Éves szinten ugyan vállalható volt a hazai gazdaság fejlődése tavaly, ám az utolsó két negyedév olyan baljós trendet mutat, ami már technikai recessziónak számít, és erről már az építőipar és a hűtőgépgyártók is tudnak mesélni.

A kormány így is büszke “az elhúzódó háború és a brüsszeli szankciók ellenére” is növekvő GDP-adatra, de ennek árát a lakosság fizeti meg az infláción keresztül. Ez ellen az emberek egy része fagyasztóvásárlással igyekszik küzdeni, de e heti podcastunkban ennél kifinomultabb ötletek is elhangzottak, legalábbis hiteleinkkel és megtakarításainkkal kapcsolatban.

Fazekas István

A kormány a különösen az élelmiszerek esetében rekordméretű infláció miatt árstopokkal és GVH-vizsgálatokkal játszik a közönségnek árnyékbokszot. Ennek szép epizódja volt, hogy a héten Gulyás Gergely kancelláriaminiszter ellátogatott a versenyhivatalhoz, és együtt szidták a kereskedőket. Szijjártó Péter pedig az Ursula von der Leyen által belengetett újabb szankciókat kommentálta úgy, hogy "az Európai Bizottság újabb, tizedik szankciós csomagjának bemutatásával ismét bebizonyosodott, hogy Brüsszel semmilyen segítséget nem nyújt az infláció elleni küzdelemben". A szankciókat ugye a bizottság javasolja, és a tagországok kormányai - köztük a magyar - szavazzák meg. És nem ezek miatt drága a kenyér.

A brüsszeli küzdelemben közben valódi koki is elcsattant egy újabb kötelezettségszegési eljárás képében, amikor a kormány valódi nemet mondott az orvosi kannabisz engedélyezésére. Az pedig még kérdéses, mi lesz a vége annak, hogy Várhelyi Olivér szomszédságpolitikáért és bővítésért felelős fideszes uniós biztos úgy tűnik, lehülyézte az Európai Parlament tagjait.

Azért vannak biztató jelek is a gazdaságban, például a forint hónapok óta nem volt olyan erős, mint a héten – igaz ennek okai a távoli Nyugaton keresendők –, de Nyugat felől más kedvező folyamat is látszik, például a tejtermékek árának csökkenése.

Reviczky Zsolt

Ez persze nem vigasztalja azt, aki azzal szembesül, hogy legalább havi nettó 600 ezres kereset kell ahhoz, hogy hitelre vegyen egy átlagos pesti panellakást. Az ingatlanárak várhatóan nem igazán fognak esni, de az itt vásárló romániai vevőket ez nem zavarja.

Jókora bevételnek örülhetnek a Mol részvényesei, a cégcsoport adózás előtti eredménye több mint 1700 milliárd forint volt, és hiába a benzinárstop meg az extraprofitadó, a 628,3 milliárd forintos tavalyi nettó eredmény bő százmilliárd forinttal magasabb, mint előző évben volt. Ez persze nem akkora meglepetés, mint hogy Wáberer György kiszáll a nevét viselő cégből, miközben az állami pénzekkel ismét jól kitömött Tiborcz István miniszterelnöki vő megvásárolja tőle részesedését.

Az viszont már nem meglepetés, hogy a kormány ragaszkodik a rezsicsökkentéshez – legalábbis a tavaly meghúzott fogyasztási szint alatti résznél – , mindez azonban csak elsőre hangzik jól, de ha rezsitámogatás mértékét összevetjük a többi uniós tagállammal, már más a helyzet.

Lantos Csaba energiaügyi miniszter, aki a recsicsökkentés megtartását bejelentette, egyúttal megerősítette azt is, hogy jönnek a szélkerekek a hazai energiatermelésben, igaz, egyre közelebb van a vonatkozó szabályok megalkotásának unió által elvárt határideje, és bizony lehetnek még buktatók a szélipari fordulatban.

Lantos miniszter is utalt rá, hogy ragaszkodnak a paksi bővítéshez, de Szijjártó Péter külügyminiszter szerint a német kormány akadályozza az ehhez szükséges német technológia átadását, és az érintett Siemens el is ismerte, hogy még várnak a szükséges exportengedélyekre.

A hét képe: Kiégett egy sok száz millió forint értékű luxusjacht a Hajógyári-szigetnél

Olvasói fotó

A lángoló hajó füstjét messze vitte a szél, tovább növelve a klímaváltozást okozó gázok jelenlétét a légkörben, de a kibocsátás-csökkentésben eddig különösebb erőfeszítés nélkül is jeleskedni tudó kormánynak ettől függetlenül is össze kell kapnia magát az előttünk álló évtizedben, figyelmeztetnek az első hazai klímasemlegességi jelentésben.

A környezet védelmében persze mindenkinek oda kell tennie magát, és hogy miként érdemes, abban egyrészt Litkai Gergely humorista segít zöld podcastunkban (aki közben visszatért a Fertő-tóhoz, frappáns videóban értékelve az ottani fejleményeket), másrészt szerzőnk, aki a fenntarthatóság jegyében (is) kipróbálta, mire lehet jutni az ízeltlábúakkal a konyhában.

A környezet védelmét szolgáló zöld átmenetben – és a gazdaság fejlődésében – fontos szerepet szán a magyar kormány az akkumulátorgyártásnak, igaz, valamiért mégsem akart e mellett érvelni a parlament fenntartható fejlődés bizottságának ülésén. A nagy akkus terveknek azonban nem mindenki örül, és miközben az akkugyárak ügyében a gödi Samsung új engedélyekhez jutott, az LMP aláírásgyűjtést indított, a HVG360 játékelméleti szempontból járta körbe a kérdést.

A Törökországot és Szíriát február 6-án sújtó pusztító földrengésben elhunytak több tízezres száma – és a károknak a török GDP tíz százalékára rúgó mértéke – nem kizárólag maguknak a földmozgásoknak, hanem az általuk érintett, kártyavárként összeomló épületek gyalázatos állapotának tudható be, amiben kulcsszerepet játszott a korrupció és a katasztrófavédelem erőszakos központosítása is.

MTI / AP / Bernat Armangue

Brüsszelben közben újabb szankciós csomag formálódik Oroszország – amelyet adózási feketelistára is tettek – ellen, és egyre világosabban látszik, milyen hatásai vannak az eddigi büntetőintézkedéseknek az ottani életre és GDP-re, illetve az orosz olaj valós árára. Kiderült az is, hogy látja az ukrajnai háborút Soros György.