Újra sikerült elérni, hogy Magyarországgal foglalkozzanak az EU vezetői, ehhez más sem kellett, csak a kormánynak belengetnie, hogy megvétózza az Oroszország elleni újabb szankció tervét. Az unió vezetői nem kispályáztak, azt javasolták, hogy az EU fél éven belül szüntesse be az orosz kőolaj vásárlását. Ez nem sokkal később már arra módosult, hogy Magyarország és Szlovákia 2023 végéig haladékot kaphat, majd az is felvetődött, hogy 2024 végéig tartson az átmeneti idő, péntek délutánra pedig már ötéves mentességről volt szó.

Miután a kormány hivatalosan is vétózott, Orbán Viktor egy háborús helyzetben nem a legszerencsésebb szóválasztással arról beszélt, hogy ez a magyar gazdaságra ledobott atombombával érne fel. Bár azt most még nem tudni, hogy honnan származó olajjal lehetne Magyarország számára kiváltani az oroszországit, az biztosnak tűnik, hogy a szállítás megoldható lenne az Adria-vezetéken keresztül.

Ami pedig az energetika más területeit illeti, a Telex szerint a kormány „a legnagyobb titokban” már tárgyalt arról, milyen lehetőségek lennének az orosz energiafüggőségről leválasztani az országot, főleg a gáz kapcsán. Egy francia cég pedig modellszámításokat végzett arról, hogy az EU három év alatt el tudná-e engedni az orosz gáz nagy részét, a válasz az lett, hogy igen, és ehhez túl nagy gázipari beruházásokra nem is lenne szükség.

A MOL szadai földgáz -kompresszorállomása

Túry Gergely

Ha nincs orosz, más típusú olajból lehet, hogy tudnának finomítani ugyanolyan jó üzemanyagot, de az nem biztos, hogy az az EU-s előírásoknak is megfelelne – magyarázta Hernádi Zsolt. A Molnak külön fájó lenne a szankció abból a szempontból, hogy a 2023 végéig tartó engedménnyel is a relatív régiós költségelőnyét elveszítené – tette ehhez hozzá kérdésünkre Gaál Gellért, a Concorde Értékpapír Zrt. vezető elemzője. De arról is beszélt: a másfél éves egérúttal a Molnak az is beleférhet, hogy valami olyan típusú olajra optimalizálják a finomítókat, melyekre a többiek nem, és ezzel potenciálisan versenyelőnyre tehet szert.

Török Lajos, az Equilor Befektetési Zrt. vezető elemzője pedig azt mondta, a Molnak most „teljesen szét kell tartalékolnia magát”, addig kell felhalmoznia az olcsó orosz olajat, amíg lehet. Az e heti HVG eközben azt idézte fel, hogy az Orbán-kormány 2011-es stratégiájában még prioritásként szerepelt a „függetlenedés az energiafüggőségtől” fordulat, de aztán más utat választottak a politikusok. Így különösen a gázfűtéses lakások tulajdonosai maradtak magukra a dilemmáikkal.

A Themis magántőkealap vezette konzorcium nyerte a magyar gyorsforgalmi úthálózat bővítésére és 35 évig tartó üzemeltetésére kiírt koncessziós eljárást. A magántőkealapok tulajdonosait nem lehet megismerni, ezért elvileg nem tudni, hogy pontosan kik kapják meg az utak üzemeltetését, de az alapok alapkezelőiről már ismert néhány adat, ezért nagy kockáztatás nélkül ki lehet jelenteni, hogy Mészáros Lőrinc és Szíjj László fontos szereplő itt is.

Az állami koncessziókért is felelős Rogán Antal azt mondta minderről: „lehet szíjjlászlózni meg mészároslőrincezni, de ezek a szereplők mindig versenyen nyertek el megbízásokat, és jelen esetben jobb, hogy ők nyertek, mintha egy külföldi nyert volna”.

A hét képe: olyan kukafedővel próbálkozik a Főkert, amely távol tartja a kukáktól a varjakat

FŐKERT/Facebook

Nagykanizsán 700, Újpesten 400, Kisvárdán 276, Hajdúböszörményben 170, Zalaegerszegen pedig 60 főtől válik meg a Tungsram. Déri Tibor újpesti polgármester elmondta, hogy Budapesten összesen ezer szabad hely van a közszolgálati szektorban, ezekben el tudnak helyezkedni a szebb napokat látott Tunsgram volt dolgozói. Nagykanizsán pedig a Dynamic Technologies Hungary Kft. ajánlotta fel, hogy sokakat átvenne, de több száz munkahelyet így is nehéz lesz találni.

A Dunakeszi Járműjavító pedig azt jelentette be, hogy a „gyártásban lévő projektek” átütemezése miatt 11 munkavállalójátót kellett megválnia, az első hírek az ukrajnai háborúval összefüggő, „az alapanyag-ellátási láncban fellépő nehézségekről” szóltak. A részben orosz érdekeltségű cég tulajdonosi körében ott van Szalay-Bobrovniczky Kristóf volt nagykövet, üzletember, a kormányszóvivő férje is.

Egy négyfős család vasárnapi ebédjének hozzávalóinak árát gyűjtöttük össze a hét nagy élelmiszerláncnál, a legolcsóbb helyen is 12 ezer forintba került a kosár. Ha valaki hajlandó boltról boltra vándorolni, hogy mindenből a legolcsóbbat vegye meg, ezer forintot spórolhat. Az árstopról szóló rendelet azt ugyan előírja, hogy az érintett termékeknek ugyanolyan mennyiségben kell lennie a polcokon, mint az árstop bevezetése előtt, a tejnél is látszik, hogy ez nem minden esetben sikerül. De találtunk üres polcokat az üzletekben ott is, ahol az étolajnak kellett volna lennie.

A legolcsóbb helyen is tizenkétezer forintba került egy négyfős családi ebédhez a bevásárlás

Reviczky Zsolt

Az is kiderült a héten, hogy márciusban másfélszer annyi üzemanyagot vettek Magyarországon, mint egy évvel korábban. Az élelmiszerboltok forgalma épp ugyanannyi volt, mint tavaly ilyenkor, a nem ételeket áruló boltok forgalma nőtt nagyot – ez utóbbinál nehéz szétszálazni, mennyit magyaráz ebből a kormányzati pénzszórás utáni költekezés és mennyit az, hogy tavaly márciusban több üzlet volt zárva a járványügyi szabályok miatt. És minden más áremelkedés is folytatódhat, az ipar termelői árai például már 25,9 százalékkal magasabbak, mint egy éve voltak.

Itt az ideje, hogy a panel ne legyen pejoratív kifejezés – mondta Erő Zoltán, Budapest főépítésze, akivel a panelházakról szóló cikksorozatunk első részében beszélgettünk. Úgy fogalmazott: „Ha azt mondom, hogy 66 négyzetméter Kelenföldön, nagyjából tudom, mit kapok. Nem egy Mercedes, de egy középkategóriás Skoda. Tervezett, mindegyik összkomfortos, benapozott és nagyjából megfelelő a szociális és kereskedelmi infrastruktúrája”.

A főépítész szerint nem a paneles technológiához, az előregyártáshoz, hanem más tényezőkhöz köthető egy lakókörnyezet minősége. Arról is beszélt: a főváros közterületfejlesztési programjára, a Tér-Közre nincs most pénz. 

Elrajtolt a Giro d’Italia, méghozzá három magyarországi szakasszal. A nyitó hétvége megrendezésére 7,8 milliárd forint költött el a kormány, az összeg nagyjából felét kapja az olasz rendező cég, a többiből nagyrészt a verseny útfelújításait és kísérő programjait fizetik.

Az egészen biztos, hogy ha csak a pénzügyeket nézzük, ebből pozitív mérleggel nem lehet kijönni, mégsem véletlen, hogy sok ország verseng azért, hogy egy nagy kerékpáros körverseny rajtját vendégül láthassa: a helyi kerékpáros kultúra és a sportág fejlődésének adhat hatalmas lökést egy ilyen verseny. És persze az országimázsnak sem rossz, bár arról azért lehetnek kétségeink, hogy pár hónap múlva ilyenkor hány külföldi kerékpárrajongó fog emlékezni arra, honnan indult az idei Giro.

Huszárok vágtája a Giro D' Italia mezőnye mellett

AFP / Anadolu Agency / Kurucz Árpád

A hét nagy sport- és egyben sportgazdasági hírei közé tartozik az is, hogy a Volkswagen-csoport vezérigazgatója megerősítette, egyszerre két márkájukkal, a Porschéval és az Audival beszállna a Forma-1-be. Az időzítés fő oka az, hogy 2026-tól új, a mostaninál sokkal kevésbé környezetkárosító motorokat kell használni, így most érdemes belépni a versenybe, amikor mindenkinek új alapokra kell helyeznie a tervezést.