Közép-Európa több mint 50 százalékát jelentősen érintette tavaly és 2018-ban rendkívüli szárazság.
Körülbelül egymillió, egy centiméternél nagyobb hulladék kering Föld körüli pályán.
Két és félszer nagyobb valószínűséggel hordoznak magukban emberre is veszélyes fertőzést azok az állatok, amelyeknek a természetes élőhelyét pusztítjuk. A kis testű, gyorsan mozgó állatok – például a rágcsálók és a denevérek – pedig könnyen beviszik ezeket a városokba is.
Az óceánokba érkező műanyaghulladék mennyisége 2029-ben érheti el a csúcspontját. Jelenleg nagyjából 399 ezer tonnányi úszik rajtuk és bennük.
Hatalmas foltokat hagytak a jégen, így találtak rájuk a tudósok.
Ezekkel az építményekkel megpróbálják a természetes élőhelyüket visszahozni a városi környezetbe.
A rizs jobban elraktározza a szervetlen arzént, mint más gabonafélék, és a talajból, de vízfolyáson keresztül is belekerülhet.
Az elsődleges vizsgálatok alapján valószínűleg természetes toxin okozta az állatok halálát.
A ma vásárlója egyre inkább eltávolodik a tömegfogyasztástól, sokkal tudatosabban és felelősebben választ.
A kereskedőknek novembertől biztosítaniuk kell az új jelzéseket, 2021. március elsejétől pedig már csak ezeket lehet használni.
A szakértők szerint a mostani időszak vízválasztó lehet a szennyező országok energiamixének jövőbeli kialakítására nézve is.
Az ázsiai szigetország lakói használják a legtöbb nejlonzacskót a világon.
A koronavírus-járvány rámutatott a jelenlegi rendszerek fenntarthatatlanságára, a globalizáció árnyoldalaira, de amint elkészül a vakcina, megint elfelejtünk majd mindent – mondja Jordán Ferenc hálózatkutató biológus, rendszerökológus, az Ökológiai Kutatóközpont Balatoni Limnológiai Intézetének vezetője, akivel arról beszélgettünk, hogy miért nem vesszük komolyan a tudósok figyelmeztetéseit, és arról, hogy a kormányoknak, a cégeknek vagy az embereknek kell változást kicsikarniuk. Interjú.
Tűzgyújtási tilalom van, de ez sokakat nem érdekel.
Az ózon magas koncentrációja miatt tizenhat település levegője kifogásolt - olvasható a tisztifőorvosi Facebook-oldalon.
Élelmiszeripar, nagyüzemi állattartás, divat és klímaváltozás: összegyűjtöttük az elmúlt időszak legnagyobb hatású, fenntarthatósággal (vagy éppen fenntarthatatlansággal) kapcsolatos dokumentumfilmjeit és sorozatait.
Változás, válság vagy katasztrófa? Miért nem hiszünk a tudósoknak, és miért van már elegünk a témából? Pintér Dániel Gergő PR-stratéga és válságmenedzserrel, az Magyar Public Relations Szövetség Kríziskommunikációs Tagozatának elnökével beszélgettünk arról, hogyan is kellene hatékonyan beszélnünk a klímaváltozásról.
Új, vegyszermentes technológiát tesztel a főváros.
A szabadon garázdálkodó, aranyos házikedvencek elég komoly fenyegetést jelentenek a (náluk kisebb) ritka állatfajokra.
Az ok egyszerű: 2015 óta öt centbe kerülnek a vásárlóknak. A bevezetés óta 95 százalékkal kevesebb egyszer használatos műanyag zacskót adtak el.
Ilyesmi a háború első hetei óta nem fordult elő.
A Publicus kutatásából kiderül, a magyarok nagy része hallott a balesetről, de nem hisz a kormány magyarázkodásának, helyette felelősségvállalást várnának.
Delhi védővámot vetett ki az olcsó kínai acél behozatalára.
Ha egy harckocsi kétszer is legördülhet a gyártósorról, akkor 600 felújított orvosi rendelőt hányszor lehet sikerként eladni?
Nem csak a száguldozókkal van baj.
Az öttusaszövetség elnökének ezüstérmét is megszépítette Gulyás Michelle aranya.
