És akkor a kormány sikerként könyvelte el, hogy nem mondott csődöt
A miniszterelnök bejelentette a Jó Hírt: az állam fizeti a kamatokat az állampapírok után. A kormány (saját értelmezése szerint) átadta a rákosrendezői terület értékesítési jogát az Arab Emírségeknek. A szankcióellenes kormány mégis támogatja a szankciókat, miután Trump támogatja a szankciókat. Mészáros Lőrinc visszatér a Mátrai Erőműhöz, gázblokkot épít. A MÁV-ot a minisztériumi felügyelet és a számvevőszék is piszkálja. Ez a HVG heti gazdasági összefoglalója.
A hét vitán felül legfontosabb gazdasági – bármiféle – fejleménye Donald Trump beiktatása volt. Az új amerikai elnök, ahogy ígérte, rendeletcunamival indította második regnálását. A pénzpiacok és a külkereskedelmi csoportok fellélegeztek, amikor nem rendelkezett azonnal (ahogy korábban ígérte) – sőt nem is igazán beszélt – vámemelésekről. Mindössze egy memorandumot írt alá, amelynek értelmében a szövetségi ügynökségeknek április 1-ig kell részletes jelentéseket készíteniük a külkereskedelmi helyzetről.
Trump visszafogottsága azonban nem tartott sokáig, egy nyilatkozatában azt mondta, Kanada és Mexikó 25 százalékos vámokra számíthatnak, és megerősítette a korábban már emlegetett február 1-ei határidőt.„Az Európai Unió nagyon, nagyon rossz hozzánk. Szóval jönnek a vámok. Nincs más megoldás… igazságosság lesz” – mondta az elnök az EU-ról. Zajlanak szakmai szintű egyeztetések, amúgy az EU „arányos választ” fog adni, ha az új amerikai elnök vámháborús intézkedéseket vezet be – reagálta Valdis Dombrovskis gazdaságért felelős uniós biztos a davosi Világgazdasági Fórumon. A biztos szerint az Európai Unió nyitott arra, hogy energiahordozókat és fegyvereket vásároljon az Egyesült Államoktól, hogy kivédje a Donald Trump által beharangozott vámemeléseket.
Trump: a barátunk. A béke: harc. A szankció: működik?
Trump Oroszországról sem feledkezett meg. Kedden már azt jelentette be, hogy szankciókat vezethet be, amennyiben az orosz elnök nem hajlandó tárgyalni. Szerdán pedig újabb fenyegetéseket tett: „Ha nem kötünk alkut, méghozzá hamarosan, nincs más választásom, mint magas adókat, vámokat és szankciókat kivetni mindenre, amit Oroszország az Egyesült Államoknak ad el. Intézhetjük ezt a könnyű vagy a nehéz módon – és a könnyű út mindig jobb.”
A jelek szerint az Orbán-kormány a szankciók enyhítését várta Trumptól: a magyar miniszterelnök már decemberben belengette, hogy az új helyzethez (a Trump-elnökséghez) igazodva esetleg nem szavazza meg a január végén amúgy lejáró uniós szankciók meghosszabbítását. Trump nyilatkozatai után Szijjártó Péter azt mondta, a döntésig “konzultálunk az amerikai partnereinkkel”. A Politico diplomáciai forrásai szerint pedig a szankciók megvétózása lekerült az asztalról, miután a jelek szerint Trump nem kíván kesztyűs kézzel bánni Putyinnal, igaz, egyelőre megegyezés sincs.
Mindenesetre Orbán Viktor felhatalmazta Nagy Márton nemzetgazdasági minisztert, hogy kezdjen tárgyalásokat a kettős adóztatást kizáró magyar–amerikai egyezmény megújításáról – derült ki a Magyar Közlönyből. Az ilyen egyezmények amúgy is a miniszter hatáskörébe tartoznak, a Washington által felmondott megállapodás újrakötésének előkészítése pedig már zajlott az azóta az NGM-be olvadt Pénzügyminisztériumban.
A Jó Hír: az állam nem mond csődöt
Szó se róla, Orbán Viktor a jelek szerint újabban szeret triviális dolgokat örömhírként tálalni. „Az év elején több mint 800 ezer magyar családnál komoly pénz áll a házhoz, ez annak köszönhető, hogy az elmúlt években sokan vásároltak magyar állampapírt. Az állampapírok után 2025-ben 1700 milliárd forintnyi kamatot fizetünk ki a magyar lakosságnak” – jelentette be Orbán Viktor miniszterelnök abban a videóban, amelyben beszámolt a korábban beharangozott Jó Hírről. A lakossági állampapírok hozamfizetése valójában a dolgok normál menetének része, ugyanakkor nagyon Rossz Hír, hiszen azért ilyen sok pénzről van szó, mert Európa-bajnok infláció áll mögötte, és ez a pénz nagyon hiányozni fog az államkasszából. Viszont ha az állam nem fizetné a hozamot, az csődeseménynek számítana.
Az államadósság kamatterhe nem csak idén, már tavaly is fojtogatta a költségvetést, de nem ez volt az egyetlen oka, hogy végül több, mint 4 ezer milliárd forint lett a hiány. Az áfabevételek 2024-ben messze elmaradtak a tervezettől, ezt nagyrészt kompenzálták más, például a tranzakciós illeték emeléséből származó bevételek. A kiadási oldalon a tervezettnél sokkal több ment el állami bevásárlásokra (például a ferihegyi reptérre), állami beruházásokra, a határon túli magyarokra. A forint árfolyamának gyengülése 1,1 ezer milliárd forintot vitt el. Lakástámogatásokra és családtámogatásokra a tervezettnél kevesebbet költöttek.
Egy kis dubajozás
Már idén lesz némi bevétele az államnak a rákosrendezői terület (a leendő Mini-Dubaj) értékesítéséből. Vagy nem, a január 16-án aláírt, később nyilvánosságra hozott adásvételi szerződésből ugyanis kiderült, hogy a fővárosi önkormányzatnak, illetve annak közműcégének elővásárlási joga van a területen. Karácsony Gergely főpolgármester be is jelentette, hogy az elővásárlási joggal élni kívánnak.
Nagy Márton szerint azonban ezt aligha teheti meg. A miniszter és az alá tartozó állami vagyonkezelő szerint az Emírségekkel kötött, törvényben rögzített megállapodás értelmében csak az veheti meg a területet, akit az Emírségek erre kijelöl. Az önkormányzatnak ezen felül ki kellene fizetnie ugyanazt a vételárat, teljesítenie kellene ugyanazokat a feltételeket.
Akad azonban olyan projekt, amit sikerült sínre tenni. Az MVM még 2023 márciusában írt ki közbeszerzési tendert arra, hogy kombinált ciklusú gázturbinás (CCGT) erőművi blokk épüljön a Mátrai Erőmű telephelyén. A tender ismeretlen okokból sokáig húzódott, a nyertes végül az egyiptomi Elsewedy Electric for Power Systems, a Tiborcz István miniszterelnöki vejjel több korábbi állami közbeszerzésen is sikerrel szereplő Paár Attila neve fémjelezte West Hungária Bau Kft. és a Mészáros Lőrinc által felvállalt Status Next Környezetvédelmi Magántőkealap érdekeltségébe tartozó Status KPRIA Zrt. alkotta konzorcium lett. A Siemens Energy Global az értesítő szerint nem megfelelő szakmai ajánlatot adott be, ezért a pályázatát érvénytelennek minősítették. Szintén érvénytelen volt a China National Machinery Import and Export Corporation és a Calik Enerji Swiss AG ajánlata is.
A hét képe
Némi késéssel, kicsit drágábban, de elkészült (a jegybankelnök fia barátjának kivitelezésében) a Magyar Nemzeti Bank székházának felújítása, illetve a tetejére elhelyezett üvegdoboz kilátó.
Cicaharc az infláción
Kérdés, hogy Nagy Márton jól látja-e a jogi helyzetet, de az nem kérdés, hogy szeret erőt alkalmazni.
A kormánynak van egy fegyelmező ereje, most abban az időszakban van, hogy ezt érvényesítik
– mondta az inflációval kapcsolatban. Az élelmiszer- és az üzemanyag-inflációt a kormány nem tolerálja, ám az áfa csökkentése nem megoldás a helyzet kezelésére – hangoztatta. A miniszter szerint havonta találkozik a kereskedőkkel, és egyeztetni fog a termelőkkel, a feldolgozókkal és a nagykereskedőkkel is. Jelenleg az élelmiszerek közül a tojás és a tej ára a legkritikusabb.
A keménykedés (ezúttal) pár nappal korábban kezdődött, amikor az NGM bejelentette: folyamatban van annak vizsgálata, hogy további termékkategóriákra terjesszék ki az árfigyelő szabályait, a kormány 100 termékre emelheti az online árfigyelőben megfigyelt termékek körét. A körbe olyan termékek kerülhetnek, mint a halak, kávé, tea, rizs, további tejtermékek (pl. tejszín), marhahús, sertés kolbászok, zsemle, édességek, kakaópor. Az NGM szerint azért kell kiterjeszteni az árfigyelős termékkört, mert a legfrissebb adatok szerint az élelmiszer-infláció meghaladja az 5 százalékot. Ebben nemzetközi tényezők (nyerstej, gabona árának emelkedése) játszanak szerepet – ismeri el a szaktárca –, azonban egyes termékek esetén jelentős kiskereskedelmi árrés-emelkedést is tapasztalhattunk.
A kereskedőket sem kell azért félteni. A nagy élelmiszerláncokat tömörítő szervezet csütörtök délelőtt közleményt adott ki, amelyben azt írják: az OKSZ „élelmiszer-kiskereskedő tagvállalatai üdvözlik a Nemzetgazdasági Minisztérium azon törekvését, hogy az élelmiszerárak alakulását szorosan figyelemmel kíséri a magyar családok védelme érdekében”. Szerintük „az alapvető élelmiszerek fogyasztóiár-képzését eddig is az erős verseny határozta meg, amelynek az alapja a tisztességes beszerzési ár. Ezért fontos, hogy a hatékonyság erősítésének, illetve a vásárlói igények magas színvonalú kielégítésének igénye az élelmiszer-ellátási lánc minden pontján érvényesüljön” – írják, utalva tehát arra, hogy a termelői ár épp annyira közrejátszik a fogyasztói ár alakulásában, mint a kereskedelmi árrés.
Cicaharc a pályaudvarokon
Az állami cégek közötti kommunikációra ritkán jellemző hangvételű közleményt adott ki a MÁV, amelyben az Állami Számvevőszéknek üzentek a Lázár János építési és közlekedési miniszter által meghirdetett állomásmegújítási program ügyében. A MÁV meglepőnek nevezi a számvevőszéki ellenőrzésre vonatkozó kérést, amely szerintük „a pályázat jelenlegi fázisában nem is teljesíthető”, hiszen „a kért információk, adatok túlnyomó többsége csupán a beérkezett ajánlatok értékelése, majd az azokra épülő koncepciók kidolgozása után állhat rendelkezésre”. A pályázatok keretein belül albérletként akarják felújíttatni a nagy pályaudvarokat, érdekes módon olyat is, amit nemrég renováltak. A tervek ellen többen is tiltakoztak, Terézváros például attól tart, hogy a Nyugatinál ellehetetlenül a parkosítás.
Az Állami Számvevőszék viszontválasza szerint jelen idejű vizsgálatra van szükség, mert nagyon rövid idő alatt fognak eljutni a programban a tervezéstől a megállapodásig, így indokolt, hogy segítsenek a szabályszerű, eredményes és célszerű vagyongazdálkodásban.
Hétpontos követeléslistát küldött a MÁV-nak tavaly decemberben a Lázár János vezette Építési és Közlekedési Minisztérium (ÉKM) Vasút Hatósági Főosztálya. A vasúti közlekedési hatóság a vasúti törvény rendelkezései alapján hivatalból eljárást indított a vasúttársasággal szemben tavaly októberben, ennek keretében helyszíni ellenőrzéseket folytattak a négy nagy fővárosi pályaudvaron. Ennek az eljárásnak a nyomán született meg a hatósági kötelezés. A jelek szerint a MÁV jelenleg csak részben felel meg a vasúti törvény közlekedésbiztonsággal kapcsolatos előírásainak. Azaz az ÉKM saját vizsgálata is azt állítja, hogy a MÁV a feladatait csak korlátozottan képes ellátni, mert sem eszközei, sem gépei, sem alkatrészei, sem munkásai nincsenek a szükséges mennyiségben és létszámban.
Aki talál, keres
Pedig a munkanélküliség annyira nem mondható alacsonynak. A 2024. október–decemberi időszakban a foglalkoztatottak átlagos létszáma a 15–74 évesek körében 4 millió 689 ezer főre csökkent. A 2024. október–decemberi időszakban a 15–74 éves munkanélküliek létszáma és rátája megegyezett az előző évben mért értékkel, előbbi 216 ezer fő, utóbbi 4,4 százalék volt.
novemberben a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 695 100, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset 478 000 forint volt. A bruttó átlagkereset 11,9, a nettó átlagkereset 11,8, a reálkereset pedig 7,9 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit. A bruttó kereset mediánértéke 550 800, a nettó kereset mediánértéke 383 400 forintot ért el, 12,5, illetve 13,3 százalékkal múlta felül az előző év azonos időszakit.
A Covid-válság és az azóta átélt bajok a legjobban a társadalom középső 60 százalékát ütötte meg. A legszegényebb és a leggazdagabb 20-20 százalékot kivéve a legfrissebb, 2023-as adatok szerint minden más csoportnak a jövedelme nagyjából háromnegyedével van a 2019-es szint fölött, ami az inflációval korrigálva azt jelenti, hogy 18-20 százalékkal ér csak többet. A leggazdagabb ötöd pénze 27 százalékkal többet ér, mint a válságok előtt.
Nagy Márton gazdasági miniszter bejelentette, hogy visszamenőlegesen, 2025. január 1-jétől emelik meg az alanyi áfamentesség értékhatárát 12-ről 18 millió forintra. Kedvezményszabályt visszamenőlegesen is be lehet vezetni, így a visszamenőlegesség nem gond. Az egyetlen technikai problémát azoknak az esete jelentheti, akik tavaly átlépték a 12 millió forintos bevételi határt, de a 18 millió forintot nem.
Nyitóképünkön állampapír plakát Budapesten. Fotó: Reviczky Zsolt
HVG-előfizetés digitálisan is!
Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!
