Egy olyan fogalommal ismerkedhetnek magyarok milliói, ami eddig a boltosokon és a könyvelőkön kívül senkit nem érdekelt: harminc különböző élelmiszer esetén vizsgálgathatjuk, mekkora az árrés. Ez legalább egy kicsit kevésbé durva beavatkozás a piac ügyeibe, mint amilyen a korábbi árstop volt, de azért a részletekből az is látható, hogy a kormánynak is megvannak a rossz emlékei: most épp beleírták az árrésekről szóló rendeletbe, hogy tilos lesz a 2024-ben naponta eladott átlagnál kevesebb árut tartani a polcokon, és ha elfogyna a termék, saját márkással sem szabad egy szinten túl kipótolni. És ha a boltok teljesen logikus módon minden más termék árát emelnék, arra az esetre Orbán Viktor azt is belengette, hogy akár minden élelmiszerre kiterjeszthetik az árrésstopot, mert akkor szerinte nem nőhet tovább az infláció.

De mit is jelenthet ez a gyakorlatban? Az árrés nem a boltok nyeresége, az összes költséget abból kell fedezni, például fizetéseket is adni. Az árképzés egyébként is egy nagyon sok összetevős folyamat – ahogy azt le is vezettük, mi magyarázza a tejtermékek drágulását. Ráadásul mivel az olcsóbb saját márkás termékeken nem lesz nagy árrés, valójában azok fognak jól járni, akik a drágább termékeket veszik. Németh Dáviddal, a K&H vezető elemzőjével pedig arról beszéltünk a podcastunkban: az árrésstop nem több, mint politikai termék, méghozzá a demagóg fajtából.

Nem véletlen az árrés új szabályainak időzítése, egy órával azután jelentette be ezeket a miniszterelnök, hogy a KSH közölte, februárban az infláció 5,6 százalékos volt, az élelmiszereké pedig 7,1 százalékos, mindkét szám 2023 novembere óta a legmagasabb. (És persze az előzmények sem szépek: a GKI számolta ki, hogy az elmúlt négy évben többet drágultak az élelmiszerek, mint előtte 11 év alatt.) Fájdalmasan nagyok voltak az év eleji áremelések a szolgáltató szektorban is, ahol pedig úgy tűnt már, hogy lelassul a drágulás, ehhez képest most megint 9,2 százalékos szolgáltatásinflációt mér a KSH.

Reviczky Zsolt

Az inflációnk ezzel megint EU-rekorder – derült ki akkor, amikor pár nappal később kijött a román adat is, és elmaradt a mienktől. Az pedig majd csak ez után derül ki, hogy ténylegesen mekkora károkat okoz a száj- és körömfájás járvány. Az elemzők arra figyelmeztetnek, hogy visszatérhet Nagy Márton mumusa, az óvatossági motívum, és a Magyar Nemzeti Bank is emlékeztetett, hogy az év első két hónapjának inflációja nagyobb, mint ami a decemberi előrejelzésben a legrosszabb forgatókönyv volt.

Azért arra a kérdésre, hogy mit kellene kezdeni az inflációval, és mit gondol az árrés szabályairól, Varga Mihály, az MNB új elnöke még diplomatikusan kikerülte a válaszadást. Egyelőre van más baj is a jegybankban. Varga érkezése után váratlanul lefejezték a Pallas Athéné alapítvány vagyonát forgató céget, és az eddigi, áttekinthetetlen vagyongazdálkodás felülvizsgálatát ígérték, ugyanis a Matolcsy-éra utolsó napjaiban a jegybankot gyakorlatilag kizárták az Optima által kezelt vagyonból.

Varga Mihály

Túry Gergely

Stofa György, akit az előző jegybankelnök fiának, Matolcsy Ádámnak a baráti köréhez sorolnak, így alig pár hónapot tölthetett el a pozíciójában. Még érdekesebb lett a történet, amikor a Válasz Online azt írta: úgy tudják, hogy Matolcsy Ádám Kovács Petra álnéven levelezve intézte a magántőkealapok mindennapi dolgait.

A hét képe: Matolcsy Ádám bukkant fel egy monacói luxusszálloda teraszán a Netflix Forma-1-es sorozatában.

Netflix

Donald Trump amerikai elnök élesítette az acél- és alumíniumtermékekre kivetett 25 százalékos vámokat (Kanadára 50-et akart, aztán visszakozott, amikor a kanadaiak bemondták, hogy lekapcsolhatják az USA-ba tartó energiaszállítást). Erre válaszul az EU vámokat vetett ki olyan ikonikus amerikai árukra, mint a Harley-Davidson, a bourbon vagy épp a farmernadrágok. Mire Trump közölte, hogy ő 200 százalékos vámmal szeretné sújtani az európai borokat és pezsgőket. Elemeztük, miért volna ez jó az amerikai gazdaság számára, és arra jutottunk: igazából semmiért. Az pedig Európa pozícióit gyengíti, hogy a héten csődbe ment a Tesla-vezetők által alapított svéd Northvolt, a kontinens elektromos autóiparának egyik legfontosabb szereplője.

Eközben az orosz-ukrán háborúban mintha történnének előrelépések. Az egymással újra tárgyaló ukrán és az amerikai vezetők meg tudtak állapodni egy 30 napos tűzszüneti javaslatról, amit viszont az oroszok utasítottak el, akik épp támadásban vannak. Trump pedig akkor még nem szólt, de később kiderült, hogy közben tovább szigorította az Oroszország elleni szankciókat. Az EU pedig megerősítette az orosz magánszemélyek elleni szankcióit, amit végül a magyar kormány sem vétózott meg.

Elképesztő gumicsontokat dobál a kormány, csak hogy az legyen a közbeszéd tárgya, amit ők szeretnének. Azt, hogy épp beleírnák az alkotmány n+1-edik módosításába azt, hogy az ember a teremtés sorrendjének megfelelően vagy férfi, vagy nő, még nem is biztos, hogy ide kell sorolni, az ilyen fajta uszítás konkrét károkat okoz magyar emberek számára. Na de a készpénzhasználathoz való alkotmányos jog! Erről kérdeztünk szakértőket: a szavazatgyarapító célon túl valójában nem sok értelme lenne ennek, hiszen most sem akarja senki betiltani a készpénzt. És valóban van néhány olyan helyzet, amikor jó, ha lehet készpénzt is használni, de ott a veszély is: miután az elmúlt tizenöt évben sokat tettek a gazdaság kifehérítéséért, most ezt kezdenék visszacsinálni.

Veres Viktor

Förtelmes képzavar lenne, hogy egy másik gumicsont a műhús – szóval miután a kormány megígérte, hogy betiltják azt, Magyarországon eltelt egy év anélkül, hogy bármi is történt volna, majd most rájöttek, hogy mégis be kell tiltani. Mindezt akkor, amikor már magától is talán épp a végnapjait éli a piaci csodának indult ötlet, a növényi alapú alternatívát gyártó cégek részvényeinek árai a korábbi töredékére zuhantak vissza. És ha már élelmiszeripar: azt is megírtuk, hogy már tízmilliárd forint fölött jár az állami élelmiszermentés költsége, eredmény pedig még nincsen, már persze leszámítva Tiborcz Istvánt, aki ezzel is jól járt.

A sóskútiakat megkerülve a kormányhivataltól megszerezte a helyi akkufeldolgozó üzem elindításához az engedélyt a szlovén Andrada befektetői csoport – derül ki a HVG birtokába került dokumentumból. A kormányhivatal ugyan szabott feltételeket a határozatában, de a sóskúti polgármester szerint érthetetlen, hogyan tudták kilobbizni az engedélyt úgy, hogy a sóskúti önkormányzatot meg sem kérdezték.

Veres Viktor

Gulyás Gergely miniszter a kormányinfón a HVG kérdésére azt mondta, eddig semmilyen gyár esetében nem igazolódtak be a lakók félelmei. Az akkuipar egyébként sem akar beindulni, a most kiadott adatok szerint januárban 46 százalékkal esett vissza az egy évvel korábbihoz képest.

Harminc éve jelentették be a Bokros-csomagot – az évfordulón az akkori magyar gazdaságpolitika legfontosabb vezetőivel idéztük fel, mi is történt 1995 márciusában. Bokros Lajos egykori pénzügyminiszter arról beszélt: ha folytatták volna, amit akkor sikerült elkezdeni, akkor az életszínvonal egyszeri fájdalmas visszaesése, majd a gyors visszapattanás után ma már osztrák színvonalon élhetnénk.

Bokros Lajos

Fazekas István

Surányi György, az MNB akkori elnökének emlékei szerint pedig a nyilvánvaló pénzügyi csőd felé menetelt az ország, később viszont a forint hat évtized után újra konvertibilis lett, az államadósság besorolása pedig a bóvliból minden évben egy kategóriát javult.