Költségvetés 2025: befagyasztott párttámogatások, bőkezűen pénzelt állami média

Villanások a 2025-ös költségvetésből: a pártok és a pártalapítványok, valamint az állami média támogatása.

Marabu Féknyúz: Költségvetés ínyenceknek

A kormány eltöröl egy sor különadót, de már tudja, miből akarja pótolni a bevételt

A jövő évi költségvetés tervezetében már nem szerepelnek bizonyos különadók, például a légitársaságoknak, a távközlési szektornak és a gyógyszergyártóknak sem kell már fizetniük. Kérdés ugyanakkor, hogy ezekből eddig befolyt bevételek pótlására honnan lesz forrás. Az egyes különadók eltörlése mellett a vállalkozásoktól várt adóbevételek, az áfa és a személyi jövedelemadó tervezett jelentős gyarapodása a szembetűnő a jövő évre.

A piacok megnyugtatása helyett csak nettó propagandára jó a jövő évi költségvetés terve

Hatalmas, négyezer milliárd forintot meghaladó pénzforgalmi hiányt és az államadósság minimális csökkentését tartalmazza a jövő évi költségvetés, amely két csodafegyverre épít: Donald Trump megválasztására és arra, hogy belátható időn belül lezárul a háború.

OBH: Még nem zárult le a jogalkotási eljárás a bírák fizetéséről

A 2025-ös költségvetés tervezetében Senyei György OBH-elnök javaslata ellenére a kormány ismét nem emelt a bírák és ügyészek illetményalapján. Duplájára emelte viszont a bíróságok személyi kiadásaira fordítható összeget.

Karácsony szerint a kormány nem a béke költségvetését nyújtotta be, hanem az önkormányzatok elleni háborúét

A főpolgármester úgy számol, hogy jövőre közel 100 milliárd forintot kéne Budapestnek befizetnie az államkasszába.

Egy fillért sem ígér a fizetésükért küzdő bíráknak a kormány új költségvetési tervezete

Az Országos Bírósági Hivatal elnöke 35 százalékos, visszamenőleges illetményalap-emelést javasolt, a benyújtott törvénytervezetben ez az összeg egyelőre nulla. A bírák és ügyészek bére három éve változatlan, miközben az infláció rekordokat döntött. Az igazságügyi alkalmazottak 60 százalékának fizetése a 290 ezer forintot sem éri el. Az OBT elnöke ugyanakkor arra hívta fel a figyelmet, hogy a személyi juttatásokra fordítható összeg majdnem a duplájára nőtt.

Nagy Márton: "Szeptemberben elértük a mélypontot"

A nemzetgazdasági miniszter szerint a magyar gazdaság fordulóponthoz érkezett, a 21 pontos gazdasági akciótervével a kormány 4000 milliárd forintot mozgat meg.

Varga Mihály elárulta, mitől békés a 2025-ös békeköltségvetés

A védelmi kiadásokra többet szánt volna a kormány, ha Donald Trump veszít az amerikai elnökválasztáson. A pénzügyminiszter szerint a jövő évi büdzsé kellő óvatosság mellett az új lehetőségek költségvetése.

Újabb rémálomhatárt értünk el, már több mint 3000 milliárd forint a költségvetés idei hiánya

Egy hónap alatt 427 milliárd forinttal nőtt a hiány, így már az eredeti éves cél 121 százalékánál tart.

Orbán: Donald Trump nem a megmentőnk, hanem a harcostársunk

A kormányfő azt is elárulta, mit csinált éppen, amikor a megválasztott elnök a győzelme után felhívta telenfonon.

És akkor Donald Trump megakadályozta, hogy Szájer József legyen a hét visszatérője

Trumpot választották meg az amerikaiak elnöknek és az egész világ arra készül, milyen következményei lesznek ennek a döntésnek; elkészült a magyar kormány a 2025-ös költségvetéssel; továbbra is pocsék a boltok forgalma. Ez a HVG heti gazdasági összefoglalója.

Varga Mihály szerint jövőre visszatér a magyar gazdaság a járvány előtti növekedési ütemhez

A miniszter azt mondta, kedvező külső körülmények esetén a GDP-bővülés a 3-6 százalékos sáv felső határához közelíthet.

Vajda Zoltán, a költségvetési bizottság MSZP-s elnöke: Drukkolok Magyar Péternek és a Tisza Pártnak

A kormány hamarosan benyújtja a jövő évi költségvetést, amitől jelentős gazdasági élénkülést vár, és amit a kritikusai már most sok kétellyel kezelnek. Az Országgyűlés költségvetési bizottságának az MSZP-által delegált elnökét, Vajda Zoltánt faggattuk, de nemcsak a büdzséről, hanem a politikai helyzetről is.

Mellár Tamás: Adósságcsapdába kerül Magyarország? A pénzügyminiszter nem nyugtatott meg

Miután Orbán Viktor arról beszélt, hogy egy ország nyugodtan eladósodhat a GDP-je 90 százalékáig, Magyarország könnyen adósságcsapdába kerülhet, amikor a kamatfizetés elvonja a forrásokat a beruházásoktól – figyelmeztet szerzőnk, a KSH volt elnöke, egyetemi tanár, országgyűlési képviselő a Párbeszéd-frakcióban. Vélemény.

A magyar lett az EU legdrágábban működő állama

GDP-arányosan egy tagállam sem költ ennyire sokat a saját működésére. És ennyire keveset sem az egészségügyre. A sok megszorítás közepette viszont pluszpénzt kapott a kormánypropaganda.

Négy éve ígéri a kormány, hogy jövőre már tényleg jobb lesz

Most épp 2025-re ígérte Orbán Viktor a robbanásszerű növekedést, amit tavaly ilyenkor még 2024-re jósoltak a kormánypártiak. Összegyűjtöttük az elmúlt évek nagy ígéreteit, és azt kaptuk: az esetek háromnegyedében lett rosszabb a valóság, mint amit a politikusok előre jeleztek.

Durvábban költekezik a kormány, mint ahogy az elődei 2007-ig tették, de az infláció megmenti

Az inflációnak köszönheti a kormány, hogy nem szállt az egekbe az államadósság.

298 milliárdot költött tavaly a kormány a rezsivédelmi alapból nem rezsivédelmi célokra

2022-től 2024 végéig akár 500 milliárd rezsivédő forint is mehet egyéb célra az alap pénzei közül.

Feketén-fehéren leírta a pénzügyminisztérium, hogy a 2023-as költségvetésben szinte mindent félrekalkulált

A kormány megint másra hárítja a felelősséget – derül ki a tavalyi költségvetés végrehajtásáról készült törvényjavaslatból, amely a recessziót és az inflációs rekordot „az elhibázott brüsszeli szankciókkal” és az uniós támogatások visszatartásával magyarázza.