felújított orvosi rendelőt hányszor lehet sikerként eladni?
Nem csak a száguldozókkal van baj.
Az öttusaszövetség elnökének ezüstérmét is megszépítette Gulyás Michelle aranya.
