‎Zöld akciótervet hirdetett Orbán Viktor az évértékelő beszédében. Az ígéretei szépen hangzanak, ám alaposabban megvizsgáltuk őket, és arra jutottunk, gyakorlatilag csak már meglévő terveket és EU-s kötelezettségeket sorolt fel. Ráadásul mind több jel utal arra, hogy magukkal az érintettekkel nem egyeztetett Orbán a bejelentései előtt.

Aztán Palkovics László azért azt elárulta: nem lesz önálló környezetvédelmi vagy klímaügyi minisztérium. A miniszter egy sajtótájékoztatót is összehívott, hogy ismertesse a részleteket – sokkal okosabbak azonban ettől sem lehettek az érdeklődők.

Reviczky Zsolt

Pedig az, hogy az illegális hulladéklerakás bővítése, a folyók tisztítása, vagy épp a naperőművek kapacitásának növelése mennyire lesz valódi siker, és mennyire csak kommunikációs lufi, a részletszabályokon múlik majd, ezeket pedig egyelőre hiába várjuk.

A Fővárosi Állat- és Növénykert új gazdasági igazgatója átvilágította az Állatkert eddigi gazdálkodását, a jelentés már a főpolgármester előtt van. A legfontosabb kérdés az, hogy mennyire megalapozott a 20 milliárd forintos összeg, amelyet Persányi Miklós, a most lemondott főigazgató kért volna a Biodómra. Közérdekű adatigényléssel kikértük a dokumentumokat, és arra jutottunk: úgy tűnik, Persányi vagy csak megtippelte a várható pluszköltség nagyságát, vagy továbbra sem akarja elmondani, mi mennyibe kerül, és hol számolták el magukat a kezdeti kalkulációkhoz képest.

Reviczky Zsolt

Kértük az Állatkert vezetését, becsülje meg, mennyi kell feltétlenül ahhoz, hogy a Biodóm megnyisson. A választ kikerülték, de az azért kiderült, hogy 1-1,3 milliárd forintra becslik az üzemeltetés éves költségeit. Arra a kérdésünkre pedig, ki a felelőse annak, hogy ennyire elszállt a projekt ára, azt a választ kaptuk: „a fenti kérdéssel kapcsolatos adatot a Fővárosi Állat- és Növénykert nem kezel”.

Elkezdték az EU tagállamainak vezetői a 2021-2027-es uniós költségvetés vitáját. Az, hogy elsőre még szinte semmi eredmény nem lett, csak azokat lepheti meg, akik a magyar parlamenti munkatempóhoz szoktak. Az első, éjszakába nyúlt megbeszélések után kétoldalú tárgyalásokon pontosított tagországi álláspontok készítésével folytatták a tervezést, majd visszatértek a 27 ország vezetőinek közös egyeztetéséhez, de itt sem sokat közeledtek az álláspontok.

Az unió költségvetésénél 1094,8 milliárd euró sorsáról döntenek. Számunkra az egyik legfőbb kérdés, hogy 2021 és 2027 között mennyi kohéziós pénz jut majd Magyarországnak – az eredeti tervben arról volt szó, hogy nagyjából 6 milliárd euróval kevesebbet kapunk, mint a most véget érő hét évben. Az is fontos magyar szempontból, hogy hatalmasat puhult a jogállamiságról szóló rész: ugyan még mindig a jogállamisághoz kötnék a kifizetéseket, de amíg a régi tervnél a büntetést csak úgy lehetett volna megakadályozni, hogy a tagállamok 65 százaléka így dönt, most már ott tartunk, hogy 35 százalék blokkolhatja a szankciókat.

A hét képe: a kispesti vagyonkezelő vezetőjének spanyolországi nyaralója, ami miatt vizsgálat indul, miért maradt ki a vagyonnyilatkozatából. A héten az is kiderült, hogy az önkormányzat építéshatósági irodavezetőjének anyósa nyomott áron jutott egy telekhez, amely azóta hirtelen értékes lett, mert egy rendeletmódosítással mégis megengedték, hogy építkezzenek rá.

Évről évre egyre jobban rászorul a főváros az állam támogatására, most is leginkább a kötelező feladatokra marad pénz – erre jutottunk, amikor átolvastuk a főváros 2020-as költségvetési tervezetét. Csak a tömegközlekedésre 104 milliárd forint kell, ebből a kormány 12 milliárdot ad. Nagy általánosságban pedig azt mondhatjuk: olyan feladatokra megy el a város pénze, amelyek csak akkor tűnnek fel az átlagembernek, ha nem csinálják meg azokat. A városvezetés néhány nem túl drága megoldással próbál saját arculatot felmutatni, mint például udvarzöldítési programmal, az álláskeresők BKK-bérletével, vagy azzal, hogy egymilliárd forint sorsáról egy állampolgári gyűlés dönthet.

Más városok vezetőinek sincs mindig könnyű dolguk, az érdi Csőzik László például Mészáros Lőrincet kérte meg, hogy ha már annyi pénzügyi problémát örökölt a város miatta, adjon pénzt a kézilabda-csapatra, mert az önkormányzatnak már nem nagyon maradt. A kormány pedig odaszúr még egyet az önkormányzatoknak: egy sarkalatos törvénybe foglalt módosítással a kiemelten közérdekűvé nyilvánított építkezésekhez közeli közterületeket is kivonnák az önkormányzatok fennhatósága alól.

A Párbeszéd két képviselője, Mellár Tamás és Tordai Bence megkereste levélben Matolcsy Györgyöt, mert az inflációról és a Magyar Nemzeti Bank monetáris politikájáról akartak tájékoztatást kapni. A képviselők személyesen szerették volna feltenni a kérdéseiket, így időpontot kértek a jegybankelnöktől.

Matolcsy majdnem két héttel később válaszolt. Azt írta, a képviselőknek úgy kell gyakorolniuk a tájékozódáshoz való jogukat, hogy eközben az érintett szerv rendeltetésszerű működése ne sérüljön aránytalanul, úgyhogy inkább tegyék fel a kérdéseiket írásban. A Párbeszédtől erre azt válaszolták: nehezen értik, hogy néhány dokumentum elolvasása és főosztályvezetőkkel megejtendő, félórás beszélgetés milyen sérelmet okozna a rendeltetésszerű működésben.

A kínai kormány egyelőre nem hajlandó lemondani az évi 6 százalékos növekedési céljáról, de lehet, hogy a koronavírus-járvány miatt reálisabb lenne 5 százalékban vagy az alatt gondolkodni – számol egyre több elemző. Pedig már a 2019-is az elmúlt harminc év leglassubb növekedése volt Kínában, és az évnek csak az utolsó hetében jött a járvány.

AFP

Több külföldi cég, amely Kínában dolgoztat, elkezdte megrohamozni az azon kívüli gyárakat, ezen a héten épp a cipőiparban voltak nagy átrendeződések, és a kínai gyártócégek is sorra nyitják a leányvállalatokat az országon kívül. A legnagyobb kárát azonban azok a betegek látják a vírusnak, akik nem a koronavírustól fertőződtek meg, hanem más súlyos betegség miatt lenne szükségük sürgős kezelésre és ellátásra, de most esélyük sincs arra, hogy megkapják.

Egy átlagos magyar háztartás évente 50 ezer forintot dob ki majdnem szó szerint a kukába. Ennyi a háztartások élelmiszer-feleslege, amelynek a 63 százaléka ráadásul kommunális hulladékként végzi. Túl sokat vásárolunk, túl sokat főzünk, és túl sokat szedünk a tányérra – foglalta össze a probléma forrását Kasza Gyula, a Nébih osztályvezetője.

Egy 2018-as kutatás is arra világít rá, hogy Magyarországon a kidobott élelmiszerek 40,8 százaléka főtt, illetve félkész étel. Közel 20 százalékot tesz ki a pékáru, majdnem 17 százalékban gyümölcs és zöldség, továbbá 9 százalékban tejtermék.