„A költségvetés kulcskérdése a háború, mert az európai gazdaság minden baja a háborúból fakad. Mivel fordulat fog bekövetkezni Donald Trump januári hivatalba lépése miatt, békeévek jönnek, újra erőssé kell tenni a magyar gazdaságot, megindulhatunk fölfelé, ezért nem háborús, hanem békeköltségvetéssel készülünk” – mondta Orbán Viktor pénteken, hozzátéve, hogy „fantasztikus év áll előttünk 2025-ben”, hirtelen minden megváltozik, ezért kifejezetten nagy, 3 százalék feletti gazdasági növekedéssel számol a költségvetés. A hitelminősítők döntéseivel kapcsolatban úgy fogalmazott, hogy a gazdaságnál „érezhető, hogy púposodik a szőnyeg, fog ez repülni”. 

Bár abban közel sem vagyunk biztosak, hogy a magyar kormányfőnek igaza lesz, hiszen a kormányzat évek óta mindig azt mondja, hogy majd jövőre lesz nagyon jó nekünk, ám az biztos, hogy januártól nőni fog a kötelező legkisebb bér.

Fazekas István

A költségvetés helyzetéről amúgy Horváth Gáborral, a Költségvetési Tanács elnökével is beszélgettünk, ő úgy véli, hogy azért a 2025-ös büdzsében a jelentős kockázatok vannak. Ez nem is csoda, ha látjuk, milyen örökséget viszünk tovább magunkkal: több mint 3284 milliárd forintra nőtt a költségvetési hiány november végére, de az is aggodalomra adhat okot, hogy az MNB számításai szerint a kormány túltervezte az adóbevételeket jövőre.

Ami fontos a kormánynak (nem a patikák), arra ugyanakkor van pénz: az Orbánhoz közeli üzleti körök továbbra is finanszírozzák a nemzetközi szövetségeseket, nemrég ugyanis kiderült, hogy magyar közvetítéssel juthatott titokzatos hitelhez a boszniai Szerb Köztársaság. Ugyanakkor nem mindenhol látják szívesen a magyar tőkét: híre ment, hogy a magyar kormányközeli TV2 közreműködésével a lengyel jobboldali ellenzék közelébe kerülhet a független TVN magán tévétársaság, mire azt a lengyel kormány gyorsan stratégiai cégnek nyilvánította, így nem lehet eladni a kormány engedélye nélkül.

Orbánnak amúgy elég sűrű hete volt: előbb kiruccant Trumphoz Mar-a-Lagóba, aztán felhívta Putyint, majd Erdogannal is csevegett. Gazdasági szempontból az első esemény volt a legfontosabb, ugyanis valamilyen okból magával vitte a kormányzat által erősen megtámogatott 4iG vezérét, Jászai Gellértet is, aki kapott is az alkalmon, és bemutatta Elon Musknak cége műholdprogramját. Mint kiderítettük, a 4iG-nek a legfőbb célja, hogy találjon egy olyan céget, amely képes a leendő műholdjait eljuttatni a világűrbe. 

Maradjunk még a NER-nél: megnéztük ugyanis, hogy mennyire hasonlít Putyin rendszere és a NER. Az biztos, hogy az elmúlt tíz év tőzsdei árfolyamversenyét a kormányközeli cégek nyerték, ahogy az is, hogy a nagy áttörésre még mindig várni kell a Budapesti Értéktőzsdén.

A NER legemblematikusabb figurája, Mészáros Lőrinc körül is zajlott az élet. Először kiderült, hogy bankja, az állami segítséggel összegründolt MBH emeli a lakáshitelkamatokat, majd az is, hogy az ország leggazdagabb embere több lépésben, de növelte részedését a bankjában – az állam kárára. Van is miből, hiszen az állami Eximbank önti a pénzt a cégeibe, amire szükségük is lehet, ha már uniós forráshoz a magyar cégek alig férnek hozzá.

A kormány a héten teljesen átalakította családtámogatási rendszerét. Először kiderült, hogy számos esetben könnyebbé válik a Babaváró hitelt igénylők, azzal rendelkezők sorsa, majd az is, hogy 35 évre csökkentik az életkorhatárt, amivel az érdeklődök harmada járhat jól.

Veres Viktor

Változik a csok szabályozása is: bár bezár egy kiskaput a jogalkotó, egyedülálló lehetőséget kaphatnak azok, akiknek tavaly év végén koraszülött babájuk érkezett, de jó hír az is, hogy könnyebben át lehet vinni a csok pluszt másik ingatlanra.

A kormány ezen túl közzétette azt is, hogy pontosan mire költhetünk, ha otthonfelújításra szeretnénk felhasználni a SZÉP-kártyán lévő összegeket, de Nagy Mártonéknak arra is jutott idejük, hogy meghatározzák a felszolgálói díj maximumát.

A hét egyik legfontosabb híre lehetett volna, hogy üzletet nyitott a Shein Budapesten. A kínai webshopot ugyanis csak online lehet elérni Magyarországról, ám szerdán úgy tűnt, robban a bomba: a Sugár üzletközpontban megnyílt az első magyar pop-up Shein bolt.

Több se kellett az átlag magyarnak, a TikTokon megjelent videó tanúsága szerint megrohanták a boltot, csak hogy másnapra a HVG kérdésére a Shein elárulja: semmi közük a bolthoz.

„A Shein termékek kizárólag online, a hivatalos weboldalunkon és alkalmazásunkon keresztül érhetők el. Minden olyan magyarországi üzlet, amely azt állítja magáról, hogy Shein üzlet, nem az általunk engedélyezett, és semmilyen módon nem áll kapcsolatban velünk, és nem tudjuk garantálni az általuk kínált termékek eredetiségét vagy minőségét” – közölték, hozzátéve, hogy megteszik a megfelelő intézkedéseket a Budapesten nyílt üzlet ellen.

A történetnek itt sincs vége, ugyanis a HVG kiderítette, hogy adóhátralékos kisvállalkozás áll a Shein Store-nak maszkírozott sugárbeli turkáló mögött, amit amúgy kollégánk úgy jellemzett, hogy „egy rossz turkáló igényesebben van megcsinálva”. Az akciót kitaláló Abidodo Kft. bár sokszor nyereséget termelt, úgy tűnik, nem igazán sietnek pontosan fizetni az adót: összesen hat alkalommal rendeltek el végrehajtást velük szemben.

Reméljük, ezzel nem romlott el sokak karácsonya, annak viszont biztosan senki sem örül, hogy ismét meglódult az infláció, ahogy az sem segíti az ajándékvásárlást (melyre átlag 84 ezer forintot költ a magyar), hogy tavaly a foglalkoztatottak több mint felének, idén pedig minden ötödiknek csökkent a reálkeresete.

A Sugár üzletközpontban lévő Shein üzlet zacskója

HVG

Ezek után talán senki sem lepődik meg, hogy a magyarok háromnegyede nem tud rendszeresen pénzt félretenni. Mindez persze nem zavarja össze Nagy Mártont, ő ugyanis úgy látja, hogy a magyaroknál van pénz. Persze tényleg létezik olyan magyar, akinek van, ők sokat veszíthetnek, ha nem fektetik be megtakarításaikat az utolsó forintig, még akkor is, ha kormány egy hirtelen gondoltanak engedve lehúzza azokat, akik tartós befektetési számlán tartják a pénzüket.

Mindenesetre, aki karácsonyi ajándékot a netről rendelne, az készüljön a legrosszabbra a csomagautomatáknál: annyira telt ház van, hogy sokszor egyszerűen nincs hova tenni a pakkokat.

És persze megválaszoltuk a mindenkit érdeklő kérdést is: miért tömjük magunkat a rosszullétig karácsonykor? És ha teletömjük, akkor mivel? Sokak szerint az idei karácsony slágere a dubaji csokoládé lesz, amit már több magyar üzletben is lehet kapni, igaz, a Lidl – amely 20 év után nyitott boltot Érden – mennyiségi korlátozást vezetett be rá. Mindenesetre mi is kipróbáltuk, milyen az, ha otthon készítünk dubaji csokit, de összegyűjtöttünk minden olyan információt is, amit érdemes ismerni erről az új trendről.

Aki pedig úgy döntene, hogy mégsem zabálja degeszre magát, annak tudjuk ajánlani az ételmentést, hiszen főzni úgyis sokat fogunk: üzleti podcastunk új epizódjában a Munch mutatkozott be.

Bár még a múlt héten lőtték le New Yorkban a UnitedHealthcare vezérigazgatóját, nemrég derült csak ki, hogy a tettes nemcsak az egészségbiztosítókat, de az amerikai nagyvállalatokat sem kedvelte egyáltalán, és bár állandó hátproblémákkal küzdött, a UnitedHealthcare-nek nem is volt ügyfele.

Az ügynek lett egy meglepő mellékszála is: az amerikaiak annyira lepontozták azt a McDonald’s-ot, ahol elfogták, hogy a Google-nek kellett közbelépnie.

Zárásként pedig az autóiparral foglalkozunk, és sajnos nincs túl sok jó hírünk: a vergődő akkugyártás tönkre vágja a magyar ipar eredményeit, de ez nem is csoda, ha tudjuk, hogy a szemünk előtt zajlik az európai autóipar agóniája.

Akinek azonban ettől sem megy a kedve az autózástól, az biztosan nem hozza meg, hogy jó néhány autósokat érintő hatósági díj emelkedhet jövőre, de az sem, hogy nagyot emel a NAV az üzemanyagok jövedéki adóján januártól. A fővárosiak számára további rossz hír, hogy átlagosan mintegy 30 ezer forinttal fizetnek többek a kötelező biztosításért, mint vidéki társaik.

Veres Viktor

Majdnem lett viszont egy jó hír, kár, hogy csak majdnem: itthon is bevezettek volna ugyanis januárban egy modern, környezetkímélő üzemanyagot, de az utolsó pillanatban valaki elkaszálta.

+1:

Évekig a fix ár volt a politika legfőbb érve a Roszatom paksi atomerőmű-építési megbízása mellett, most viszont már nem az a kérdés, hogy drágább lesz-e a két új blokk, hanem az, hogy mennyivel. Vagy inkább hányszorosával. A moszkvai ajándékpénz elfogyott, az orosz partner ceruzája alighanem vastagon fog majd, amikor az áremelés mértékéről egyeztetnek. És még a műszaki tartalom is megváltozhat, szokás szerint a nyilvánosság teljes kizárásával.