Szeretne azonnal értesülni a legfontosabb hírekről?
Az értesítések bekapcsolásához kattintson a "Kérem" gombra!
Az értesítés funkció az alábbi böngészőkben érhető el: Chrome 61+, Firefox 57+, Safari 10.1+
Köszönjük, hogy feliratkozott!
Hoppá!
Valami hiba történt a feliratkozás során, az oldal frissítése után kérjük próbálja meg újra a fejlécben található csengő ikonnal.
Már feliratkozott!
A böngészőjében az értesítés funkció le van tiltva!
Ha értesítéseket szeretne, kérjük engedélyezze a böngésző beállításai között, majd az oldal frissítése után kérjük próbálja meg újra a fejlécben található csengő ikonnal.
[{"available":true,"c_guid":"c4f5a618-9608-4ac0-a0e9-72987b04eafa","c_author":"HVG","category":"tudomany","description":"A PwC legfrissebb kutatása szerint a mesterséges intelligencia a következő évtizedben évi egy százalékpontot adhat hozzá a gazdaság növekedési üteméhez, ami a világ 19. századi iparosítását jellemző fejlődéshez mérhető. ","shortLead":"A PwC legfrissebb kutatása szerint a mesterséges intelligencia a következő évtizedben évi egy százalékpontot adhat...","id":"20250531_pwc-kutatas-mesterseges-intelligencia-gdp","image":"https://img.hvg.hu/Img/ffdb5e3a-e632-4abc-b367-3d9b3bb5573b/c4f5a618-9608-4ac0-a0e9-72987b04eafa.jpg","index":0,"item":"1b3a8fb2-81ff-465e-bb48-91c383d8882f","keywords":null,"link":"/tudomany/20250531_pwc-kutatas-mesterseges-intelligencia-gdp","timestamp":"2025. május. 31. 10:03","title":"Akár 15 százalékponttal ugorhat meg a GDP, mutatjuk hozzá a receptet","trackingCode":"RELATED","c_isbrandchannel":false,"c_isbrandcontent":false,"c_isbrandstory":false,"c_isbrandcontentorbrandstory":false,"c_isbranded":false,"c_ishvg360article":false,"c_partnername":null,"c_partnerlogo":"00000000-0000-0000-0000-000000000000","c_partnertag":null},{"available":true,"c_guid":"81ab9007-cd4f-4b37-8b45-a39ae98ee5a7","c_author":"HVG Extra Pszichológia","category":"elet.pszichologiamagazin","description":"A gyermek személyisége, a családi környezet hatása, de akár a közös étkezések „élménytelensége” is állhat a válogatás hátterében. Milyen jelentősége van a testi érzetek tudatosításának az evési szokások kialakításában? Mennyit számít, hogy miként étkeztek a szülők gyerekkorukban? És mit nem szabad csinálni, ha mégis válogatós lenne a gyerekünk?","shortLead":"A gyermek személyisége, a családi környezet hatása, de akár a közös étkezések „élménytelensége” is állhat a válogatás...","id":"20250601_Valogatos-a-gyerek-vagy-csak-egyeni-az-evesi-stilusa","image":"https://img.hvg.hu/Img/ffdb5e3a-e632-4abc-b367-3d9b3bb5573b/81ab9007-cd4f-4b37-8b45-a39ae98ee5a7.jpg","index":0,"item":"79ffe427-7d47-4742-9b3a-066abf53f355","keywords":null,"link":"/pszichologiamagazin/20250601_Valogatos-a-gyerek-vagy-csak-egyeni-az-evesi-stilusa","timestamp":"2025. június. 01. 18:47","title":"Válogatós a gyerek, vagy csak egyéni az evési stílusa?","trackingCode":"RELATED","c_isbrandchannel":false,"c_isbrandcontent":false,"c_isbrandstory":false,"c_isbrandcontentorbrandstory":false,"c_isbranded":false,"c_ishvg360article":false,"c_partnername":null,"c_partnerlogo":"00000000-0000-0000-0000-000000000000","c_partnertag":null},{"available":true,"c_guid":"f1cfb4b8-ac01-4d26-a95b-bef8dc95b8b2","c_author":"HVG","category":"vilag","description":"Azt egyelőre nem tudni, a két eset között van-e összefüggés.","shortLead":"Azt egyelőre nem tudni, a két eset között van-e összefüggés.","id":"20250601_Ket-vasuti-hid-omlott-ossze-Oroszorszagban","image":"https://img.hvg.hu/Img/ffdb5e3a-e632-4abc-b367-3d9b3bb5573b/f1cfb4b8-ac01-4d26-a95b-bef8dc95b8b2.jpg","index":0,"item":"9d73085b-227b-4eca-9138-2a6eb097afec","keywords":null,"link":"/vilag/20250601_Ket-vasuti-hid-omlott-ossze-Oroszorszagban","timestamp":"2025. június. 01. 08:37","title":"Két vasúti híd omlott össze Oroszországban","trackingCode":"RELATED","c_isbrandchannel":false,"c_isbrandcontent":false,"c_isbrandstory":false,"c_isbrandcontentorbrandstory":false,"c_isbranded":false,"c_ishvg360article":false,"c_partnername":null,"c_partnerlogo":"00000000-0000-0000-0000-000000000000","c_partnertag":null},{"available":true,"c_guid":"458669a2-8f1f-4895-93ea-24df7953e664","c_author":"hvg.hu","category":"itthon","description":"A köztársasági elnök a Facebookon kívánta a legjobbakat Orbán Viktornak.","shortLead":"A köztársasági elnök a Facebookon kívánta a legjobbakat Orbán Viktornak.","id":"20250531_sulyok-tamas-orban-viktor-szuletesnapi-koszontes","image":"https://img.hvg.hu/Img/ffdb5e3a-e632-4abc-b367-3d9b3bb5573b/458669a2-8f1f-4895-93ea-24df7953e664.jpg","index":0,"item":"93fab72c-a8ce-4ff1-9901-84746ca98042","keywords":null,"link":"/itthon/20250531_sulyok-tamas-orban-viktor-szuletesnapi-koszontes","timestamp":"2025. május. 31. 15:15","title":"Az államfő hajóskapitányhoz hasonlította Orbánt születésnapi köszöntőjében","trackingCode":"RELATED","c_isbrandchannel":false,"c_isbrandcontent":false,"c_isbrandstory":false,"c_isbrandcontentorbrandstory":false,"c_isbranded":false,"c_ishvg360article":false,"c_partnername":null,"c_partnerlogo":"00000000-0000-0000-0000-000000000000","c_partnertag":null},{"available":true,"c_guid":"47efad80-6a13-4cd2-b714-c0b69b4b825f","c_author":"HVG","category":"elet","description":"Kérésed számomra parancs – gondolhatta az 5 éves kisfiú, majd bepancsolt egyet a világ leggazdagabb apukájának.","shortLead":"Kérésed számomra parancs – gondolhatta az 5 éves kisfiú, majd bepancsolt egyet a világ leggazdagabb apukájának.","id":"20250531_Elon-Musk-fia-X-monokli","image":"https://img.hvg.hu/Img/ffdb5e3a-e632-4abc-b367-3d9b3bb5573b/47efad80-6a13-4cd2-b714-c0b69b4b825f.jpg","index":0,"item":"d63c782e-19bf-4969-aa82-57f1c803b127","keywords":null,"link":"/elet/20250531_Elon-Musk-fia-X-monokli","timestamp":"2025. május. 31. 21:52","title":"Elon Musk: Mondtam a kis X-nek, hogy gyerünk, üss meg! Erre megütött","trackingCode":"RELATED","c_isbrandchannel":false,"c_isbrandcontent":false,"c_isbrandstory":false,"c_isbrandcontentorbrandstory":false,"c_isbranded":false,"c_ishvg360article":false,"c_partnername":null,"c_partnerlogo":"00000000-0000-0000-0000-000000000000","c_partnertag":null},{"available":true,"c_guid":"96fb3efd-6ccb-4274-9e86-9ce09fe154e2","c_author":"Proxelan","category":"brandchannel","description":"Életünk egyik legnagyobb tabuja a szexualitás – és ha annak zavarairól van szó, jellemzően még súlyosabb tagadásba burkolódzunk. Így az esetek túlnyomó többségében a probléma orvoslása, gyógyítása is elmarad, helyette inkább büszkén szenvedünk múlni nem akaró panaszainktól. Sokan csak akkor kérnek segítséget, amikor a helyzet szinte már visszafordíthatatlan. Különösen a férfiak hajlamosak inkább a végsőkig szenvedni, mintsem hogy orvoshoz forduljanak. ","shortLead":"Életünk egyik legnagyobb tabuja a szexualitás – és ha annak zavarairól van szó, jellemzően még súlyosabb tagadásba...","id":"20250430_Szexualis-zavarok-ferfiak-prosztata-proxelan","image":"https://img.hvg.hu/Img/ffdb5e3a-e632-4abc-b367-3d9b3bb5573b/96fb3efd-6ccb-4274-9e86-9ce09fe154e2.jpg","index":0,"item":"eee11d5f-ae21-4e22-a402-d9e4f864e9ad","keywords":null,"link":"/brandchannel/20250430_Szexualis-zavarok-ferfiak-prosztata-proxelan","timestamp":"2025. május. 31. 19:30","title":"Szexuális zavarok: amiről nem beszélünk","trackingCode":"RELATED","c_isbrandchannel":true,"c_isbrandcontent":false,"c_isbrandstory":false,"c_isbrandcontentorbrandstory":false,"c_isbranded":true,"c_ishvg360article":false,"c_partnername":"Proxelan","c_partnerlogo":"915b242c-ffb1-4467-8f4f-23f087f43ae2","c_partnertag":""},{"available":true,"c_guid":"b37ff96c-66fa-4289-a7ec-0029c28b08f7","c_author":"HVG","category":"gazdasag","description":"Az állam 10 milliárdos inkasszója miatt pénzügyi zavarba került fővárosnak más se hiányzott, minthogy a vártnál előbb ki kelljen fizetnie a rákosrendezői telek árának újabb, 18 milliárdos részletét. A kormányzati kiemeltté nyilvánítás rosszkor jött.","shortLead":"Az állam 10 milliárdos inkasszója miatt pénzügyi zavarba került fővárosnak más se hiányzott, minthogy a vártnál előbb...","id":"20250531_Kiemelt-beruhazassa-nyilvanitja-a-kormany-Rakosrendezot-ami-ujabb-18-milliardos-fizetnivalo-a-fovarosnak","image":"https://img.hvg.hu/Img/ffdb5e3a-e632-4abc-b367-3d9b3bb5573b/b37ff96c-66fa-4289-a7ec-0029c28b08f7.jpg","index":0,"item":"5f8c2195-a8ac-43c2-832a-0a69464e851c","keywords":null,"link":"/gazdasag/20250531_Kiemelt-beruhazassa-nyilvanitja-a-kormany-Rakosrendezot-ami-ujabb-18-milliardos-fizetnivalo-a-fovarosnak","timestamp":"2025. május. 31. 16:10","title":"Kiemelt beruházássá nyilvánítja a kormány Rákosrendezőt, ami újabb 18 milliárdos fizetnivaló a fővárosnak","trackingCode":"RELATED","c_isbrandchannel":false,"c_isbrandcontent":false,"c_isbrandstory":false,"c_isbrandcontentorbrandstory":false,"c_isbranded":false,"c_ishvg360article":false,"c_partnername":null,"c_partnerlogo":"00000000-0000-0000-0000-000000000000","c_partnertag":null},{"available":true,"c_guid":"9309f8fd-7a0c-44ef-a90c-bf465988c080","c_author":"Kovács Gábor","category":"gazdasag","description":"Budapest a csőd szélére került, mert a kormány megvágja 50 milliárd forinttal, miközben ennek a pénznek a dupláját veszi ki a szerencsejáték-monopóliumból. A tavalyi céges beszámolók alapján a nemzeti tőkések is bármikor kacagva összedobhatnának 50 milliárd forintot. A gazdaság döcög, de marad az árrésstop, a nyugdíjasok áfavisszatérítés helyett utalványt kapnak, és mégsem azonnal lesz minden zsákfaluban ATM, mert a kormány rájött, hogy ez – sem – ilyen egyszerű. Ez a HVG heti gazdasági összefoglalója.","shortLead":"Budapest a csőd szélére került, mert a kormány megvágja 50 milliárd forinttal, miközben ennek a pénznek a dupláját...","id":"20250601_es-akkor-heti-osszefoglalo-gazdasag-22-het","image":"https://img.hvg.hu/Img/ffdb5e3a-e632-4abc-b367-3d9b3bb5573b/9309f8fd-7a0c-44ef-a90c-bf465988c080.jpg","index":0,"item":"51539671-b2de-4091-9910-c821ca9b18f1","keywords":null,"link":"/gazdasag/20250601_es-akkor-heti-osszefoglalo-gazdasag-22-het","timestamp":"2025. június. 01. 07:00","title":"És akkor lehet választani, melyik „nemzeti nagytőkés” mentse meg Budapestet a csődtől","trackingCode":"RELATED","c_isbrandchannel":false,"c_isbrandcontent":false,"c_isbrandstory":false,"c_isbrandcontentorbrandstory":false,"c_isbranded":false,"c_ishvg360article":false,"c_partnername":null,"c_partnerlogo":"00000000-0000-0000-0000-000000000000","c_partnertag":null}]
Mindenki örülne annak, ha több pénzt kapna, de jobb lesz-e hosszú távon az élet a vagyonosodástól? Elégedettebbek-e a gazdagok az életükkel, mint a középosztálybeliek? Mennyi pluszmunkát éri meg bevállalni a nagyobb fizetésért úgy, hogy ne menjünk tönkre? És ha valaki már milliomos, boldogabbá válik-e, ha multimilliomos lesz belőle?
Sokszor megtörtént már, hogy egy-egy sikeres cégvezető új vállalathoz átkerülve egészen extrém lépésekkel szörnyű állapotokat teremtett, és senki nem értette, miért viselkedik úgy, mint egy kezdő. Elon Musk és a Twitter tragikomédiájában ennek egészen extrém példáját figyelhetjük élőben, de közgazdászok már sokszor vizsgálták, milyen fajta vezetők teljesítenek jóval rosszabbul új munkahelyre kerülve.
Gyakran nem az a fontos, hogy mi történik valójában, hanem az, hogy mit gondolunk, mi fog történni. Az önbeteljesítő, vagy épp néha öncáfoló jóslat ezért válhatott a közgazdászok egyik kedvenc témájává.
Egyéni szinten több ezer forinttal magasabb havi fizetéseket, a nemzetgazdaság számára pedig gigantikus nyereséget jelent, ha jók egy országban az iskolák. Sok közgazdász próbálta számszerűsíteni, pontosan mekkora összegekről van szó, és azt is megállapították, a tanárok fizetésemelésén kívül másra is szükség van.
Sokan háborodtak fel akkor, amikor a 2008-as válság idején a korábban nagy profitot termelő bankokat kezdte el menteni az állam. Az idei közgazdasági Nobel-díjasok kutatásai arra adnak magyarázatot, miért lehet mégis a kisebbik rossz döntés a bankmentés, és mit lehet tenni a bankrendszerrel egy válság idején.
Akármilyen gazdag vagy szegény legyen egy ország, és akármit is mondjanak a politikusai a nemi egyenlőségről, a nők nagy átlagban kevesebb fizetést kapnak a férfiaknál. Sok közgazdász keresi a választ a nagyon egyszerűnek tűnő kérdésre: miért? Sok összetevője van a problémának, és egyáltalán nem megnyugtatóak a következtetések.
Minél súlyosabb a válság, annál hosszabbak lesznek a szoknyák három év múlva - mutatták ki. De a meglepő mutatókat kereső közgazdászok oda is eljutottak, hogy mi az összefüggés az ingatlanpiac és a malária között, vagy épp mennyire lehet előre jelezni a recessziót az újságok szóhasználata alapján.
Sok politikus ígérte már, hogy megújítja a gazdaságpolitikát, eltérő módszereket használtak, mégis, elég hasonlóan omlott össze a rendszerük. Miért? És mi az oka, hogy a jól hangzó, kezdeti sikereket hozó politikák is gyakran olyan káoszhoz vezettek, mintha a politikusok és a szavazóik semmit sem tanultak volna a korábbi hibákból?
Az infláció alapvetően rossz – azt gondolhatnánk, hogy ha valamiben, hát ebben legalább egyetérthetünk politikai véleményektől függetlenül. Csakhogy ez sem így van. Mert ha mélyebbre ásunk, kiderül, hogy egy ilyen drágulásnak sem csak vesztesei lehetnek.
Azt hinnénk, hogy a mezőgazdaságra vagy az útépítésre hat a legrosszabbul a forróság, pedig annak is mérhetően romlik a teljesítménye, aki légkondi alatt ülve dolgozik, És ehhez még csak 40 fokra sincs szükség, már akkor is sokkal kevésbé megy a munka, ha kint 30 fok van - erre, és más hasonlóan látványos megállapításokra jutottak a hőség gazdaságtanát kutató közgazdászok.
Egyre több országban kísérleteznek azzal a gazdaságpolitikusok, hogy egy ideig jobban pörgessék a gazdaságot, mint amit a piaci folyamatok indokolnának. A nagy kérdés az, hogy meddig lehet ebben elmenni úgy, hogy az ne okozzon károkat, és mikor jön el a pillanat, amikor hiába próbálnak előzni a kanyarban, mégis muszáj lesz fékezni.
Ha túl nagy az infláció, írjuk törvénybe, hogy nem lehet az – rengeteg példa volt a történelemben, amikor egy politikus úgy gondolta, ez jó ötlet lesz. Általában évekbe telt kezelni a károkat egy ilyen után, de egy-egy olyan eset is volt, amikor az óvatosan bevezetett árszabályozás egy ideig működött, és csak kisebb nehézségekkel lehetett kijönni belőle.
Bár az inflációt mindenki úgy érzi meg, hogy megdrágulnak a vásárlásai, nagyon nagy különbségek vannak az áremelkedés okai között, így pedig a megoldási lehetőségek is mások. A közgazdasági elméleteket bemutató sorozatunk mostani részében az inflációs elméleteket és a pénzromlás különböző fajtáinak besorolásait járjuk körbe.
Sokszor olvashattuk a választás utáni elemzésekben, hogy Magyarországot a közepes fejlettség csapdája fenyegeti, de a háború kezdete óta arról is többen beszéltek, hogy Oroszország hosszú évekre elvágta magát a lehetőségtől, hogy kitörjön ebből a csapdából. A közgazdaságtan egyik divatos elméletéről van szó, amely meglepően fiatal, és nagy a vita arról, pontosan hogyan számszerűsíthetőek a megállapításai - abban van csak egyetértés, hogy a probléma létezik.
Ár-bér spirál felé sodródik a világ és Magyarország is, vagy már épp ott is van – figyelmeztetnek egyre gyakrabban. Amikor a növekvő bérek és az elszálló árak egymást húzzák, az egy különleges időszak a gazdaságban, és olyan, amire nehéz jó megoldást találni. Ennek a hátterét járjuk körbe a közgazdasági elméleteket bemutató cikksorozatunk mostani részében.
A szegények, az egyébként is elnyomottak, és persze a nők, valamint a gyerekek érzik meg gyakran egy ország ellen bevezetett gazdasági szankciók káros hatásait – mutatta ki több közgazdász is az elmúlt évtizedekben. Van azonban olyan helyzet, amikor még mindig ez a kisebb rossz számukra is minden más opcióhoz képest. Azt pedig már John Keynes megmondta évtizedekkel ezelőtt, mit kellene tenni, hogy a szankciók igazán hatékonyak legyenek, és ne az ártatlanokat büntessék, csak épp akkor sem, és azóta sem nagyon hallgattak rá.
Nem örülünk, hogy egy euró nagyjából 360 forintba kerül, tudjuk, hogy a brit font szinte mindig a legdrágább deviza, és az sem meglepetés, hogy a világ erős gazdaságai közül a japánok pénze az, aminek az ára nem több száz forint, hanem csak 2-3. De hogy jöttek ki ezek az árfolyamok? Mi volt az alap, a kiindulópont, amikor egy pénznem értékét meghatározták? És hogyan számolnak most, amikor valahol a világon új pénzt vezetnek be?
Sok olyan helyzet van az életben, amikor az ember irracionálisan viselkedik – a közgazdaságtan egyik nagy újítása volt arra rájönni, hogy ezt nem rendszerhibaként kell kezelni, hanem vannak helyzetek, amikor irracionálisnak maradni az egyik legracionálisabb döntés.
Ha nem a növekedés lenne a legfontosabb célja a gazdaságpolitikának, akkor mi lehet a fontosabb? Van-e esély a túlfogyasztás visszafogására, vagy ez a környezetvédők és a baloldali álmodozók beteljesületlen vágya marad? Egyáltalán, mi a közgazdaságtani alapja annak az ötletnek, hogy a folyamatos növekedés és még több fogyasztás helyett más célokat keressünk? Ennek a hátterét mutatjuk be a gazdasági elméletekkel foglalkozó sorozatunk mostani részében.