Díszcsomagolást ad a kormány minden döntésére, hogy úgy tűnjön, van egy nagy akcióterve
Minden esetben látványos stratégiával próbálkozik a kormány, akár a gazdaságpolitikáról van szó, akár a járványhelyzetről. Hatalmas, történelmi, felfoghatatlan nagyságú döntésekről beszélnek, ezek mögött viszont néhány valóban fontos konkrétum mellett jelentősnek mondott, nem túl fontos döntések vannak, és sok időhúzó ígéret, amelyekkel foglalkozhat a média, amíg ők kidolgozzák az igazi terveket. A tavaszi első hullámban sok példáját láthattuk ennek, és úgy tűnik, az ősszel is kitartanak e technika mellett.
A gazdaságvédelmi operatív törzs javaslatai alapján egyszerűbbé és olcsóbbá válhat a pénzügyek intézése – ígérte meg Varga Mihály pénzügyminiszter egy hétfői Facebook-videóban. Hogy milyen lenne ez az egyszerűsítés, az nem derült ebből ki, mert Varga azt mondta: majd kedden tárgyalnak a javaslatokról. Egy ilyen felvezetés után lehetett volna valami nagy bejelentést várni, ehhez képest amikor kedden végre elárulta a miniszter, mi a hatpontos csomag, kiderült: egy olyan javaslatot találtak ki az elektronikus fizetésről, amelyet már áprilisban megígért a kormány, és öt olyat a bürokrácia digitalizálásáról, amelynek a járványtól függetlenül eljött volna az ideje.
A járvány alatt sokadszor látjuk ugyanazt a sémát. A kormány nagy dérrel-dúrral bejelenti, hogy komoly döntéseket mutatnak be nemsokára, majd amikor kiderülnek a részletek, gyorsan rájövünk, hogy csak kevés, néha a járvánnyal szorosan össze sem függő döntés kapott díszcsomagolást. Pedig amikor éppen tényleg van komoly döntés, azt a piacokon is díjazzák. Összegyűjtöttük ennek a leglátványosabb példáit.
A néma videó
Március 18-án, amikor már 58 koronavírusos ember volt Magyarországon, Orbán Viktor sajtófőnöke közölte, hogy a miniszterelnök rendkívüli bejelentést tesz a védekezésről délután 3-kor a Facebookon. Mindenki izgatottan várta, mi fog történni – majd megjelent a videó, hang nélkül.
Egy ilyen válságos helyzetben az is valami, hogy ezzel sikerült elérni, az ország nagy része együtt szórakozzon, de amikor túl voltunk a kínos bakin, és megnézhettük a videót hanggal is, azt láthattuk, amihez azóta már jól hozzászokhattunk. A forint gyorsan gyengülni kezdett, annyira nem tetszett a befektetőknek sem, amit hallottak. Néhány érdemi bejelentést tett Orbán – ekkor ígérte meg például a Magyar Nemzeti Bank által felvetett hiteltörlesztési moratóriumot és néhány szektornak ideiglenes járulékcsökkentést –, mellette homályos ígéretet arról, hogy rugalmasabbá teszik a munkavállalási szabályokat, és megígérte, hogy aznap közzétesznek egy alaprendeletet, a részleteket pedig majd másnap. A piacokon úgy ítélték meg, hogy a néhány konkrétum mellett a kormány még adós maradt a részletekkel.
Senki ne menjen sehova, csak ha dolga van, vagy ha szeretne menni
Kijárási korlátozást vezetnek be másnaptól – közölte Orbán Viktor március 27-én az állami rádióban. Aki figyel az apró részletekre, már ekkor felkapta a fejét arra, hogy nem tilalomról volt szó, majd amikor nem sokkal később megjelent az erről szóló kormányrendelet, hamar egyértelmű lett a helyzet: a szigorú szavak mögött néhány olyan gumiszabály állt, amivel szinte bárki csinálhatott bármit. Szabad volt kimenni nemcsak vásárolni, hanem templomba, fodrászhoz vagy manikűröshöz is, és a „szabadidős célú gyalogos közlekedés” is megengedett maradt – szerencsére elég sokan maradtak fegyelmezettek, ennek is komoly szerepe volt abban, hogy a járvány első hullámát viszonylag könnyen megúsztuk.
Négy nap alatt négy bejelentés a bejelentésről
Ekkorra viszont már lehetett látni, hogy a gazdaságban nagyon nagy lesz a baj. A kormányt egyre több helyről sürgették, hogy lépjen valamit, azonban nagyon sokat kellett várni arra, hogy történjen valami. A kormány azzal próbálta nyugtatni a befektetőket, hogy folyamatosan nagy bejelentést ígért, de csak újabb és újabb halogatásokat kaptunk, néhány nem túl jelentős konkrétummal köztük.
Először április 4-én mondta be Gulyás Gergely, hogy szinte felfoghatatlan számokról beszélünk, annyi pénzt csoportosít át a kormány a gazdaságvédelmi, gazdaságújraindítási alapba – aztán gyorsan kiderült, hogy ez 1345 milliárd forint, ami nagy összeg, de messze nem felfoghatatlan. Ekkor még csak olyasmikről volt szó, hogy elveszik a pártok támogatásának felét és a gépjárműadót az önkormányzatoktól. Gulyás azt is hozzátette azok kedvéért, akik részletekre vágytak: azokat a miniszterelnök és Palkovics László innovációs miniszter mutatja majd be, később.
Április 6-án ki is állt Orbán Viktor, és közölte: jön a 13. havi nyugdíj négy részletben visszaépítve, a bérköltségek egy részét átvállalják a rövidített munkaidőnél, és néhány kiemelt ágazatot megsegít a kormány, emellett beruházástámogató programokat indít és hitelgaranciát ad cégeknek. A befektetők nagy csalódásként élték meg a bejelentést, annyira kevés konkrétumot lehetett megtudni, így a történelminek nevezett akcióterv bejelentése utáni pár órában 362-ről 366-ra zuhant a forint/euró árfolyam.
7-én pedig Palkovics László tartott sajtótájékoztatót, ahol adókönnyítéseket és új hitelprogramot ígért. A döntések részletei azonban még ekkor is csak lassan szivárogtak. És az is hamar egyértelművé vált, hogy a nagy költségvetési változtatás legnagyobb része lényegében már létező programok egyszerű átnevezése.
Pedig hogy mennyire kevés konkrétumot is díjaztak a piacokon, azt pont ugyanekkor láthattuk: a forint először akkor erősödött 366-ról 360-ig, amikor megjelent az első kormányrendelet néhány gazdasági döntéssel. Amikor pedig április 7-én, órákkal Palkovics semmitmondó bejelentései után a Magyar Nemzeti Bank vezetői a kormánynál jóval nagyobb határozottságot mutatva kiálltak a nyilvánosság elé, és elmondták, hogy 3000 milliárd forinttal, valamint bújtatott kamatemeléssel segítik a gazdaságot, percek alatt 360-ról 356-ra erősödött a forint.
A telefonnál Palkovics László
De április 7-e nem ért véget itt. Este Palkovics László telefonon jelentkezett be az InfoRádióban. És elmondta: amit aznap délelőtt bejelentett, hogy a rövidített munkaidősök bérköltségének 70 százalékát átvállalja az állam, nem úgy kell érteni, ahogy addig értelmezte mindenki, nem a bérköltség 70 százalékát állja az állam, hanem annak a bérnek a 70 százalékát, amelytől a dolgozó elesik a rövidített munkaidővel. A szabályokat azonban még ekkor is nehéz volt kihámozni, a rendelet csak 11-én jelent meg – hogy aztán kiderüljön, nemcsak a bőkezűséggel, de az egyszerűséggel is problémák vannak. A túlbonyolított szabályozást néhány nappal később már korrigálta is a kormány.
Mindenkinek lesz munkahelye
Április 27-én Orbán Viktor felszólalt a parlamentben, és nagy vállalást tett: ha valaki elveszíti az állását, az álláskeresési járadék három hónapjának letelte után biztosan lesz állásajánlata, ha nem egy cégtől, akkor a magyar államtól – de ha más nincs, elmehet katonának. Rögtön találgatni és elemezni kezdtünk, milyen konkrét lépést előlegezett meg a miniszterelnök, mígnem kiderült: semmilyet. Nem indult nagyszabású közmunkaprogram, a nagyszabásúnak ígért állami munkaerő-felszívó programból se lett semmi, a honvédség pedig nem volt igazán vonzó alternatíva. Látszott, hogy a kormány abban reménykedett, gyors lesz a gazdaság visszapattanása. Február és április között 130 ezren vesztették el az állásukat, áprilistól szeptemberig 114 ezres volt a növekedés.
A határzár
Augusztus végén, amikor már látni lehetett, hogy közeledik a járvány második hulláma, a kormány bejelentette, hogy Magyarország lezárja a határait. Aztán két nappal később kijöttek a részletszabályok, és pontosan ugyanaz történt, mint tavasszal a kijárási korlátozásokkal: egy agyonpuhított rendeletet írtak. Ez gyakorlatilag csak a turisták érkezését nehezítette meg, már persze csak azokét, akik nem a Szuperkupa-meccset jöttek megnézni.
Az éjféli kijárási tilalom
November 3-án, amikor a környékünkön mindenhol egyre szigorúbb szabályokat hoztak meg, és világos volt, hogy a külföldiek beutazásának vagy be nem utazásának már nincs sok köze a járvány terjedéséhez, újra bejelentették, hogy Orbán Viktor rendkívüli bejelentést fog tenni. Ami aztán annyira nem volt komoly, hogy néhány nappal később sok pontját eltörölték: ekkor vezettek be kijárási tilalmat éjfél és hajnal 5 óra közöttre, a mozikban, stadionokban 3 helyet kellett volna két néző között üresen hagyni, de amúgy nyitva maradhattak. De a parkolást azért újra ingyenessé tették.
Minden ellenkezője: nagy bejelentés, valódi tartalommal, majdnem az utolsó pillanatig rendelet nélkül
November 9-én aztán a miniszterelnök komoly bejelentést tett. Ekkor mondta el, hogy a másfél nappal később életbe lépő szabályokkal este 8-tól lesz kijárási tilalom, az éttermek bezárnak, a rendezvényeket betiltják, a sport zártkapus lesz, és a felsőoktatás átáll online üzemmódra. Nagyon vártuk már a konkrétumokat, és megnyugtató hír volt, hogy történik valami – aztán telt-múlt az idő, és 10-én kora este még mindig nyoma nem volt a rendeletnek. Orbán aznap este 8-kor a tévében jelentett be újabb részleteket, amelyeket később a kormány Facebook-oldalán pontosítottak, de ettől még nem lehetett tudni, hogy milyen jogszabály lesz érvényes. Végül este fél tizenegykor, másfél órával a hatályba lépése előtt jelent meg a rendelet. Ehhez képest már annak is örülni lehetett, hogy amikor egy héttel később úgy döntött a kormány, újból idősávot tart fenn az idősek vásárlására, a részletszabályok már délután megjelentek a Magyar Közlönyben.
HVG-előfizetés digitálisan is!
Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!
