A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia a mult hét végén megtette azt, amire már évek óta készült: állást foglalt az utóbbi időben gyorsan burjánzó újpogánysággal, az „ősmagyar szinkretizmussal” szemben. Emellett arra is volt gondja, hogy „a halál kultúrájának” titulált liberalizmust elítélje.
„A Fidesznek nincsen Jobbik-stratégiája, mert egy olyan pártnak, amely 60 százalékos választási győzelmet arat, erre nincs szüksége.” – jelentette ki az uniós választást követően Kósa Lajos. Súlyos politikai tudatlanságról tanúskodik, ha ezt valóban így gondolják a legnagyobb ellenzéki párt mérvadó stratégái. Az a harcmodor ugyanis, amit a mérsékelt jobboldal az antiszemita-rasszista „veszettek” megszelídítésére és beidomítására tíz éve kidolgozott, csődöt mondott.
Felkavarták az indulatokat a csicskatartásról beszámoló híradások. A modern rabszolgatartás a kisebb, elsősorban kelet-magyarországi falvakban elterjedt gyakorlat. Bonyolítja a dolgot, hogy sokszor nincs is szükség láncra, a nincstelen, idős hajléktalanok önként vállalják a rabszolga sorsot, nincs hová menniük.
Magyarországon a közhiedelem szerint először a Kádár-rendszerben vettek fel hiteleket, ez azonban – fájdalom – nagy tévedés. A hitelfelvételeknek nálunk hosszú története van. Hitelek, államháztartási hiányok, államcsőd-közeli helyzetek kísérik végig a hazai gazdaság- és politikatörténetet – állapítja meg Csizmadia Ervin, a Méltányosság Politikaelemző Központ igazgatója.
Szerzőnk magán-közvéleménykutatást végzett fiatal barátai, ismerősei körében, a 18-35 éves korosztálynál, Budapesten és vidéken. Mintegy száz független, dolgozó, gyermektelen fiatalt célzott meg kérdéseivel: vannak-e álmaik és céljaik, amelyeket itthon kívánnának megvalósítani? Próbálkoznak-e külföldi munkavállalással? Mennyire tartja vissza őket a haza szeretete? A kapott válaszokból leszűrt eredmény lesújtó volt.
Két napja – gondolom, megemlékezve az őszödi beszéd harmadik évfordulójáról – egy kedves levelező biztosított felőle, hogy neki tetszett a beszéd, és persze tudja, megbízható forrásból, hogy én írtam. Ha én írom Gyurcsány beszédeit, azok sokkal jobb beszédek lennének, és ha megfogadja tanácsaimat, akkor nem csinál annyi otromba baromságot – mondanám szívesen. A politikacsinálókat nem közírók, még csak nem is tanácsadók, hanem strukturális kényszerek mozgatják. Például: hol a szavazó? Hol a pénz? Mivel lehet a politikai ellenfelet befeketíteni? Hogyan lehet a hátországot kézben tartani?
Egy új KSH-kiadvány adatai azoknak az érvelését támasztja alá, akik szerint a plázák, hipermarketek tömeges magyarországi elterjedése nyomán elsorvad a hagyományos bolthálózat, felgyorsul a kiskereskedelem koncentrációja. A főutcák üzletei lehúzzák a rolót, megbomlik a városok történelmi struktúrája. Ugyanakkor a plázák népszerűek: a vásárlók szeretik a kulturált környezetet, azt, hogy mindent egy helyen megtalálnak.
Továbbra is számos rejtély övezi a 89-es rendszerváltás, illetve német újraegyesítés eseményeit. Mivel tudták a németek rávenni a magyar kommunista elitet a határnyitásra, és ezért mit adtak cserébe? Valóban hozzásegítették-e a magyar politikai elit tagjait, hogy a multiknál – kapcsolati tőkéjüket használva – tevékenykedjenek? Annyi kiderült, hogy a német újraegyesítés megakadályozását az angolok, franciák Gorbacsovtól várták. Aki ellen is állt - de csak egy darabig. Vajon miért?
Továbbra sem ültek el az edelényi polgármester megjegyzése - egyes roma nők tudatosan ártanak magzatuknak - körüli hullámok. A fogyatékos gyermekek születése javarészben nem démoni mesterkedés vagy tudatos rombolás eredménye, hanem szociális devianciák és a premodern szokásjog ötvözetére vezethető vissza. Ez nem tabu, lehet és kell is róla beszélni. De szigorúan csak a kollektív megbélyegzés elítélésével, a téma alantas politikai célokra való kiaknázása nélkül lehet morálisan tiszta vitát folytatni róla.
Retkes Attila megválasztása olyan bomlási folyamatot erősített fel az SZDSZ képviselőcsoportjában, amely önmagában korántsem mondható példa nélkülinek. Ugyanakkor a rendszerváltás utáni frakciószakadások tapasztalatai nem kecsegtetnek semmi jóval az SZDSZ-ből kiváló csoportosulások számára: a létrejövő új alakzatok hosszú távon nem életképesek – írja Antal Attila, a Méltányosság Politikaelemző Központ kutatója.
Vajon billentheti-e az intézményi rendszert jelentősen más irányba a 2010-ben hivatalba lépő új kormány? Mekkora lesz a politikai, a gazdasági és a jogi mozgástere ahhoz, hogy újrarendezze a központi állam és az önkormányzatok intézményes és pénzügyi viszonyát? Mennyit tud változtatni a gazdasági kényszerpályán, mennyire tudja fenntartható növekedési pályára tolni a válság utáni gazdaságot? Lengyel László kérdéseire majd csak a jövőre felálló kormány tudja megadni a választ.
Moldova Györgyöt rasszizmussal vádolták meg, legutóbb egy politológus tette ezt a Népszabadság Vélemény rovatában. Sok minden elmondható Moldováról, de hogy rasszista lenne? Emberekre indokolatlanul aggatott címkék fontos társadalmi vitáknak vehetik elejét – például a cigányság helyzetéről és integrációjának elősegítéséről. Moldova Miskolcról írt riportkötete az etnikai feszültségek okaira világít rá.
Akárhonnan nézzük is, sajnos emelkedőben van a munkanélküliség Magyarországon, immár megközelíti, jövő tavasszal pedig minden bizonnyal túlszárnyalja a tíz százalékot. És ez csak a regisztrált munkanélküliekre vonatkozik. Bolgár György kincstári optimizmusa nem igazán indokolt, annál kevésbé, mert egzisztenciális helyzetük megingása miatt sok fiatal sodródik a Jobbikhoz- figyelmeztet cikkében Pelle János.
A homoszexualitás, eutanázia, abortusz és az ehhez hasonló megosztó problémákhoz való viszonyulás alkalmas arra, hogy a gyakran egymásba érő jobboldali ideológiákat megkülönböztessük. Természetesen nem ezek jelentik a kizárólagos különbséget, ezek a csoportok gyakran teljesen eltérően gondolkodnak az állam, a társadalom, a gazdaság kérdéseiről is. A magyar közbeszédben tulajdonképpen már a megnevezések körül káosz van: jobboldal, polgári oldal, konzervatívok, kereszténydemokraták névvel is illetik gyakran ugyanazokat az erőket- állítja Jeskó József, a Méltányosság Politikaelemző Központ kutatója.
Bauer Tamás korábbi levelében bírálta Pelle Jánost és Papp László Tamást, amiért bagatellizálják a Fidesz kormányra kerülésével fenyegető veszélyeket. Pelle János már reagált Bauer írására, most a másik megszólított, Papp László Tamás válaszát közöljük. Szerinte Orbán pártja nem demokráciaellenes, s nem is fenyegeti a demokráciát, még ha a Fidesz demokráciafelfogása különbözik is az övétől, és számos vonása egyáltalán nem rokonszenves.
Csurka Istvánt mint politikust nem szívleljük, de mint írót akkor sem törölhetjük ki az emlékezetünkből. A hatvanas évek emlékezetes Ki lesz a bálanya? C. darabjában megszállottan kártyázott az egymás vesztére játszó négy értelmiségi figura, Czifra, Abonyi, Fény és Csüllögh. Az ő árnyékuk vetül rá a harmadik évezred első évtizedének végén a fővárosi politikára, melyet meghatároz a kérdés: ki viselje a felelősséget a csőd felé tántorgó Budapesti Közlekedési Vállalatnál a felelőtlen gazdálkodásért, a legrosszabb pillanatban kitört korrupciós botránysorozatért?
A Magyar Gárda trianonozására, ostoba, sérelmi nacionalizmusára nem jelenthet mentséget a Slota-féle, hasonlóan bornírt, reszlovákosító politika, melynek legutóbbi terméke a súlyosan diszkrimináló nyelvtörvény. Arról sem érdemes vitatkozni, hogy 1990 után a súlyosan kompromittálódott szimbólumok közül melyik támadt fel előbb: a nyilasok által kultivált Árpád-sáv, vagy a hasonlóképp történelmi szimbólumnak is tekinthető kettős kereszt, a Hlinka-gárda jelvénye. Egy valami kétségtelen, Szlovákiának többet kellene tennie az ott élő magyarok nyelvi és kulturális igényeinek kielégítéséért.
"Az egész csak arra jó, hogy felkorbácsolja az emberek érzelmeit és gyűlölködést szítson. A jelen helyzetben Szlovákiának ez hiányzik a legkevésbé." Hunčík Péter, dunaszerdahelyi magyar író és pszichiáter jegyzetét közöljük a nyelvtörvény kapcsán. A cikk eredetije a Týždeň című lapban jelent meg, szlovák nyelven.
Hetek óta rágódik a sajtó azon, hogy pénzelte-e valaki a romák elleni sorozatgyilkosság gyanúsan jómódúnak látszó, komoly fegyverarzenált birtokló „tettes-jelöltjeit”. Mintha nem pont eme országban szaladgálnának tízezrével a minimálbérre bejelentett, terepjárós-terepmotoros aranyifjak. Szomorú, de úgy tűnik: néha egy gyilkosságsorozat kell, hogy valakinél rákérdezzen a hatóság: te miből is élsz? Az enyingi bandánál is csak a Cozma-gyilkosság után kezdtek lázas jövedelemfirtatásba.
Nem kis értetlenséggel figyeljük a terézvárosi záróra-rendelet körül kialakuló vitát. Jelenleg a magyar közélet legfontosabb kérdése valószínűleg az, hogy szabad lesz‑e a novemberi zuhogó esőben, éjszaka, teraszon poharazgatni a Terézvárosban? S hogy e jogát a köz érvényesítse, kész az utcára is vonulni. Kocsmárosok és éjjeli bohémok, szent szövetségben a gonosz polgármester, s az értetlen lakosok ellen.
Miután megbeszélte Lázár János a készpénzhasználatról szóló Mi Hazánk-javaslatot, összeállt egy fotóra Toroczkai Lászlóval egy 1887-es térkép elé.
A XII. kerület polgármestere a mártonhegyi beruházásokról beszélt a miniszterelnök vejével.
A monetáris tanács szerint szigorúságra van szükség, ezért marad a 6,5 százalékos alapkamat.
80 ezer autótulajdonosnak kell március 1-ig rendezni a kötelező biztosítás esedékes összegét.
Ha egy harckocsi kétszer is legördülhet a gyártósorról, akkor 600 felújított orvosi rendelőt hányszor lehet sikerként eladni?
Nem csak a száguldozókkal van baj.
Az öttusaszövetség elnökének ezüstérmét is megszépítette Gulyás Michelle aranya.
