Ennyi maradt Rákay Philip 7 milliárdos állami támogatású Petőfi-filmje után

Az Átlátszóhoz eljuttatott drónfelvételek alapján erősen kérdéses, miért került több milliárdba a díszletváros felépítése.

Rákay Philip szelleme kísértett az Orbán-beszéd zenés-zászlólengetős előjátékában

Március 15. helyett a méltatlanul agyonhallgatott Petőfi-film egyéves évfordulóját ünnepelték a Nemzeti lépcsőjén.

Tóta W. Árpád: Fuck NER, ilyen a szuverenitás

A párthű szolgák magukban semmire sem képesek. Szükség van azokra is, akik megvetik őket, párttal együtt. A lojális gárda nevetséges fércműveket tudott összehozni, a piacképes termékhez már kellett az is, aki szerint Fuck NER.

Kovács Bálint: Az év, amikor kivégezték a magyar filmet

Most először történt olyan a rendszerváltás óta, hogy a független filmek sikeresebbek voltak, mint az államilag támogatottak, aminek lehetne örülni is, de nem érdemes. Vélemény.

Felújításra hivatkozva kitették a jazzfesztivált a Szente Vajk vezette új Erkel Színházból

A szervezők szerint az összes oda tervezett előadást kiteszik a házból, a jogutód pedig nem foglalkozik a szerződéses sérelmekkel.

„Nagyon sajnálom, hogy nem neveztek” – a filmszemle újraindul, a Most vagy soha! és a Hadik távol marad

Az árokbetemetés szellemében próbálják a szervezők – az állami támogatások elmaradása ellenére is – megrendezni a 13 év szünet után újrainduló Magyar Filmszemlét. Külön kérték például a rekordköltségvetéssel készült filmek producereit is, hogy nevezzék be az alkotásaikat, de ők ezt elutasították. Interjú Muhi András producerrel, a Magyar Filmművészek Szövetsége elnökével, a szemle főszervezőjével.

Fordult a kocka: tavaly már több olyan filmet mutattak be, ami állami támogatás nélkül készült

És többen is nézték őket.

Még a köztévé déli híradóját is többen nézték kedden, mint a Rákay-féle Petőfi-filmet

A Most vagy soha! sikertelenségét persze lehetne azzal magyarázni, hogy a potenciális nézői kimentek tűzijátékot nézni, míg az otthon maradtak többsége inkább az István, a királyt vagy a Raya és az utolsó sárkány című animációs filmet választotta.

Mitől jó egy történelmi film? – történészek és filmesek a Fülkében

A Petőfi-film után videós panelbeszélgetésünkben Deák Kristóf Oscar-díjas filmrendező, Tóth Barna filmrendező és forgatókönyvíró, Hermann Róbert Széchenyi-díjas történész és Hahner Péter történész, a Rubicon Intézet főigazgatója segítségével néztük meg, az érintett szakmák szerint mik a történelmi filmkészítés alapszabályai.

A Most vagy soha! az amerikai filmek stílusára emlékezteti a rendezőjét

Ez a New York-i bemutató apropóján jutott eszébe Lóth Balázsnak.

Lóth Balázs, a Most vagy soha! rendezője: Nem volt cél bármilyen politikai üzenet megfogalmazása

Szente Vajk a Petőfi-film sikeréről: Térjünk vissza rá 2048-ban

A film kreatív producere szerint csak akkor lehet kijelenteni, hogy sikerművet alkottak, ha az akkori generációnak is megkerülhetetlen lesz.

Margócsy a Petőfi-filmről: „Súlyos károkat fog okozni a magyar irodalmi és történelmi oktatás terén”

Hosszú cikkben húzza le a Rákay Philip nevével fémjelzett Most vagy soha! című filmet az egyik legismertebb Petőfi-kutató, Margócsy István.

Nem a fiktív szál a baj a Petőfi-filmmel, hanem hogy az egész úgy, ahogy van, megtévesztő

Sem a nők részvétele a forradalomban, sem a nyelvkérdés, mint a filmben központinak ábrázolt probléma, sem az a politikai légkör, amit felvázol a Most vagy soha!, nem úgy van bemutatva Rákay Philip kalandfilmjében, ahogy az a valóságban volt. A hétmilliárdos alkotás valamiért éppen arról feledkezik meg, amiért a márciusi ifjak valójában harcoltak. Interjú Szendrey Júlia kutatójával, Gyimesi Emese történésszel.

Bencsik Gábor is beszállt Bencsik András és Rákay Philip/Kálmán vitájába

Miután Rákay Philip az 1848. március 15-ről szóló Most vagy soha című film „nyilvános arca” lejúdásozta Bencsik Andrást, aki egy kritikában vallotta be, hogy nem tetszik neki a film, Bencsik Gábor – András testvére – szállt bele Rákay Philipbe.

Elvitelre #60: Amiről Vlagyimir Putyin és Rákay Philip hallgat

Elvitelre - a podcast, amelyben az adott hét legjobb HVG hetilapos és hvg360-as anyagaiból válogatunk. Csak indítsa el a háttérben és hallgassa meg szerzőink legjobb írásait! Ezen a héten a moszkvai terrortámadás hátterét és a Rákay-féle Petőfi-film történelmi hitelességét járjuk körbe.

Rákay Philip Júdáshoz hasonlította a Petőfi-filmet lehúzó Bencsik Andrást

A Demokrata főszerkesztőjének nem tetszett a Most vagy soha! című film. Rákaynak nem tetszett a kritika, és ezt szóvá is tette. Orbán Viktor viszont mindenkinek ajánlja.

Bencsik Andrásnak azért sem tetszett a Petőfi-film, mert azon kapta magát, hogy a gonosz titkosszolgának drukkol

A Demokrata főszerkesztője szerint a Most vagy soha! minden vonatkozásában rossz lett.

Egymilliárddal többe került a Petőfi-film, mint amennyiről eddig szó volt

A HVG újraszámolta, mennyi az annyi, és kiderült, hogy mostanáig jóval kisebb számról beszéltek.

Fónagy Zoltán: Történelmi hitelesség vagy aktuálpolitika? A Most vagy soha! a történész szemével

Elfogadható egyszerűsítésnek, dramaturgiai sűrítésnek tartom, hogy Petőfiék cselekvési motivációját egyetlen pontba koncentrálták. Egy játékfilmben tényleg nem lehet elemezni a 12 pontot. Ám a kiválasztott motívum – hogy a megszületendő gyermek magyarul beszélhessen majd – teljesen történetietlen, egyszerűen hamis. A nemzeti szempont kizárólagossá tétele a Nemzeti dal üzenetét is elszegényíti – írja a Petőfi-filmről történész szerzőnk, aki emlékszik olyan filmre, amelyben a történeti hitelesség, a művészi színvonal és a közönségsiker nem bizonyult összeegyeztethetetlennek.