A brit parlamenti demokrácia legsúlyosabb vereségét szenvedte el Theresa May: a Brexit-megállapodást 230 vokssal szavazta le az alsóház. A miniszterelnök egy nappal később ugyan megnyerte a bizalmi szavazást, így a posztján marad, de azt, hogy a Brexittel mi lesz, megtippelni sem igazán lehet, mi is inkább a fogadóirodák oddsai alapján mutattuk be az esélyeket. May így hétfőig készítheti el az új Brexit-javaslatát. Hogy mekkora a fejetlenség, azon is látszik, hogy a szavazás után egészen váratlanul erősödni kezdett a font.

Theresa May

HO / PRU / AFP

Az EU tárgyalói is kíváncsian várják, mivel rukkolnak elő a britek. Annyi kiderült, hogy nem tesz az unió újabb ajánlatot, de a saját polgáraikat folyamatosan nyugtatják az EU vezetői. A Nagy-Britanniában élő magyarok pedig, akiket arról kérdeztünk, hogy élik meg a helyzetet, leginkább az elhúzódó gazdasági válságtól félnek. Az, hogy elhagyják az országot, többekben is felvetődött, de a fő opció nem Magyarország. Egy nyugodt ember biztosan van a szigeten: David Cameron, a népszavazást kiíró volt miniszterelnök, akit a BBC kapott el, amint kocogni indult. Annyit mondott, nem sajnálja, hogy kiírta a népszavazást, csak azt, hogy annyi nehézséget okoztak a tárgyalások.

Sorra dobja vissza a kormány a megyei jogú városok támogatási kérelmeit, annyira magasak az építőipari árak. Ez pedig azzal jár, hogy le kell fújni vagy el kell halasztani közbeszerzéseket. Cser-Palkovics András székesfehérvári polgármester a Facebookon fakadt ki: azt írta, „van munkaerőhiány, van kapacitáshiány, van alapanyaghiány, de az akkor sincs rendben, hogy ekkora értékű fejlesztéseknél a közbeszerzési eljárásokban csak 1-2 ajánlattevő legyen”.

De nem csak Székesfehérváron van baj. Veszprém polgármestere például azzal magyarázta a csúszásokat, hogy az építőipar nem készült fel annyi pénz elköltésére, mint amennyit a Modern Városok Programban adott a kormány, Szekszárdon elhalasztották a könyvtár és levéltár építését, a nyíregyházi sóstói szálloda munkái is elhúzódnak. Gulyás Gergely pedig úgy számolt: 30-50 százalékkal emelkedtek az árak az építőiparban.

A nyíregyházi sóstói szálloda 2018. február 7-én

MTI / Balázs Attila

Jogállamisági feltételekhez kötnék az uniós támogatásokat 2021-től – erről szavazott az Európai Parlament. A Fidesz képviselői leszavazták az ötletet, de az Európai Néppárton belül is kisebbségben maradtak. Günther Oettinger, az uniós költségvetés kialakításáért felelős uniós biztos korábban arról beszélt, hogy a szankció, súlyos jogsértés esetén, akár a források száz százalékának elvonását is lehetővé teszi - nem a kedvezményezettől, hanem az államtól.

Ahhoz, hogy életbe lépjen a szabály, azt még az Európai Tanácsnak is jóvá kell hagynia. Csakhogy a költségvetéssel ellentétben nem egyhangú szavazás szükséges ehhez, elegendő minősített többség. Ez pedig azt jelenti, hogy ha Magyarország blokkolni kívánja, akkor ehhez szövetségeseket kell keresnie.

A hét képe: így nézhet ki a ferihegyi repülőtér 2024-ben.

Budapest Airport

Felmentette a paksi atomerőmű kapacitásának fenntartásáért felelős államtitkár posztjáról Aszódi Attilát az államfő. A döntés azonnali hatályú volt, értesüléseink szerint Süli János Paks-ügyi miniszter kérte.

Úgy tudjuk: valószínű, hogy nem lesz boszorkányüldözés, és a kormány nem csinál bűnbakot a tudományos pályához visszatérő Aszódiból, amiért csúszik a beruházás. Aszódi sosem állította, hogy az új blokkok egészen biztosan üzembe állnak 2026-ban. Ennek ellenére az orosz hitel törlesztését az elérhető nyilvános dokumentumok szerint akkor mindenképpen el kell kezdeni.

Március 14-én tartja meg országos sztrájkját a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete és a hozzá csatlakozó érdekképviseletek, legalábbis ha a kormány addig nem reagál a követeléseikre. Erre elég nagy az esély: azoknak a szakszervezeteknek, amelyek erre a hétre kértek választ a kormánytól, Varga Mihály annyit üzent, tárgyaljanak a munkaadók képviselőivel inkább. A győri Audi-gyárban pénteken tartottak egy kétórás figyelmeztető sztrájkot, de ennek az oka a tavaly ősz óta húzódó bértárgyalás sikertelensége volt, nem a túlóratörvény.

Nagy kérdés, mennyire lehet hatékony egy sztrájk. A munkabeszüntetést még 1990 és 2010 között sem különösebben erőltették a munkavállalók, 2010-ben azonban az Országgyűlés a közszolgáltatások alapszintű teljesítését rendelte el a sztrájkok idejére, ezzel szinte ellehetetlenítve a sztrájkokat.

Külföldről szeretne friss pénzt és befektetési lehetőségeket szerezni Mészáros Lőrinc, hogy tovább hizlalja a cégbirodalmát. Magyarország leggazdagabb embere Londonban mutatta be cégeit, a tőzsdei szuperholdingot európai szinten is látható vállalattá tenné.

Mészárosék külföldi megítélése szempontjából kulcskérdés a hova és hogyan tovább. Vajon el tudják-e hitetni a befektetőkkel, hogy versenykörülmények között, korrupciómentes övezetben is képesek fejlődni? Erről Karagich István, a Blochamps tanácsadó cég vezetője azt mondta: „Diktátorok pénzét is elfogadják a világban, erkölcsi aggály nélkül. Miért is ne üzletelnének egy nyilvános, európai székhelyű cégcsoporttal?”

Túlórázni akarnak egy bicskei cég dolgozói – erről adott ki közleményt a vállalat üzemi tanácsa. A Magyarmet Kft. munkavállalói „elutasítják a rabszolga szó használatát, a törvény nem kötelezi őket a túlóra vállalására” – írja az üzemi tanács vezetője a kiáltványban.

Az üzemi tanács vezetője olyan dolgozótól is tud, aki tavaly ősztől már nem túlórázhatott, mert kimerült a korábbi munkaidőkeretén belül a maximum túlóra lehetősége. Az érdekvédő szerint a cégnél óriási a túlóraigény, mert a vállalkozásnak nagyon sok a megrendelése.

Ha ezt a cikket érdekesnek találta, van még: kövesse és ha tetszik, ossza meg ismerőseivel a gazdasági rovat Facebook-oldalának bejegyzéseit!