Orbán Viktor egy konferencián megígérte, hogy nem lesz választási költségvetés a következő, majd azzal a lendülettel bejelentette, hogy a gyereket nevelőknek 2022 elején visszaadják az idén befizetett személyi jövedelemadót. Legalábbis akkor, ha eléri a GDP-növekedés az 5,5 százalékot (erre nagyon jó az esély). A részletek később derültek ki: a családi adókedvezménnyel csökkentett szja jár majd vissza az érintetteknek. Az átlagbér adóterhéig mindenki élhet majd a lehetőséggel, vagyis legfeljebb évi 800 ezer forint járhat vissza.

Reviczky Zsolt

Nyitott kérdések még így is maradtak - maga az időzítés sem egyszerű, az adóbevallási határidő például május végi, de az egész éves GDP-adatot is csak február közepén fogjuk megismerni, úgyhogy azt azért meg lehet oldani, hogy véletlenül épp a választás előtt érkezzen a pénz. Az viszont egészen biztos, hogy hacsak valami rettenetes negyedik járványhullám nem érkezik, akkor a kormánynak lesz gazdaságpolitikai mozgástere, ami megenged egy ilyen, nagyjából 540-580 milliárd forintos osztogatást.

Orbán Viktor bejelentése mindössze pár órával követett egy másik, nem kevésbé bombasztikus hírt: 5,1 százalékos volt az infláció májusban. Ez pontosan ugyanakkora drágulást mutat, mint az áprilisi adat, ennél utoljára 2012 őszén volt magasabb az infláció. Főleg a dohány és az üzemanyagok ára húzta fel a mutatót, pozitív meglepetés viszont, hogy a szolgáltatások ára annyira nagyot nem nőtt, pedig mindenki azt várta, hogy az újranyitás után nagy áremelések jönnek.

Reviczky Zsolt

Az MNB nem is késlekedett a reagálással. A jegybank alelnöke, Virág Barnabás percekkel az adat publikálása után még csak általánosságban beszélt szigorításról, egy órával később azonban Matolcsy György egyértelműen kimondta, már júniusban alapkamat-emelés jöhet, és ez ráadásul nem is egyszeri lépés lehet, hanem egy kamatemelési ciklus eleje. A jegybankelnök 2013 márciusa óta tölti be pozícióját, azóta az alapkamat csak csökkent, a vagyis nyolcéves lazítás után jöhet el a kényszerű szigorítás.

22 helyiségre 5 hét alatt 130-an jelentkeztek a II. kerület pályázatán - az új Margit-negyed önkormányzati tulajdonban lévő, kihasználatlanul álló ingatlanjaira keresnek bérlőket és üzemeltetőket. A cél az, hogy kisboltokkal és gyalogos forgalommal legyen teli a környék.

Más városrészek, például Erzsébetváros is megkereste a Kortárs Építészeti Központot, szintén üres önkormányzati ingatlanok hasznosításához kértek segítséget. Józsefvárosban pedig a Népszínház utca felújításáról kezdődött közös gondolkozás. A Rákóczi út sokkal bonyolultabb kérdés, arról a budapesti főépítész épp a héten nyilatkozott úgy: „van arra szándék, hogy kellő előkészítés után a Rákóczi–Kossuth Lajos-tengelyről levegyünk egy-egy forgalmi sávot”.

A hét képe: Fertő tavi cölöpházak darabjait vitték Mészáros Lőrinc villája elé

Párbeszéd

Elkezdődött a foci-Eb, már nem sokat kell várni az első budapesti meccsre sem. Egy szempontból egész biztosan kiemelkedik Budapest az Európa-bajnokság 11 helyszíne közül: amióta 2014-ben az UEFA kiosztotta a rendezési jogot, egy helyen sem költöttek annyit a stadionra, mint nálunk.

Az Eb-re készülve bemutattuk, hogyan jutott el a 11 rendező ország a nyitómeccsig. Mások sem úszták meg könnyen, Bukarestben például négy stadion átépítését ígérték, és ebből kettő áll valahogy, a spanyolok az után cseréltek helyszínt, hogy a bilbaói pályára ráköltöttek még néhány millió euró közpénzt a félretervezés miatt, de más helyszíneken is komoly anyagi bukások állnak a stadionok mögött. Van azonban néhány olyan rendező város is, ahol úgy tűnik, még pénzügyileg is sikeresek lehetnek.

A bukaresti Nemzeti Aréná

AFP / DANIEL MIHAILESCU

A tiltakozások után átírta a bérlakástörvény tervezetét a kormánypárt. A megváltoztatott javaslat - amelyről jövő héten szavaznak a parlamentben - csak a budai Vár és az Andrássy út világörökségi helyszínén és védőövezetében található mintegy 1500 fővárosi ingatlannál engedi a kedvezményes vásárlást. Így az is kiderült, hogy az előterjesztő Böröcz László nem mondott igazat, amikor azt állította, hogy sem Bayer Zsolt, sem Rákay Philip nem lesz jogosult megvásárolni a lakását. A Várba költözött NER-közeli bérlőknek egyszerűen ki kell várniuk, amíg bérlőként elérik az 5 évet, és ügyelniük kell, hogy egy éven belül benyújtsák a vételi kérelmüket.

Aztán a módosító módosítóját is módosította a Fidesz. A legújabb változat szerint a forgalmi érték akár 30 százalékáért is meg lehetne venni az önkormányzati bérlakásokat, ráadásul a Várnegyedben az állami, illetve önkormányzati cég által tulajdonolt ingatlanokra is kiterjesztenék a törvényt.

HVG

Egy egészen új Mészáros Lőrincet ismerhettünk meg az Indexnek adott interjúban. A leggazdagabb magyar interjúiban első ránézésre csak az a feltűnő, hogy amit mond, mennyire nem hasonlít az élő beszédre. Az interjúban azonban több olyan állítás is elhangzott, amely érv arra, miért nincs igazuk azoknak, akik Mészárost támadják.

Néhány ezek közül egész könnyedén cáfolható vagy árnyalható. Amikor például arról beszél, hogy már 2008-ban, Orbán Viktor kormányra kerülése előtt komoly teljesítményt rakott le a cége az asztalra, nem nehéz megtalálni, hogy ez 5,3 millió forint nyereséget jelent (persze ez is szép ahhoz képest, hogy egy évvel korábban majdnem csődbe ment). De az Opusban betöltött szerepéről, a válásáról és a munkavállalói jó megélhetéséről is úgy beszélt, hogy azon nem nehéz egy kicsit finomítani, ha a tényeket felkutatjuk.

Mészáros Lőrinc

MTI / Komka Péter

Elkészült a 100 Leggazdagabb magyar lista, és helycsere történt az élen: 2011 óta most először nem Csányi Sándor OTP-vezér a leggazdagabb, hanem Mészáros Lőrinc, akinek tavaly percenként 351 ezer forinttal gyarapodott a vagyona. Kettejük vagyonát 420, illetve 455 milliárd forintra becslik. A harmadik 305 milliárd forinttal Gattyán György lett.

Az első tíz összvagyona 2506 milliárd forint, csaknem a fele a 100 leggazdagabb magyar összvagyonának. A Top100 összesített vagyona a válság ellenére nőtt, 5586 milliárd forintra.