2025. január elsejétől leáll a Barátság kőolajvezeték, jelentette be egy pénteki interjúban – mintegy mellékesen – Mihajlo Podoljak ukrán elnöki tanácsadó. Podoljak ezt közvetlenül megelőzően arról beszélt, hogy a Testvériség gázvezetéken hamarosan csak az orosz gáz tranzitját állítják le, más nemzetek áruját továbbra is szállítják, ám a Barátság leállításához semmi bővebbet nem fűzött. Ez alapján a csővezeték leállása teljes lett volna.

A lépésről a Mol is a HVG cikkéből értesült, pedig közlésük szerint, ha lenne változás, az ukrán fél elsőként őket tájékoztatná. Podoljak néhány órával később cáfolta saját magát: ekkor már arról beszélt, hogy Ukrajna teljesíti az orosz olajszállítással kapcsolatos kötelezettségeit, így 2029-ig jön majd orosz olaj a Barátságon. Ettől még az eredeti kijelentése nyomán jelentőset zuhant a Mol részvényeinek árfolyama. Hogy a vezeték kiesése miért lenne nagy probléma, és hogy azt mi előzte meg, ebben a cikkben szedtük össze:

Ezen a héten nem ez volt az egyetlen olyan külföldi döntés, ami nagyon is közvetlenül érintette Magyarországot. Ilyen volt az is, hogy a spanyol kormány nemzetbiztonsági kockázatra hivatkozva elutasította a magyar Ganz-Mávag konzorcium a Talgo vonatgyártó cégre tett felvásárlási ajánlatát, így kútba esett a magyar kormány által dédelgetett terv. Érvelésük szerint komoly kockázatot jelent, hogy a magyar kormány szoros kapcsolatban áll Oroszországgal. A kabinet döntését az Európai Bizottság nem tartotta problémásnak:

„A döntés előjoga az államé, és a Bizottságnak nem kell előzetesen jóváhagynia Spanyolország döntését, hogy megvétózza ezt a felvásárlást”

– közölte a Bizottság pénzügyi stabilitásért és tőkepiaci unióért felelős szóvivője, majd hozzátette, hogy nincs mit hozzátennie. A Talgo-biznisz bukásának hátterét nagyobb cikkben is bemutattuk, itt:

Szintén nemzetközi, magyar és orosz érintettségű fejlemény, hogy a héten feltárták annak a magyar férfinak a kapcsolatrendszerét, akit augusztus 23-án tartóztattak le az USA-ban, mert Motorola-adóvevőket akart Oroszországba csempészni. H. Bence közvetlenül egy orosz kormányzati szervhez kötődő céggel állt kapcsolatban.

Boltba mentünk

Közvetlenül hazai vizekre evezve: csobbant egy nagyot a Tojásszövetség, amikor közölte, hogy olyan alacsonyak az árak a hazai étkezésitojás-piacon, hogy az fenntarthatatlanná teszi a termelést. Azt írták, bár az inflációs nyomás mérséklődhet, a termelési költségek viszont nem, miközben bevételeik jelentősen csökkentek, így ősszel jelentős áremelésre lesz szükség. Mindeközben a héten lapunk megejtette a soros, havi bevásárlását, hogy csekkolja az árak alakulását. Alább beszúrt cikkünk címe mindent elmond, de érdemes kattintani, hogy kibomoljanak a részletek szirmai:

Az alaptermékek közül a liszt, a tej és a cukor drágulására a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) is felfigyelt. Nagy Mártonék nehezményezik a fejleményt, hogy miután ezek az áruk kikerültek a hatósági árkorlátozás – kötelező akciózás – alól, felszökött az áruk, mégpedig szerintük az áremelések „jelentős mértékűek”, „túlzók”, „aggályosak”, a vállalkozások „tisztességtelenek”. Az NGM augusztus eleje óta irányítja a fogyasztóvédelmet, mely most közölte is, hogy „megteszik a szükséges intézkedéseket” – tehát vizsgálatot indítottak a nagy kereskedelmi láncok árképzési gyakorlatáról. Kollégánk pedig Nagy Márton árhivatal-képzési gyakorlatát vizsgálta meg:

Nagy Márton nagy hete

Nagy miniszter a héten különösen aktív volt. Az ATV-nek nyilatkozva arról beszélt, hogy legalább 300 milliárd forint értékű beruházás 2025-ről 2026-ra vagy 2027-re halasztásának lehetőségét vizsgálja, megint ráküldte a fogyasztóvédelmet a légitársaságokra, a lakosság visszafogottabb hazai fogyasztásáért a Temut tette felelőssé, majd bedobta, hogy minisztériumával „újraindítási akcióterven” dolgoznak, melynek része lehet, hogy a lakosság hosszú távú befektetéseit adómentes otthonteremtésbe csatornázzák át.

Nagy a visszafogott költések kapcsán „fogyasztási puzzle-t” és „óvatossági motívumot” emlegetett. A héten az is bizonyossá vált, hogy a magyarok fogyasztása régiós összevetésben amúgy egyáltalán nem alacsony – mindenhol spórolnak. A jegybank készségesen ki is rakta a miniszternek a már említett puzzle-t: több tényező együtt magyarázza, miért nem fogyaszt a magyar – például, hogy a nyugdíjak, családtámogatások, vállalkozói jövedelmek közel sem nőttek úgy, mint a bérek. Az egyenlet pontos megoldását a jegybank szeptemberben közli. Ha már jegybank: kamatdöntés is volt a héten. Ott volt az asztalon a 25 bázispontos csökkentés, de végül inkább nem nyúltak hozzá. Még egy kis jegybank, hogy mindenki megnyugodjon (de sikerül?):

Csak kapkodjuk a fejünket

Egy, már sokkal konkrétabb karrierfejlemény: a héten meglett a jelölt a nőverő fideszes Győrffy Balázs posztjára az Agrárkamarában. Egyetlen javaslat érkezett a küldöttek elé, az Agrárminisztérium helyettes államtitkárát, Papp Zsoltot jelölték – értesült a HVG. Győrffy EP-képviselői posztját pedig a szabályok értelmében a listán eredetileg is szereplő jelöltek közül a párt által megnevezett, ennek hiányában a listán soron következő jelölt szerzi meg, a legesélyesebb Bólya Boglárka, aki jelenleg az Európai Uniós Ügyek Minisztériumában miniszteri biztos, és a 2024-es magyar EU-elnökség előkészítéséért felel.

Nem lehet a magyarországi akkumulátorgyártást összehasonlítani a nyugat-európai országokéval: a hazai szabályozás iszonyúan laza, ráadásul a hatóságok még ezeket a regulákat sem tartják be. Részletes cikkben mutattuk be Éltető Andrea, a KRTK Világgazdasági Intézetének tudományos főmunkatársa szövegének főbb megállapításait. Hamar meg is jelent egy akkugyáras rendeletmódosítás, ez arról szól, az új eljárások során egységesen valamennyi akkumulátortípus és részegységei gyártása, valamint hulladékainak előkezelése, hasznosítása környezeti hatásvizsgálatra köteles tevékenységnek minősül.

Sportnyár-utánlövés: megkérdeztük az ország két, engedéllyel rendelkező szerencsejátékos cégét, hogyan alakultak a sportfogadások a foci-Eb, de még inkább a párizsi olimpia alatt. Nem meglepő módon tippelőgéppé alakult át az ország lakossága, és a bukszák is alaposan kinyíltak. Volt, aki 8400 forintból 15,5 milliót csinált. A sportfogadás viszont nem csak játék és mese, a sikeres tippek ellenére a szerencsejátékkal definíció szerint nem lehet nyerni, azokat a törvény ellenére a gyerekektől nem lehet elzárni, márpedig épp a serdülők azok, akik életkori sajátosságaikból kifolyólag a leginkább függővé válhatnak. Ez egy kiismerhetetlen terep, részben az érintett cégek korlátozott adatközlési hajlandósága, részben a szerencsejátékozás stigmatizáltsága miatt. Amit tudni lehet, azt az ELTE pszichológus-addiktológus professzorának segítségével szedtük össze.

Nagy és Rogán miniszter is új csodafegyvert villantott nemrég: a szakmunkáshitelt. Sok konkrétum eddig nincs, annál több a nyitott kérdés, pláne, hogy már 2021-ben indítottak valami ilyesmit, amiből aztán az lett, hogy a sorozatos visszaélések miatt alig több mint fél év után el kellett kaszálni, mert az akkor még Magyar Péter által vezetett Diákhitel Központ Zrt. szerint rendszeresen pályázták meg kamutanulókkal a kedvező feltételekkel kínált hitelt. A második nekifutásról az alábbi cikkben gyűjtöttük össze az infómorzsákat:

Vállalatvillanás jobbról:

• Erős első féléve volt az MBH Banknak
• Lezárták a Foxpost eladását, külföldi tulajdonba került a cég
• Mostantól készpénzzel is lehet fizetni az Uberért Budapesten

A hét képe: több kilométeres területen lepték el halak tetemei a görögországi Volosz kikötőjét

Haltetemek százezrei lebegnek Volosz közelében

MTI / AP/ Vaggelisz Kusziorasz

Épületes dolgok

Évtizedes mélyponton van a magyar építőipar, a Központi Statisztikai Hivatal heti adatközlése szerint 9 éve nem indult annyira kevés beruházás, mint idén, a magasépítések esetében pedig 2014 óta nem volt ennyire gyenge első félév. Máris késik például a rákosrendezői mini-Dubaj. Vannak persze aktív beruházások így is, csak néha nincs bennük sok köszönet. Például 140 lakásos lakópark van épülőben Aszófőn, mellyel a négyszáz fős balatoni település lakossága megduplázódna. És erről a helyiek véletlenül szereztek tudomást. Videós riportunk:

Az új építések az aszófői projekten túl többnyire vergődnek, de a már kész épületek piacán a héten két figyelemreméltó fejlemény is volt. Egyrészt kiderült, hogy úgy adták el a Quaestor-vezér budai házát, hogy Tarsoly Csaba még benne lakott. A 2000 négyzetméteres telken álló, többszintes, erdőhöz közeli ingatlant háromszor is meghirdették árverésre, de senkinek sem kellett, végül külön megállapodással adtak túl rajta. Másrészt eladósorba került a budapesti Marriott luxushotel, és a vevő Tiborcz István miniszterelnöki vő BDPST Group-ja lehet.

Aki nincs tiborczi mértékben elengedve, annak főhet a feje, ha saját ingatlant akar, legalábbis a fővárosban. A Bankmonitor kiszámolta, hogy Budapesten szinte lehetetlen lakáshitelből ingatlant venni. Rég volt szó a kormány trieszti kikötőjéről. A héten viszont voltak fejlemények az ügyében, a trieszti kikötői hatóság közölte, hogy azt szeptember 2-án kezdik építeni. A tervek azonban az eredetiekhez képest megváltoztak.

Fülbevaló

Sokat tűr a magyar vonatozó, de a Keletinél történt kisiklás már megfeküdte az emberek gyomrát. Legalábbis ezt gondoltuk volna, aztán a valóság ránk cáfolt: “Ez benne van, baleset történt” – mondta riporterünknek hétfő délelőtt Rákoson egy MÁV-utas, akit a kétórás késés sem zökkentett ki. A vasúti fejlesztések pedig egyes esetekben nem kilométerekre, hanem csak egy aláírásnyira vannak a megvalósulástól. De az az aláírás nehéz ügy, ha a kormány szignójára van szükség, és ha az érintett vasúttársaság nem az állami. Az államiról a héten persze több cikket is írtunk, és egy podcastban is elmondtuk róla a véleményünket:

A héten újraindult a Kasszakulcs, az évadnyitóban Sztojcsev Iván és Gyükeri Mercédesz a minimálbérről beszélgetett, ezzel le is zárjuk a cikket, illetve átadjuk a szót: