A nyári forróság könnyebb elviselése érdekében új rendeletet hoztak: az új építésű házak legalább ötödét növényeknek kell borítania, hogy hűtsék a város mikroklímáját.
Ez már a sokadik eset a térségben. Kerozin ömlött ki, ezúttal kétszer annyi, mint egy hónappal korábban. A kár óriási.
Idén eddig 3 ezer négyzetkilométernyi erdő tűnt el az Amazonas-medencében.
Elsősorban a vadászat és az erdőirtás tehető felelőssé a pusztulásukért.
Hagyományos „gyógyszereket” készítenek a különböző részeikből, ezért pörög egyre jobban a kereskedelmük.
Míg korábban 10 százalék esélyt adtak ennek a forgatókönyvnek a kutatók, ennek a bekövetkezése mostanra megkétszereződött, és egyre csak nő.
Kutatók szerint gazdasági érdek is, hogy ne úgy tekintsünk a természetre, mint amit ki kell aknázni, hanem olyan tyúkként, amit óvni kell, hogy aranytojást tojjon.
A tudósok szerint rövid távon így lehetne megakadályozni a legjobban a szén-dioxid légkörbe kerülését, amíg a fosszilis tüzelőanyagok égetésével le nem állunk. Ráadásul a legnagyobb kibocsátó országokban rejlik a legnagyobb potenciál az eljárásban.
Műanyag palackok és nejlonzacskók helyett szájmaszkokat és latex kesztyűket mos partra idén a víz. Több üzletben és vendéglátó-helyiségben a fertőzésveszély miatt először nem engedték, hogy saját zsákba, dobozba vásároljunk. A koronavírus-járvány felforgatta azt, ahogy az egyszer használatos műanyagokra gondolunk. De búcsút mondtunk a csomagolás- és műanyagmentes életnek?
A III. kerületi önkormányzat nem támogat semmilyen környezetvédelmi szempontokkal ellentmondásban álló építkezést a sziget területén.
Svéd kutatók arra hívják fel a figyelmet, hogy érdemes lenne megkérdőjelezni az állítást, amely szerint a mezőgazdaság az üvegházhatású gázok egyik fő kibocsátója.
A napokban jelent meg a Hajógyári-szigeten tervezett új beruházások pontos dokumentációja, amely egy kajak-kenu központ létesítésének tervét és az egész sziget árvízvédelmi célú beruházását célozza. A WWF Magyarország álláspontja szerint a beruházás nemcsak egy újabb értékes városi zöldfelület beépítése miatt káros, de a Duna erősen beszűkített árterének további csökkentése sem bölcs döntés a klímaváltozás hatásainak árnyékában.
Miután már nem hordjuk, a földbe ásva két év alatt teljesen le is bomlik a lábbeli – állítják a készítők.
A Tiszából gyűjtött hulladéknak találtak új funkciót, ezáltal pedig három partmenti település vált könnyebben elérhetővé.
Komoly egészségügyi problémákhoz is vezethet, ha nincs elég víz. Ráadásul a vízhiány nem csak a közeljövő problémája: napjainkban, fejlett országokban is küzdenek ez ellen.
A katasztrófáért felelős Nornickel elnöke 10 milliárd rubelre becsülte a mentés költségeit, de ennél közel 15-ször nagyobb a környezeti kár.
Műanyagmentes július ide vagy oda, a koronavírus miatt óriási mértékben nőtt az igény a kis kiszerelésű, előre csomagolt ketchupra, mustárra, majonézre és más fűszerekre.
Arra figyelmeztetnek a kutatók, hogy a növények egy jelentős része képtelen lesz kicsírázni, annyira meleg lesz az elkövetkezendő ötven évben. Ha pedig nem tudnak csírázni, nem élik túl.
A koronavírus-járvány rövid távú hatása, hogy sosem látott arányban csökkent a világ CO2-kibocsátása. Amint a pandémia után az élet visszatér a normális kerékvágásba, a környezetszennyezés ismét lendületet vesz, ám a válság olyan változásokat is elindított, amelyek hosszabb távon is fenntarthatóbbá tehetik a társadalmunkat.
Az is kiderült: hiába a védőintézkedések, ha egy tó melegszik, jobban fog algásodni.
A Fed elleni támadások pánikreakciókat válthatnak ki a piacokon.
300 millió forintot szórt már szét idén az állami Szerencsejáték Zrt. osztogató leánycége.
A róla készült fotók nemcsak a pápai hivatal méltóságát tükrözik, hanem az emberi léptéket is, amellyel az egyházfői szerephez közelített.
Ha egy harckocsi kétszer is legördülhet a gyártósorról, akkor 600 felújított orvosi rendelőt hányszor lehet sikerként eladni?
Nem csak a száguldozókkal van baj.
Az öttusaszövetség elnökének ezüstérmét is megszépítette Gulyás Michelle aranya.
