szerző:
MTI
Tetszett a cikk?

Az ékírásos jelekkel teleírt aprócska agyagtábla-töredék pontosan kétszer 2,8 centiméter, mégis Jeruzsálem történetének egyik legnagyobb régészeti lelete: 3400 éves, és ezzel messze a legrégebbi írásos emlék, amelyet valaha a szent városban találtak - közölte a jeruzsálemi Héber Egyetem.

A mindössze egy centiméter vastag miniatűr agyagtábla valószínűleg a korabeli ékírásos királyi levéltárból származik. A kutatók akkád nyelvű feliratából megfejtették az "Ön", a "később" és a "nekik" szavakat, de túl kicsi ahhoz, hogy egy teljes mondatot ki tudnának betűzni. Wayne Horowitz, a Héber Egyetem asszirológusa szerint a kiváló minőségű írás arról tanúskodik, hogy "magasan képzett írnok műve, aki feltehetően a jeruzsálemi király szolgálatában állt".

Akkoriban az akkád volt a diplomáciai levelezés nyelve a Közel-Keleten, ezért az egyik elmélet szerint egy olyan levél másolata lehet, amelyet Abdi-Heba jeruzsálemi uralkodó küldött IV. Amenhotep (Ehnaton) fáraónak.

A régészek ásatási törmelék rostálásra során akadtak rá a parányi agyagtárgyra Jeruzsálem keleti részén, az Ophel szektorban, a Mecsek terétől délre. Eddig egy Kr. e. VIII. századból származó írásos emlék számított a legrégebbinek Jeruzsálemben.
Ugyanilyen típusú és korú agyagtáblák kerültek elő a XIX. század végén az egyiptomi el-Amarnában is, ezekben szíriai és palesztinai fejedelmek kértek segítséget a fáraótól.

 

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!

Szegő Iván Miklós Tech

Szenzációs régészeti leletek Luxorban

Hatalmas gránitszobrok sugárútját építhette ki Tutanhamon nagyapja, III. Amenhotep fáraó az ókori Egyiptomban. A luxori templom környékén most találtak erre újabb meggyőző bizonyítékot egyiptomi archeológusok – közölte a helyi régészeti hatóság vezetője, Zahi Hawass.

hvg.hu Napi merítés

Újkőkori településeket keresnek a régészek Békésben

Az alföldi táj meghatározó elemei azok a síkvidékből kiemelkedő ősi halmok, amelyek több ezer éves településeket rejtenek. Ezek sok száz év alatt jöttek létre, jellemzően a neolitikum második feléből és a bronzkor korai és középső időszakából származnak - olvasható a Sírásók blogon.

hvg.hu/MTI Tech

Ciprus ókori központját tárták fel a régészek

Az ókori Idalion adminisztratív központját tárták fel Cipruson. A hírügynökségek szerint Idalion 2500 évvel ezelőtt Ciprus legnagyobb közigazgatási centruma volt, katonai barakokkal és hatalmas középületekkel a fönícai erődön belül.

MTI Tech

Módosulnak a régészeti feltárási jog szabályai

Régészeti feltárást a jövőben a területileg illetékes megyei múzeum - a fővárosban a Budapesti Történeti Múzeum -, valamint a Magyar Nemzeti Múzeum, a régészeti tanszékkel rendelkező egyetemek és a Magyar Tudományos Akadémia Régészeti Intézete végezhet.