Újabb akkumulátorgyár alapkövét tették le, ezúttal Nyíregyházán

Szijjártó Péter egyelőre nem mondta el, hogy mekkora állami támogatással valósul meg a beruházás, amely 1200 munkahelyet hoz létre.

Orbánék még mindig büszkék a keleti nyitásra, pedig annak mérlege mínuszban van

Exportképtelen kisvállalkozásokat kecsegtetett tíz éve az Orbán-kormány azzal, hogy meghódíthatják a mesés Keletet. Azóta az ázsiai kivitel részesedése a magyar exportból 6,4 százalékról 5,1 százalékra csökkent.

Kinti érdekeltségeik államosításától is félhetnek az Oroszországban működő magyar cégek

Árulkodó jel lehetett volna, hogy a magyar–orosz kormányközi bizottság egyik munkacsoportjának február 24-re tervezett budapesti találkozóját pár nappal az esemény előtt váratlanul lemondták az oroszok, február 24-án pedig Moszkva elindította az Ukrajna elleni katonai támadást. A kormány elmúlt években propagált keleti nyitása vonzóvá tehette az orosz piacot a magyar cégek számára, csakhogy a háború hatásai akár végzetesek is lehetnek azoknak, akik az exportjuk jelentős részét az orosz piacra építették. Már most súlyos logisztikai gondokkal, kétszeresére nőtt szállítási díjakkal, korlátozottan fizetőképes partnerekkel és leértékelt rubellel szembesülnek.

Nem az oroszok büntetésén múlik, hogy kudarcos történet a keleti nyitás

A magyar–orosz gazdasági kapcsolatok fontosak, de ha az energiaellátás biztonságát megőrizzük, az összes többi, Oroszországgal folytatott üzletelés leállítását kibírja az ország. Közép-Ázsiával hiába hirdet meg a kormány időről időre együttműködést, egy-egy jobb évet kivéve szinte semmilyen érzékelhető fejlődés nincsen a kapcsolatokban, nagyrészt Kína, Törökország és Dél-Korea miatt van némi mérhető növekedés a keleti üzleti viszonyokban.

Ilyen az, amikor a magyar külügyminiszter igyekszik pánikot kelteni egy háború közepén

Szijjártó Péter apokalipszist vizionált fázó családokkal és leállított gyárakkal, ha nem jön az orosz gáz. Miközben a gázszállításokat senki sem akarja leállítani, de ha a háborús eszkaláció miatt erre sor kerülne, apokalipszis akkor sem lenne, bár az orosz gázt rövid távon nem lehet teljesen pótolni. A bedőlt Sberbank a külügyminiszter szerint a Magyarország által is támogatott brüsszeli szankciós politika áldozata, nem pedig az orosz katonai agresszióé.

Tajvan budapesti kirendeltség-vezetője: Érdemes az átláthatóságra figyelni a kínai terjeszkedésnél

Shih-chung Liu elmondta, hogy szerinte miben lehet Magyarország segítségére Tajvan, és azt is, hogy ők minek örülnének.

Marabu Féknyúz: Kínai viszonylat

Marabu Féknyúz: Palkovics Fudanja

Az OTP is Üzbegisztán felé kacsingat

Az OTP szuverén nagyvállalatnak mondja magát, amelynek terjeszkedésébe nem szól bele az állam, ám most a kormány egyik „zászlóshajó” befektetőjeként jelenik meg Üzbegisztánban.

Demokráciából, diplomáciából és fociból kisérettségizik most a kormány

Iskolai években mérve lassan elballag a NER: jövőre lesz 12 éve, hogy az Orbán Viktor pártelnök vezette Fidesz megszerezte az első kétharmados győzelmét. Egy évvel a választás előtt kisérettségiztetjük a kormányt. Kedden magyarból és matekból adott számot, most jön a történelem (demokrácia, jogállam, történelemszemlélet), az idegen nyelv (külpolitika) és a szabadon választott tárgy, a tesi (vagyis a sport).

Miért annyira fontos a magyar kormánynak az üzbég krumpli?

Nagy magyar kormánydelegáció utazott Üzbegisztánba, hogy együttműködésről tárgyaljanak, ekkor alapították meg az Üzbég-Magyar Burgonyakutató Központot. A brutális infláció, a járvány és egy elszabaduló élelmezési krízis miatt az üzbég kormánynak egyre égetőbb feladat, hogy javítsák valahogyan a mezőgazdaság teljesítményét, a magyar vezetők pedig azt remélik, hogy az itteni cégek kapnak majd jobb üzleti lehetőségeket a közép-ázsiai államban, ha most segítenek. Az eddigi tapasztalatok alapján mérget erre azért nem vennénk.

Marabu Féknyúz: Orbán és Kína

Orbán elavult választ ad a kétszáz éves kérdésre: "Nyugat-e vagy Kelet?"

A haza vagy haladás régi dilemmájára ad avítt válaszokat az Orbán-kormány a „hanyatló Nyugat” elleni harcával. A nemzeti bezárkózás mindig zsákutcának bizonyult.

A kormány 47 milliárd forintos segélyprogramot indít a Brüsszel által elmarasztalt Kambodzsában

A kormány újranyitja a 25 éve bezárt külképviseletét a kambodzsai fővárosban, 47 milliárd forintos segélyhitelprogramot indít és a magyar Eximbank 15,5 milliárd forintos hitelkeretet nyit. Az a cél, hogy magyar vállalkozások is részt vegyenek a kambodzsai falumodernizációs programban.

Szijjártó megszólalt Fehéroroszországról: A keleti partnerséget félti az EU döntéseitől

A külügyminiszter szerint olyan EU-s döntések kellenek, amik nem lehetetlenítik el Fehéroroszország és az Európai Unió jövőbeli kapcsolatépítését.

A nagy kínai teszt: lehet-e maszkokkal hatalmat szerezni Európában?

Miután valamennyire normalizálódott a koronavírus-járvány után a helyzet Kínában, egyből nagyszabású diplomáciai hadjáratba kezdett a kommunista állam, hogy minél hamarabb helyreállítsa megtépázott renoméját. Egyelőre felemás sikerrel: aki eddig is barátian viszonyult hozzá, mint például Magyarország, azzal megmaradt a jó viszony, aki viszont kritikus volt, az is maradt. Azt mindenesetre már elérték Pekingben, hogy megakadályozzák az egységes uniós kiállást. A helyzetet Szunomár Ágnes Kína-szakértővel, a KRTK Világgazdasági Intézetének kutatójával és a Budapesti Corvinus Egyetem oktatójával tekintettük át.

Több száz tonnányi védekezőeszköz érkezik még Kínából

Szijjártó Péter a koronavírus elleni közös küzdelemmel szemléltette a keleti nyitás jogosságát.

És akkor lassan kezdhetünk búcsúzni a magyar gazdasági csodától

Aggódnak a magyarországi cégek is a koronavírus miatt; egyre több jel érkezik arról, hogy gond lehet a magyar gazdasággal; átírták a keleti nyitás fogalmát, hogy legalább az új definíció szerint sikeres legyen. Ez a hvg.hu heti gazdasági összefoglalója.

A kormány újradefiniálta a keleti nyitást, így hirtelen sikeres lett

Évekig az Ázsiába irányuló export bővítése állt a keleti nyitás középpontjában. Az exportnövelés nem sikerült, most már a Magyarországra érkező ázsiai beruházások bizonyítják a keleti nyitás sikerét. Ezekhez azonban kellenek az alacsony fizetések, az alacsony nyereségadó és a sok milliárd forint állami támogatás.

A Fidesz tárt karokkal várja, hogy a Türk Tanács irodát nyisson Budapesten

A kormánypárt szerint az együttműködésnek komoly gazdasági haszna van. Az ellenzék szerint a "keleti kalandozást" be kellene fejezni.