szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

Hiába rakja össze a kormány a következő év költségvetésének terveit rendre még nyáron, idén ezek addig nem születnek meg, míg le nem szavaznak az emberek az USA-ban. Óriási kiigazítást jelentett be Varga Mihály a Kormányinfón, Nagy Márton pedig az elszállt üzemanyagárak miatt pirított rá az illetékesekre. Átadta első zöldhidrogén-gyárát a Mol. Mit kell tudni a kormány új lakásfelújítási támogatásáról? Ez a hvg.hu heti gazdasági összefoglalója.

Március végéig az államháztartás központi alrendszere 2321,4 milliárd forintos hiánnyal zárt. Az összeg azért is meghökkentő, mert a 2024-es költségvetést a Pénzügyminisztérium 2,5 ezer milliárd forintos hiánnyal tervezte, azaz a harmadik hónap végére összejött az egész évre tervezett hiány majdnem 93 százaléka. Mindez nem akadályozta meg a tárcát, hogy “a kormány csökkenti a költségvetési hiányt és az államadósságot” címmel adja ki a brutális államháztartási hiányt tartalmazó közleményét. De mivel magyarázta a fejleményeket a szaktárca? Nagyjából ugyanazzal, mint egy hónappal ezelőtt, amikor két hónap alatt az éves hiány 68 százalékát hozták össze.

Magyar siker: három hónap alatt összehozta a kormány az egész évre tervezett hiány 93 százalékát

Igaz, mindez nem akadályozta meg a Pénzügyminisztériumot, hogy a kormány csökkenti a költségvetési hiányt és az államadósságot címmel adja ki a brutális államháztartási hiányt tartalmazó közleményét.

Infláció! A februári 3,7 után márciusban 3,6 százalékkal voltak a fogyasztói árak magasabbak az egy évvel korábbinál. A mostaninál alacsonyabb inflációt utoljára 2021 februárjában mértek. Viszont hozzá kell tenni, hogy tavaly márciusban már iszonyúan drágult minden, az volt sorozatban a hetedik olyan hónap, amikor 20 százalék fölötti volt az infláció, vagyis ahhoz képest már nem nagyon lehetett hova emelni tovább az árakat. Most brutálisan drágultak a telefon- és internetdíjak, de drágább lett a benzin is, így aztán hiába nincs már a tavaly ilyenkorihoz fogható dráma az élelmiszerboltokban, csak egyetlen ezrelékponttal csökkent az infláció. Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter az egy ezrelékpontos csökkentést úgy adta el, hogy az infláció összeomlott, összerogyott, eltűnt, olvad, zuhan, visszaszorul.

— voting control —

Kormányinfó! Két hónapja nem volt ilyen, úgyhogy most a műtétből és lábadozásból visszatérő Gulyás Gergely mellé beküldtek két sztárvendéget, Nagy István agrár-, valamint Varga Mihály pénzügyminisztert, és most debütált a főpolgármesteri székért gyurcsányozással és karácsonyozással kampányoló Szentkirályi Alexandra helyére érkező Vitályos Eszter kormányszóvivő is.

Nagy az ukrán agrárimport ellen hozott újabb szigorításokat sorolta fel, Vitályos az otthonfelújítási program részleteit ismételte el – erre a témára később még visszatérünk -, Varga viszont nagyobbat durrantott, bejelentette, hogy 675 milliárd forint értékű beruházást függeszt fel a kormány, annak érdekében, hogy teljesíthető legyen a hiánycél. És mondott még egy meglepőt: a kormány idén novemberig vár a jövő évi költségvetés benyújtásával, miközben a Fidesz alatt eddig már nyáron szavaztak a törvényről. Konkrétan: megvárják, Donald Trump lesz-e a következő amerikai elnök. Utóbbi fordulatról írtunk egy bővebb elemzést is:

Varga Mihályon úrrá lett a racionalitás, de mi köze ehhez Donald Trumpnak?

A Fidesz visszavált a baloldali-liberális gyakorlatra, csak ősszel nyújtja be a kormány a jövő évi költségvetési javaslatot. A kormány ezzel kapcsolatos érvelése teljesen fals, de tény: sok a bizonytalanság. Az idei hiány a GDP 4,5 százaléka lehet, a hiánycél elérése érdekében 675 milliárd forintnyi beruházást függesztenek fel.

Drága a benzin meg a dízel. Nagy Márton behívta egyeztetésre a Mol és a Magyar Ásványolaj Szövetség vezetőit, mert a korábbi megállapodásukhoz képest nem a régiós középmezőnyben, hanem már az élmezőnyben vitézkednek a magyarországi üzemanyagárak. A szakma még az egyeztetés előtt elmondta, mi a drágulás fő oka, mi pedig tovább is elemeztük a helyzetet:

Nagy Mártonnak úgy kellene lejjebb parancsolnia az üzemanyagárakat, hogy valódi mozgástér nincs

Megint régiós éllovas a magyarországi benzin- és dízelár, a nemzetgazdasági miniszter így újra egyeztetni hívta a Molt és a Magyar Ásványolaj Szövetséget. De mit tehetnek valójában az árak lenyomásáért? És miért drágul az üzemanyag?

A találkozó nem volt rendkívüli, hiszen több ilyen is megejtettek már, egy újdonságot azonban mindenképp hozott: Nagy felszólítására a Központi Statisztikai Hivatal olyan nyilvános rendszert fog kialakítani, amellyel monitorozzák a regionális üzemanyagárakat és bemutatják az árkülönbségeket. Reményeik szerint a KSH adatbázisa “referenciapontként fog szolgálni a megállapodás betartására, nyomon követésére és ellenőrzésére vonatkozólag”. Varga Mihály pedig még a Kormányinfón arról is beszélt, hogy a kormány a találkozó után dönt, legyen-e újabb benzinárstop.

— voting control —

A régi energia után jöjjenek a hét újenergiás fejleményei. A Mol a százhalombattai finomítójában átadta az első zöld hidrogént gyártó üzemét. Ez évente 1600 tonna hidrogént készít majd úgy, hogy a folyamat során káros anyagot nem, csak oxigént bocsát a légkörbe. Ami gázt megtermel, azt az olajtársaság a finomítói tevékenységéhez használja fel, csökkentve a most ahhoz használt szürke – vagyis károsanyag-kibocsátással készült – hidrogén arányát, így pedig összességében a Dunai Finomító emisszióját.

A hét képe: Lantos Csaba energiaminiszter szemügyre veszi a Mol első zöld hidrogén üzemét

Reviczky Zsolt

Hogy áll az új napenergiás pályázat? Elég stabilan, már annyi támogatási igény érkezett be, ami kimeríti a teljes keretet, ha mindenki a maximális támogatási összegre hajt. Elkezdődtek a Mátrába álmodott vízerőmű próbafúrásai, két lehetséges helyszínt vizsgálnak Észak-Magyarországon, hol lehetne szivattyús-tározós erőművet építeni. És mi újság a biogázzal? Hát ez:

Lassan forrásponton a biogázszektor, de a gazdák még vonakodnak odaadni a trágyát

Mozgásba lendül a hazai biogázágazat, amelyben komoly potenciál rejlik. Sok még azonban az akadály, a buktató és a nyitott kérdés. Villamosenergiát termeljünk vele, vagy biometánként pumpáljuk a gázvezetékbe? A biogázzal villamosenergiát termelő kisebb üzemeket támogassuk vagy a nagy biometán-termelőket? És egyáltalán, hogy fogjuk rábírni a gazdákat, hogy a trágyájukat ne csak kiszórják a földekre, hanem a gázfejlesztő mikrobákat lakassák jól vele?

Új jogkört kapott a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) az igazságügyi saláta-törvénymódosításba rejtett átalakítással. A GVH így akár a cégük eladására is kötelezhet vállalkozásokat. Ez meglehetősen pikáns annak fényében, hogy nemrég kiderült: a közelmúltban Tiborcz István bejelentkezett a kormánnyal épp hadban álló SPAR magyarországi operációjának felvásárlására. Kik kerülhettek még célkeresztbe? Összeszedtük.

A gyengéd kényszertől a lekötözős erőszakig: ezek a cégek félhetnek a GVH új fegyverétől

A GVH nem fogja új jogköréből kifolyólag kapásból eladatni a SPAR-t Tiborcz Istvánnak, de sokan tarthatnak minimum puha beavatkozásoktól. A nagy kiskermultik is akár, ahogy a teljes élelmiszeripar, az üzemanyag-kereskedők, a telekomcégek, vagy épp a cementgyártók. A legtöbb félnivalója alighanem Bige Lászlónak van.

Közérdekű ingatlansaláta: Orbán Viktor a hét elején bemondta, hogy napokon belül visszavásárolhatja az állam a ferihegyi repülőteret. Nagy Márton kicsit később elmondta, mire is gondolt valójában a költő: legalább két hét, de akár egy hónap is lehet a miniszterelnök által emlegetett „napokon belül”. Légikikötő után sima kikötő: közel öt évvel azután, hogy Szijjáró Péter bejelentette a terület megvásárlását, idén elkezdődhet a magyar tengeri kikötő építése Triesztben. Pár léptékkel kisebb, de érdekes fejlemény: a kiesés ellen küzd az NB I-ben a Kisvárda, a már meglévő stadion, sporthotel és edzőpálya mellé most új műfüves pályát kap, 216 millióért. Ha már foci, pár országgal arrébb is volt némi érdekesség:

Korrupció, brutális drágulás és egy nagy átverés is kellett Európa legújabb focibotrányához

Bírót üt ki meccs után egy klub elnöke, játékosok vernek szurkolókat a pályán, az ország egyik legnagyobb csapata a másodosztályba vonulással fenyegetőzik, majd másfél perc után lefújják a Szuperkupát – és ez csak a jéghegy csúcsa annak, ami a török fociban történik. Ez van, ha túl sok pénzt öntenek a fociba, a gazdaság összeomlik, a korrupció viszont virul.

Fentebb már belengettük, most jött el az új felújítási támogatásról szóló bővebb blokk ideje. Az év közepétől elérhető felújítási támogatást és támogatott hitelt múlt hét pénteken jelentették be, a Bankmonitor szakértői pedig ebben a cikkben megvizsgálták a 6 millió forintos konstrukció pénzügyi hátterét, megmutatták, mivel számol majd a bank, és így nagy valószínűséggel milyen jövedelmet kell majd felmutatni a támogatott hitelhez. A programot mi is megvizsgáltuk alaposan, és a következőkre jutottunk:

Valóban akkora durranás lesz az otthonfelújítási program? Mire lehet elég a támogatás?

Az új otthonfelújítási programot még a júniusi választás előtt ki akarják írni. Részletesen megnéztük, mire lehet elég a beruházási keret a háztartásoknak, mire kell nagyon odafigyelni, milyen buktatókkal érdemes számolni, hányan lehetnek jogosultak, számíthatunk-e áremelkedésekre miatta, és kik lesznek akik biztosan kimaradnak. Jobb, ha tudja, hogy a programban van pár csavar, ez lesz a támogatott gázkazánok hattyúdala.

Még maradjunk egy kicsit ingatlanfronton. Történelmi pillanatot regisztráltak a hazai lakáspiacon: elérte az egymillió forintot a négyzetméterár Budapesten. Közben pedig megtorpant a lakáshitelek kamatcsökkenése. Mennyi most a havi törlesztője 10, 40 és 80 millió forintos lakáshitelnek? Ennyi. Feltűnt bárkinek is, hogy lakhatási válságban vannak a fiatalok? A politikai erőknek most igen! Talán attól nem teljesen függetlenül, hogy közelít az önkormányzati választás és a hozzá tartozó kampány.

Nagy ingatlanüzletbe vágott az MNB, a Szabadság téri jegybankszékház felújítása zajlik, a projektet az Állami Számvevőszék kritikával illeti. Az MNB korábbi, hasonló projektjéhez egy rossz szavuk nem volt – csakhogy akkor még nem ment egymásnak a kormány és a jegybank. Sztori itt. Az ország második legnagyobb műemléki épülete az Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézeté volt. Az egykori pszichiátriába a kormány egy közép-európai bentlakásos elitiskolát költöztetne. Erről is írtunk egy hosszabb cikket:

Ha elkezdődik az OPNI felújítása, az akkora munka lesz, hogy észre fogja venni mindenki, aki építkezik

Az egykori pszichiátria az ország második legnagyobb műemléki épülete, amelybe a kormány egy közép-európai bentlakásos elitiskolát költöztetne. A felújítás kihívásairól az épület állagmegóvásának előkészítésében részt vevő Várhelyi Tibor építészmérnököt és Kelecsényi Kristóf műemléki szaktanácsadót kérdeztük.

Mi történt a héten mezőgazdasági fronton? Sok jó nem. Megírtuk, hogyan ritkította meg a hazai haszonállat-állományt a tavalyi infláció. Elcsúszni látszik az eperszezon, a bűnös: a klímaváltozás. Ahogy amögött is ezt a globális jelenséget kell keresni, hogy ilyen körülmények között vége lehet a szabolcsi almának.

A héten három fontos gazdasági podcasttal is előrukkoltunk. Elsőként a Kasszakulcs 11. adását ajánljuk olvasóink (hallgatóink) figyelmébe, melyben Gyükeri Mercédesz és Sztojcsev Iván a gépjárművek kötelező biztosításáról és a cascóról kérdezte Németh Pétert, a CLB független biztosítási alkusz értékesítési és kommunikációs igazgatóját.

Ezt kötelező tudnod a köteleződről és a cascódról! – Kasszakulcs #11

Van-e különbség kötelező és kötelező között? Biztosítási csalásnak számít, ha valaki egy rokona nevére köti az autója biztosítását? Mi történik, ha nekem balesetet okoznak, hogyan kezdődik az ügyintézés? És ha én okozok balesetet? Kell-e nekem casco? Pénzügyi podcastunkban mindenre válaszoltunk.

Az eheti Fülkében Nagy Iván László, Kovács Gábor és Sztojcsev Iván azt beszélték meg, hogyan omlott össze a költségvetés, míg mindenki Magyar Péterre figyelt:

Fülke: Így omlott össze a költségvetés, amíg Magyar Péterre figyeltünk

Lakásfelújítási programra jut, minden másra alig, Nagy Márton pedig folytatja a nagyvállalatok elleni harcot – bár lejárt lemeznek hangzik, a magyar gazdaság elmúlt hónapjai súlyos következményekkel járhatnak, amit a Fidesz szemszögéből jótékonyan el lehet felejteni, amíg Magyar Péterre fókuszál mindenki. Közéleti podcastunkban összeszedtük, mit nem érdemes szem elől téveszteni.

A Mérlegen soros adásában pedig Dzindzisz Sztefan Ichak Adizes Vállalatok életciklusai című könyvéből kiindulva azt próbálta meg feltárni, hogyan lehet “felnevelni” egy vállalkozást. Munkatársunk a könyv előszavának szerzőjével, Ecsédi István tanácsadóval beszélgetett, az adásban elhangzottakat pedig Andrejka Zoltán, a Quantille vállalatfejlesztési és HR-cég vezetője segít gyakorlatra fordítani egy támogatott tartalom részeként.

Mérlegen: Csecsemő, tinédzser és öregember vállalkozások – hol tart az én cégem?

Meghökkentően sok a hasonlóság egy ember és egy vállalkozás életútja között – erről szól Ichak Adizes Vállalatok életciklusai című könyve. Üzleti podcastunkban ezeket a szakaszokat vettük végig Ecsédi István tanácsadóval.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!