Hat éve nem volt olyan magas az infláció, mint most – mondják a statisztikusok; horror áron lehet kapni a zöldségeket – tapasztalják a boltba járók. Ilyen előzményekkel indultunk neki idei karácsonyi bevásárlókörünknek, ahol azt nézzük meg, mennyi pénzből tudunk kihozni egy klasszikus ünnepi menüt.

Az idei év valamivel nyugalmasabb volt az élelmiszerárak szempontjából, már ha azt vesszük, hogy a tavalyi év tojás- és vajparája alábbhagyott, igaz, más-más módon. A tojás ára visszatért a korábbi szintre – attól most tekintsünk el, hogy a 2017-es árrobbanás előtt 27 százalékos volt rajta az áfa, most pedig 5, így semmit nem profitáltak a vevők a csökkenésből. A vajnál pedig a jelek szerint bele kell nyugodnunk a magasabb árszintbe – azzal talán vigasztalódhatunk, hogy jövőre az ESL- és az UHT-tejek áfája is csökkenni fog, bár különösebb árcsökkenést nem jósolunk itt sem.

Azzal azonban nehezen tudunk vitatkozni, hogy a mindennapi zöldségekért és gyümölcsökért többet kell fizetni, mint egy évvel ezelőtt. Az Agrárgazdasági Kutatóintézet adatbázisa szerint a paradicsomot leszámítva szinten minden ára kiemelkedően nőtt, a petrezselyemgyökérért például van, ahol több mint a dupláját kérik el a az egy évvel ezelőtti árnak. Ennyire nem kiugró a menünkhöz felhasznált zöldségek drágulása, de mondjuk azt nehéz nem észrevenni, hogy a burgonya a legtöbb helyen a tavalyi ár másfélszereséért kapható.

Ennél is feltűnőbb, ami a mákkal történt: van, ahol több mint kétszer annyiért kapható, mint 2017-ben. Ha hozzávesszük, hogy a listán nem szereplő dióból jóval kevesebb termett idén, így annál is jobb esetben magasabb árral, rosszabban pedig hiánnyal kell számolni, biztos, hogy a bejgli drágább lesz – még úgy is, hogy a tojást a tavalyi ár kétharmadáért lehet megkapni.

Jó hír, hogy az alapvető, jól eltartható élelmiszerek ára szinten egyáltalán nem változott, ahogy a húsoké sem – látszik, hogy az üzletláncok igyekeznek legalább ezeket szinten tartani.

A legszembetűnőbb változás így tavalyhoz képest nem is az, hogy egyes termékek ára miként nőtt, hanem hogy az áruházláncok mekkora sikerrel tudták szinten tartani a fogyasztói áraikat. Ha a lista végösszegét nézzük, árcsökkenést az Aldinál és a Sparnál tapasztaltunk – ez nem annyira az egyes termékek árának csökkenését jelenti, hanem a kisebb háztartások számára kedvezőbb kiszerelést. Ugyanakkor az Aldi az egyetlen olyan lánc, ahol a menüsorhoz szükséges mennyiséget alapul véve is kisebb lett a számla végösszege – a diszkont azonban még így sem számít a legolcsóbbnak.

A számlánk végösszege a Sparnál volt a legalacsonyabb, (vajjal) 6158 forint, a legtöbbet – több mint egy ezressel többet, 7168 forintot – az Auchan internetes boltjában költöttünk. A margarin ennél jóval olcsóbb, de a legjobban így is a Sparban jártunk (5650 forint), a legtöbbet pedig az Aldinál kellett fizetni. A mennyiségekre lebontott árak alapján a Penny a legolcsóbb (vajjal 4878 forint, margarinnal pedig 4428 forint a végösszeg), és az Auchan a legdrágább (5513, illetve 5062 forint).

Nem beszéltünk még a karácsonyi menü egyik legfontosabb hozzávalójáról, a halról. Egy éve még azt gondolhattuk, hogy ennek az ára 2018-ra csökkenni fog, az áfa ugyanis 27-ről 5 százalékra változott. A valóság azonban nem ezt mutatja: a ponty ára gyakorlatilag megfelel a tavalyinak (legfeljebb annyi változás van, hogy ahol tavaly olcsóbb volt, ott többe kerül, és fordítva). Az élő ponty nagyjából 1200 forintért kapható, halszelet pedig 1900-2300 forint között a piacokon és a hipermarketekben. Az áremelkedésért egy pontybetegséget tettek felelőssé év közben.

És hogy mindent kipipálhassunk a listán, savanyúságosoknál is jártunk. A savanyított káposztafej tavaly még 400 forintért volt kapható, most 5-600 forintért találtunk ugyanazokban a vásárcsarnokokban. Így a halászlé tavaly kiszámolt, háromezer forintos árát változatlanul hagytuk, a káposztára pedig 550 forintos átlagárat számoltunk, így a karácsonyi (szűken vett) bevásárlás boltokban kiszámított összegéhez még 3550 forintot adtunk hozzá.

Így pedig mindössze két olyan áruházláncot találtunk, amelynek az áraival (ha vajat veszünk) tízezer forint alatt megússzuk a számlát – tavaly még a többségnél ez lehetséges volt. Ha pedig átlagos árakkal számolunk, margarinnal nagyjából 8300 forintból jön ki az ünnepi ebéd vagy vacsora, ha pedig ragaszkodunk ahhoz, hogy a bejglibe vaj kerüljön, csaknem 8700 forintos költséggel kell számolnunk.

És hogy mennyivel drágult a karácsonyi menü ára? Nagyjából ötszáz forinttal, ami jóval több, mint a 3,8 százalékos infláció. Hogy egészen pontosak legyünk, a vajjal számított átlagár – a tavalyi magas bázis ellenére is – 5,9 százalékkal haladja meg a 2017-est, a margarinos végösszeg pedig 7,1 százalékkal.

És ami még ennél is rosszabb hír: a mákot leszámítva a listán teljesen hétköznapi hozzávalókat találunk. Így nemcsak a karácsonyi menü elkészítésekor kell mélyebben a zsebünkbe nyúlni, de egy átlagos bevásárlásnál is.