És akkor dunai kilátás ezerötér' érdekel, Bástya?
Lekordonozták a Halászbástyát, hogy pénzt szedjenek a dunai panorámáért, aztán a közfelháborodás elsöpörte az egészet. Történelmi csúcsra ért a magyar háztartások eladósodottsága, miközben milliárdokat pumpálnak az Eximbankba. Egyre furcsább Mészáros Lőrinc exvejének kartellügye, Tiborcz István győri üzlettársa deszkával és cukorkával repül rá Paksra, Nagy Márton testvérének köre meg napelemparkot épít. Merre lesz a Mere? Ez a HVG első heti gazdasági összefoglalója 2025-ben.
A hétfő még tavaly decemberben ért minket, így valójában fél hét telt még csak el az évből, de meglepő fejleményből így is akadt: január másodikán fekete kordon jelent meg a Halászbástya alsó szakaszán, azzal a céllal, hogy a dunai kilátást ezután már csak azok élvezhessék, akik kiperkálják az 1500 forintos díjat. Persze a Budavári Önkormányzat már tavaly december 12-én eldöntötte, hogy így lesz, tehát valójában csak az lepődött meg rajta, aki mellett ez a döntés elment (vagyis majdnem mindenki, gondoljuk mi).
A terv szerint a fizetős tesztüzem egy hónapig tartott volna, aztán az önkormányzat kiértékelte volna a kiértékelni valót. Karácsony Gergely főpolgármester ezt néhány órán belül meg is tette, és abszurdnak, méltatlannak ítélte az eljárást. A kiakadás pedig annyira széleskörű volt, hogy Böröcz László, az I. kerület fideszes polgármestere egy nap után végül elvitette a kordont, és azt mondta, nem is állítják vissza.
De meg tudjuk mutatni, hogy nézett ki egy napig a Halászbástya, íme, itt a hét képe:
Kevésbé látványos és meghökkentő, de sokkal jelentősebb változásokat is hozott az újév, rengeteg új szabály élesedett január elsején. Megemeltek több adót, lakáscélra felhasználhatóvá tették a nyugdíjra félretett pénzt és a Szép-kártyára érkező összegek felét, változott a Babaváró hitel, megérkezett a munkáshitel – melyre már rá is repültek a bankok, itt lehet tájékozódni az összegekről és a feltételekről -, és még rengeteg egyéb szabály módosult. Aki lemaradt a fejleményekről, annak ezt a részletes összefoglaló cikkünket ajánljuk.
Január elsejével a Vodafone is megszűnt, a 4iG Csoport egybeolvasztotta a Digivel, az Antenna Hungáriával és az Invitech-hel, és létrejött a One. A márkákhoz tartozó korábbi weboldalak, így a digi.hu és a vodafone.hu már be sem töltenek, ezek helyett hamarosan a one.hu cím válik elérhetővé.
További januári újdonság, hogy most már ingyen lehet kutyát és kerékpárt szállítani a MÁV-csoport járatain Budapesten belül azoknak, akik ország- vagy Pest-vármegyebérlettel, Budapest-bérlettel, a fővároson belüli díjmentes utazási jogosultsággal, esetleg az álláskeresők arcképes havi bérletével rendelkeznek.
A kormánynak van egy olyan szokása, hogy egy csomó fontos döntését az év végi ünnepek alatt hirdeti ki, amikor mindenki gyökkettőre lassult a temérdek töltött káposztától, bejglitől, pálinkától és családi veszekedéstől. Bevett taktika ez, és nem csak Magyarországon, lényege, hogy a várhatóan népszerűtlen döntések így kisebb visszhangot vernek, mivel az ember ilyenkor két túlevés között tényleg az életéért küzd, nem pedig a közélettel foglalkozik.
Szóval, a kormány december 30-án kiadott három Magyar Közlönyt és egy Hivatalos Értesítőt, majd szilveszterkor is kiadott egy monstre rendeletcsomagot, mindez összesen közel ezer oldalt ölelt fel. És mi csak azért is a megírtuk, amit meg kellett a nyugdíjemelésről, a pedagógusbéreket és az állami cégvezetők jövedelmét illető döntésekről, Tállai András sorsáról, a változó igazoltatásról, személyi igazolványról és útlevélről, az országgyűlés majdani költözéséről és az Orbán-kormány tagjai megvesztegethetetlenségéről.
„Rendbe kell tennünk a gazdaságot” – nyilatkozta 14 év Fidesz-kormányzás után Nagy Márton az év végén a Financial Times-nak. Igaza lehet, ugyanis a legfrissebb beszerzésimenedzser-index azt mutatja, hogy jelen állás szerint aligha fog gyorsan felpattanni az ország teljesítménye 2025-ben. Nagy aztán 9,345 milliárd forinttal meg is emelte az Eximbank alaptőkéjét – ez a pénzintézet elvileg a magyar vállalkozások külföldi terjeszkedésének támogatását végzi, de az utóbbi időben inkább azzal hívta fel magára a figyelmet, hogy különféle országoknak adott rajta keresztül hitelt az Orbán-kormány. Például Csádnak, 200 millió eurót, kamatmentesen.
Majd elválik, hogy az újévi tőkeemelés hogyan szolgálja a magyar gazdaság rendbetételét. Az viszont biztos, hogy a rendezést lehetne kezdeni az útépítéseknél, ahol az egekbe szöktek az árak: míg korábban kilométerenként 4-5 milliárd forintos árnál már túlárazást kiáltott a szakma, mostanra megszokottá vált a 8-10 milliárd forintos kilométerenkénti ár is, nem beszélve a több száz milliós hídépítésekről. Volt egy nagyobb, összefoglaló cikkünk is arról, mi akadályozhatja az Orbán Viktor által beígért gazdasági repülőrajtot:
A makroadatok után közelítsünk a fogyasztók, állampolgárok, szavazók, háztartások (fideszesen szólva: családok) felé. Itt azzal szembesülhetünk, hogy történelmi csúcsra jutott a magyar lakosság eladósodottsága, a tőketartozásuk szeptemberben átlépte a 11 ezer milliárdos küszöböt. Viszont felpörögtek az előtörlesztések is, aki tud, szabadul a drága hitelétől. Aztán: nem könnyű lakni se, az albérlők fizetési hajlandósága folyamatosan csökken, a lakáskiadók már kénytelenek lejjebb adni a bérleti díjaikból.
A boltokban sem vidám a helyzet, ha vásárolni tér be az ember: év végén sem lanyhult a drágulás, a tejtermékek ára például január elejétől december végéig majdnem a másfélszeresére nőtt, de a tojás ennél is jobban drágult. Van pár bolt, ahol viszont megvidámodik a helyzet, de ahhoz nem vásárlási, hanem munkavégzési céllal kell felkeresni az egységeket. Az Aldi diszkontlánc ilyen, náluk 8 százalékos lesz a dolgozók fizetésemelése idén, így minden új belépő eladó vagy pénztáros havi bruttó 521 ezer forintot keres majd. A Spar éves szinten 10 milliárd forintot fordít bérfejlesztésre 2025-ben, itt 395 ezer bruttó lesz a dolgozók alapbére, vagyis a pénztárosok és eladók alapbére havi bruttó 30 ezer forinttal nő. Oké, de arról volt szó, hogy 2024 végétől már a szuperolcsó orosz Mere diszkontjaiban is vásárolhatunk idehaza, ha nem is épp fagyasztott disznóagyat. Ilyen egység azonban a mai napig nem nyílt Magyarországon, és a merre lesz a Mere? kérdésre, egyelőre úgy néz ki, a semerre a jó válasz, mégpedig ezért.
Mindeközben a nagyvilágban: január elsejével leállt az orosz gáz ukrajnai tranzitja. Ez Magyarországot nem érinti, mi már évek óta a hozzánk Szerbia felől belépő Török Áramlat csővezetéken kapjuk az orosz gázunk túlnyomó részét – most majd onnan jön a kisebb hányada is. Szlovákia viszont a Testvériség vezeték zárultával elveszítette a Gazpromhoz vezető közvetlen útvonalat. Máshonnan persze tudnak gázt szerezni, de ennek a helyzetnek egyelőre megoldása nincs. Vagy az lesz a megoldás, hogy minden így marad.
Ha már orosz gáz: a magyar kormány azt hangoztatja, hogy megbénulna a gazdaságunk, ha leválnánk róla, de a Gazprommal szakító V4-es országok példája pont az ellenkezőt mutatja a GKI Gazdaságkutató elemzése szerint. Még egy nagyvilági fejlemény: Kína kitalálta, hogyan cselezhetné ki az elektromos autóira kirótt európai büntetővámokat. Hibridekkel.
Most lazítsunk egy kicsit, és élvezzük kollégánk csalós sorozatának éves összefoglalóját:
Két hazai céges fejlemény is volt a héten: az óév búcsúztatásaként a főváros megvette az E.On-tól a budapesti közvilágításért felelős céget. És közlésük szerint ehhez nem kellett külön a zsebükbe nyúlniuk, mert a forrást azzal teremtették elő, hogy hatékonyabban kezdték el működtetni a Budapesti Közműveket. A másik fejlemény kevésbé sikersztori, ugyanis az ukrán tulajdonos úgy döntött, hogy végleg bezárja az amúgy már 2023 óta nem termelő budapesti Bonbonetti-gyárat.
Kormányközelben is voltak érdekes mocorgások. Arra például aligha számított bárki is, hogy Gyurcsány Ferenc kaszinóváros-tervének megtorpedózása után több mint egy évtizeddel a Fidesz most maga építkezne a Velencei-tó partjának utolsó, még beépítetlen sukorói szakaszán, nagyjából ott, ahol a King’s City kaszinó állt volna. A kormány ifjúsági buliközpontot húzna fel a partra, és rendeletben tette lehetővé nemcsak egy 3000 fős központi csarnok, 110 mobilház, 300 sátras kemping, lakókocsi-parkoló és rengeteg kiegészítő létesítmény, hanem akár szállodák és apartmanok felépítését is.
A hét másik kormányközeli céges fejleménye az volt, hogy a Nagy Márton testvéréhez köthető Trustify Befektetési Alapkezelő bejelentette: 40 megawattos napelemparkot épít Kiskunhalason.
Bonyolódik tovább a Homlok-ügy. Szilveszter előtt egy nappal került ki a Gazdasági Versenyhivatal honlapjára az a határozat, amivel több mint 1,2 milliárd forintos bírságot szabtak ki Mészáros Lőrinc exvejének cégeire “brutális” kartellezés miatt. A dokumentumból mások mellett az is kiderül, hogy Mészáros a kérdéses üzletben valójában majdnem kétszer annyiért épített vasutat, mint amennyiért Homlok Zsolt vállalta volna, és másfélszer annyiért, amennyiért az állam eredetileg becsülte. A vizsgálat akkor indult, amikor Homlok Zsolt és Mészáros Ágnes 2023 elején szakítottak, de Rigó Csaba Balázs GVH-elnök szerint az eljárásnak nem ez volt az oka.
További érdekesség, hogy Homlok kartellügye amúgy Mészáros Ágnes kartellügye is, Mészáros Lőrinc lánya ugyanis a lebukás idején – a válás előtt – még érdekelt volt akkori férje cégében. A legfurcsább, hogy az amúgy közbeszerzésbajnok Homlok Zsolt miért pont a válás környékén “buktatta le magát”. Gyanítható, hogy a jogállam kicsavarásával kiosztott NER-büntetésről van szó – erről bővebben itt. Nem közvetlenül ehhez az ügyhöz, de a mai magyar viszonyokhoz kapcsolódó, a héten megjelent interjúnk:
Tiborcz István miniszterelnöki vő győri üzlettársa, Paár Attila, akinek cége, a West Hungária Bau új leányvállalatot alapított. A WHB Trade Kft. tevékenyégeként első helyen a fa-, építőanyag és szaniteráru forgalmazását jegyezték be, de bútor-, édesség- és fűszer-nagykereskedelem is szerepel a listán. A társaság pedig fióktelepet jegyzett be Győrött és Pakson is, szóval Paár most már akár a Paks II. munkásainak is árulhat cukorkát.
Etetésben viszont, úgy tűnik, rögtön riválist kap, mert úgy néz ki, KFC nyílik az atomerőmű közvetlen szomszédságában, ami a paksi városvezetés szerint mind a paksiak, mind pedig az atomerőmű bővítésén dolgozók ellátását illetően hasznos beruházásnak tűnik.
Végül beszéljünk zöld dolgokról is. Kollégánk interjút készített Lakatos Mónikával, aki a HungaroMet éghajlatkutatója, egyben a Magyar Meteorológiai Társaság elnöke. A téma nem meglepő módon a klímaváltozás volt, a beszélgetés pedig nem vidám, de annál érdekesebb. Ez a cikk pedig akkor zöld, ha eltekintünk attól, hogy az elektromos járművek, bár működésük során valóban nem bocsátanak ki káros anyagokat, készítésük ma még jócskán komoly emisszióval jár, nem beszélve annak az elektromos energiának az előállításáról, mellyel etetik őket. Írásunk fókuszában ez az etetés áll, azt szedtük össze, és raktuk térképre, hogy egy hónapon belül hol nyílnak új, nyilvános EV-töltők az országban. De ezen túl igyekeztünk átfogó képet adni a töltők és a tölthetőség következő néhány évéről is.
Nyitóképünkön turisták a lebontott kordon után a Halászbástyánál 2025. január 3-án. Fotó: Veres Viktor
HVG-előfizetés digitálisan is!
Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!
