Nem csak a kormány, hanem minden elemző is arra számított, hogy érdemi csökkenést látunk majd, amikor kijön az áprilisi inflációs szám, egyedül az volt a kérdés, hogy az MNB által már épp elfogadhatónak tartott 4 százalékos szint alá lemegy-e a mutató. A Központi Statisztikai Hivatal ma reggel közzétette a friss számot, e szerint

áprilisban átlagosan 4,2 százalékkal voltak a fogyasztói árak magasabbak, mint egy éve.

Márciushoz képest egy hónap alatt 0,2 százalékkal nőttek az árak.

Ez a legalacsonyabb adat tavaly november óta. De még így is kellemetlenül magas – a 2-4 százalék közti toleranciasávba tavaly december óta nem sikerült visszatérni.

Egy hónapja, amikor egy szép nagyot lassult az áremelkedés üteme, a kormány pedig az árrés korlátozásának sikerével büszkélkedett, az elemzők arra figyelmeztettek: várjuk ki az áprilisi számokat, hogy meglássuk, mit köszönhetünk valóban az árrés új szabályának. Egyszerűen azért, mert a KSH az árakat, amikből számok, minden hónap 1-je és 20-a között gyűjti össze, az árrés szabálya pedig március 17-től élt, vagyis igazából a mostani számok azok, amelyeken már látszik a teljes hatás.

Részletesen így állt össze az inflációs adat:

• a szolgáltatások átlagosan 7 százalékkal drágábbak, mint egy éve ilyenkor;
• az alkoholos italok és a dohány ára 6,3 százalékkal emelkedett;
• az élelmiszerek ára 5,4 százalékkal nőtt;
• a háztartási energia a KSH számítása szerint 3,5 százalékkal drágább, mint egy éve.
• a tartós termékeké 2 százalékkal;
• a ruhák 1,6 százalékkal drágultak;
• az egyéb termékek kategória pedig, benne az üzemanyagokkal, gyógyszerekkel, háztartási eszközökkel, 0,7 százalékkal olcsóbb lett.

Ami a nemzetközi összehasonlítást illeti, az EU-ból eddig 21 ország áprilisi adatát ismerjük, ezek közül a magyar infláció a második legmagasabb az észt után.

Az élelmiszereknél az áremelkedések látványos lefékezését ígérte a kormány, és valóban, egy hónap alatt 1,3 százalékkal estek az átlagos élelmiszerárak. Volt néhány nagyobb csökkenés: a margarin 23,6, a tejtermékek 13,4, a liszt 12,5, a vaj, vajkrém 8,7, a tej 8,6, az étolaj 6,1, a párizsi, kolbász 5,9, a sajt 5,4, a baromfihús 5,0, a cukor 4,3, a sertéshús 4,1 százalékkal lett olcsóbb. A tavaly ilyenkorihoz képest viszont még mindig vannak jelentős drágulások, a tojás ára például 26,9 százalékkal magasabb, mint egy éve ilyenkor, a liszté 23,7, az étolajé 23,4, a csokoládé és kakaóé 20,0, a kávéé 19,8, a gyümölcs- és zöldségléé 14,5, a büféáruk 9,8, az alkoholmentes üdítőitaloké 8,2, a tejé 7,5, a kenyéré 6,8 százalékkal van a tavaly áprilisi szint fölött.

Nagy Márton az élelmiszerpiaci példákon felbuzdulva a telefontársaságok, a bankok és a biztosítók ellen is árháborút hirdetett, aminek aztán az lett a vége, hogy a mobilcégek és a bankok önként vállalták a díjaik befagyasztását, nehogy az állam rájuk szálljon. Ehhez képest a telefon- és az internetdíj 1,6 százalékkal magasabb, mint egy hónapja volt, és 4,2 százalékkal több, mint egy éve, a rendkívül unalmas nevű „fel nem sorolt szolgáltatások” tétel pedig, ahova mások mellett a banki és a biztosítói díjak is tartoznak, március óta 0,1, az elmúlt egy évben pedig 9,2 százalékot drágult.

Biztató jelek a szolgáltatásoknál már az előtt is látszottak, hogy a kormány beléjük állt volna. Ugyan 2023 decembere óta minden egyes hónapban a szolgáltató szektorban mérték a legnagyobb inflációt, az optimizmusra adott okot, hogy februárról márciusra már csak 0,3 százalékkal nőttek az áraik. Ebből az elemzők arra következtettek, hogy miután az év legelején beépítették az árakba az adó- és béremeléseket, már újabb nagy drágulások nem történnek. A mostani adat már nem teljesen ezt támasztja alá: márciusról áprilisra 0,8 százalékkal nőttek a szolgáltatások átlagos árai.

Most pedig felkészülnek a háztartási termékek, mint amikre szintén árréskorlátozást vezethet be a kormány. Pedig egyiknél sem annyira durva a helyzet: a háztartási fogyóanyagok 0,2 százalékkal olcsóbbak, mint márciusban és 1,3 százalékkal drágábbak, mint egy éve, a mosó- és tisztítószerek pedig egy hónap alatt 1,5, egy év alatt mindössze 0,7 százalékot drágultak.

Persze ezek még együtt sem tudják annyira befolyásolni az inflációt, mint az „egyéb cikkek” kategória másik fontos terméke, a benzin – valójában ez vitte lejjebb most az inflációt.

Az üzemanyagok egy év alatt 7,1, március óta pedig 1,4 százalékkal lettek olcsóbbak.

A tartós termékeknél az látszik, hogy a bútorok és háztartási gépek 2,7, a járművek 1 százalékkal lettek drágábbak egy év alatt, az elektronikus termékek pedig 0,1 százalékkal még olcsóbbak is lettek az egy évvel ezelőttinél. Itt sokat számít az, hogy a forint épp akkoriban volt a legrosszabb árfolyamán, amikor az év elején a most eladott áruk nagy részét beszerezték a kereskedők. A csoport átlagát már hosszú ideje a használt autók húzzák le igazán: most az látszik, hogy a használt kocsik 1,3 százalékkal olcsóbbak, mint egy éve voltak, az új autók viszont 6,1 százalékkal drágábbak.

A rezsi változását pedig továbbra is a sok vitára alapot adó módszertanával számolja a KSH. A kérdés mindig az, hogy hányan férnek be a nyomott árat biztosító fogyasztási korlát alá – úgy tűnik, hogy most, amikor egy viszonylag rendes áprilisi időjárásunk volt, ez nem annyira sokaknak jött össze, mint a tavalyi, extrémen meleg tavasszal, így jött ki most az, hogy a vezetékes gáz 7,2 százalékkal drágább a tavaly ilyenkorinál a statisztikában.

De akármekkora csökkenést is mutat a mostani inflációs szám, valószínű, hogy innen jelentős javulás jó ideig nem lesz – és ezt nem valamelyik kormánykritikus elemző mondta, hanem Varga Mihály. A jegybankelnök még a múlt héten beszélt arról, hogy az áprilisi lassulás után hónapokon át 4 százalék körül alakulhat az infláció, az árrés korlátozása és az „önkéntes” árazási döntések rövid távú hatásúak lehetnek. Az MNB az év egészére a legjobb esetben 4,5, a legrosszabb forgatókönyv szerint 5,1 százalékos átlagos inflációt vár. Nagy Márton pedig arról beszélt, amikor bemutatta már a 2026-os költségvetés terveit, hogy a mostani kormányzati várakozás szerint 2025-ben nem az eredetileg várt 3,2, hanem 4,5 százalékos lehet a drágulás.