Immár 40 éve, hogy 1968 májusában diákzavargások kezdődnek Párizsban, a megmozdulások országos méretû sztrájkká növekednek, majd átterjedtek Nyugat Európa más országaira is. Csehszlovákiában a rövidéletű Prágai Tavasz új fejezetet ígért a kommunizmus történetében, ám a reménynek a szovjet tankok véget vetettek. Amerikában gettólázadások törtek ki, a szexuális forradalom pedig számos tabut elsöpört. A tekintélyelvűség és a fennálló rend elleni megmozdulások a „világfalu” különböző pontjain - a globális médiának köszönhetően - egyidejűleg hatottak, ösztönözték egymást.
A koalíció utáni időszakban egyszerre van jelen a kibékíthetelen nézetkülönbség és a kölcsönös egymásrautaltság. Az MSZP-nek túl sok volt a reform, az SZDSZ-nek túl kevés. De momentán képtelenek egymás nélkül létezni. Ha a szoclib többség kitölti idejét, annak ára Patyomkin-kormányzás lesz. Ez a felállás sok mindenre jó, csak éppen a nemzetgazdasági dimenziójú átalakításokra nem.
A miniszterelnök-pártelnök a pártvezetés egy erős csoportjával összefogva, váratlanul csapást mért a párt fontos stratégiai pontjára. Könnyen lehet, hogy ezzel a támadással nemcsak az 1989 óta létező pártszervezetet rombolja le, hanem az újjáépítés lehetőségét is elveszi. Egyik percről a másikra eltávolította Baja Ferencet a Táncsics Alapítvány éléről és Puch Lászlót a pártpénztárnoki funkcióból. Ezzel megütötte Baja lázadozó platformját éppúgy, mint a vitázó Veres János pénzügyminisztert. Szekeres Imre ki van zárva a közvetlen beavatkozás lehetőségéből. Juhász Ferenc és Lamperth Mónika képtelenek lesznek a széthulló párt összetartására. Ideje, hogy Gyurcsány Ferenc Szocialista Polgári Szövetséget alapítson.
Ausztriában az 1968-as generáció tagjai nosztalgiával tekintenek vissza a negyven évvel ezelőtt történtekre, miközben a politikai és társadalmi aktivizmus hiányát kritizálják a mai fiataloknál. Többen szkeptikusak az akkori megmozdulások jelentőségét tekintve; szerintük nem egyértelmű, jó irányban változott-e a világ 68 után.
Magyar Rektori Konferencia hamarosan megvitatja az új javaslatot: a mostani két finanszírozási kategória (tandíjfizető illetve nem fizető) helyett, 2011-től, tanulmányi eredményüktől függően soroljanak be minden felsőoktatásban részt vevő diákot hat kategóriába. A felső kategóriá(k)ba kerülők legyenek tandíjmenetesek, s minél alacsonyabb kategóriába sorolnak valakit, annál magasabb tandíj fizetésére köteleznék. Igazságosabb és minőségre orientáltabb lenne ez a rendszer, állítják a rektorok. Visszacsempészné a tandíjat, ugyanakkor kimenete kétséges - állítja ezzel szemben a HÖOK ( Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája). Megkérdeztünk két „illetékest", Manherz Károyly szakállamtitkárt, és Miskolczi Norbertet, a HÖOK elnökét.
Schmidt Mária érdeme, hogy a XXI. Század Intézetben összehozott egy „történelmi” találkozót egykori és jelenlegi MNB-elnökök között. Elvégre 2001 óta nem volt rá példa, hogy Járai Zsigmond egy asztalhoz ült volna Surányi Györggyel. Mint ahogy bevezetőjében a házigazda hangoztatta, válaszút elé érkezett Magyarország, ha nem akar lemaradni, ha sikerpályára akar kerülni, akkor most kritikus döntések előtt áll. Nem a múltról, hanem a megoldásról kell beszélni, ezért kérte fel Járain és Surányin kívül Bod Péter Ákost és a jelenlegi elnököt, Simor Andrást, hogy fejtsék ki röviden, milyen úton-módon lehetne kikerülni a jelenlegi súlyos helyzetből.
Tévhit, hogy a cyberkorszakban hatalmas és félelmetes állami szervezetek bevonását igényli a telefonlehallgatás, az elektronikus levélforgalom (vagy hivatali adatbázis) törvénysértő megtekintése. Jó pénzért bármikor felhajthatók olyan programozók, akik záros határidőn belül feltörik a politikai (netán üzleti) vetélytárs internetes üzenetküldő rendszerét, hangpostafiókját, megszerzik bármilyen adatát. Nem kell ehhez semmiféle belföldi kémhivatal.
Illúziókban és álmokban gazdag országunkban megint eljött a szembenézés ideje – Lengyel László új könyvében régi és új kérdésekre keres válaszokat.
Katynról nemcsak a szovjetek hazudtak folyamatosan, költséget és fáradságot nem kímélve, de a nyugati szövetségesek is. A németek 1943 április 13-án hozták nyilvánosságra, hogy az általuk megszállt területen megtalálták több mint 14 ezer lengyel tiszt tömegsírját. A moszkvai rádió már két nappal ezután közölte, a tömeggyilkosság a németek műve, s ettől kezdve elképesztő propagandaháború kezdődött. A Nyugatnak sem volt sokáig érdeke, hogy feltárja az igazságot.
Gulyás Attilának, a Városi Tömegközlekedési Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége (VTDSZSZ) elnökhelyettesének józan érvelése valóságos ellensúlyt képez azzal a kapkodással, koncepciótlan magyarázkodással szemben, ami a Városházáról, illetve a kormány házatájáról érkezik. Ha a főváros nem talál megnyugtató megoldást a BKV anyagi gondjaira, a szakszervezetek többnapos sztrájk meghirdetését sem zárják ki. Így akarják elejét venni a további elbocsátásoknak, telephelybezárásoknak, a munkakörülmények rosszabbodásának. A BKV vezetésével kedden tárgyalnak, csak ezután döntenek a sztrájk esetleges folytatásáról.
A BKV negyvenéves történetében először volt akkora létszámú „szakszervezeti üzemszünet”, mint múlt pénteken. Különösebb fennakadáshoz nem vezetett Budapesten, és úgy tűnik – az ellentmondásos felmérések ellenére – a nem béremelésre kifuttatott munkabeszüntetés bírta a lakosság jóindulatát is. Ám az érdekvédőknek – az egyre csappanó részvételű MÁV-sztrájkokat övező utazóközönségi berzenkedés és közöny példáján - tudniuk kell, hogy néphangulat igencsak gyorsan változik.
Az MSZP néhány alapító tagja „palotaforradalomra” készül a pártban. Vezetőjük Komáromi István, a Pécs Mecsek Nyugat Alapszervezet titkára – az alapszabálynak megfelelően – a tagság 10 százalékának szavazatával akarja kikényszeríteni, hogy szeptemberben tartsanak tisztújító kongresszust, válasszanak új vezetést, szavazzanak meg új, a szociáldemokrata elveket képviselő programot. Gráf Józsefet szeretnék kormányfőnek.
Határozott aszinkronitás figyelhető meg magyar-szlovák viszonylatban gazdasági és politikai téren. Míg a reformok végrehajtása tekintetében északi szomszédunk iskolapéldaként emlegetett bezzegország, mely rendesen lehagyta hazánkat, addig a médiaszabályozás terén visszacsúszni látszik a Lex Pokol szintjére.
Félreértés áldozata lett a Levél a malabár frontról - Reformértelmiségiek átgondolatlan felhívása (2008.04.04) c. cikkünk szerzője: a felhívás aláírói között említette Knopp András egykori MSZMP KB tagot. Valójában azonos nevet viselő, 39 éves unokaöccse írta alá a felhívást, akinek természetesen semmi köze az egykori Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságához. Elnézését kéri ő is, mi is.
Egy normálisan működő intézményekkel rendelkező demokratikus állam és sajtója nem kapitulálhat egy pólóárus- mediahacker előtt, akinek fő célja, minden létező módon bekerüljön a hírekbe, s minél többször tűnjön fel a televíziók képernyőin. Hasonlóképpen a törvényhozó és a végrehajtó hatalomnak el kell tudni bánnia a szélsőjobboldali, antiszemita szerveződésekkel. Meg lehet vonni a gyülekezési és szólásszabadság határait úgy, hogy azzal a különböző kisebbségek (zsidók, cigányok, homoszexuálisok stb.) ellen uszító csoportok ne élhessenek vissza, hangadóik ne válhassanak a közélet legitim szereplőivé.
Csak nehezen hajlandó akceptálni a társadalom, hogy a szociális ellátó rendszerek fenntartása a magyar gazdaság jelenlegi teljesítménye mellett hosszabb távon lehetetlen. Pedig az ingyenebéd-adagoló csővezetékrendszer végképp összeroppanni látszik. Függetlenül attól, hogy az eddig onnan táplálkozó populáció ezt tudomásul veszi, vagy nem.
"A magyar szélsőjobboldal felsorakozik" címmel elsősorban a Magyar Gárdáról közölt cikket keddi számában a Süddeutsche Zeitung.
Gondolod barátom, hogy a gennyes daganat kifakadt Magyarország testén? Nem jártunk-e jól, hogy nincs működőképes kormányunk? Most már nyugodtan hátradőlhet a jobboldali választó, mert mindjárt eljő az ő országa, vagy fél év, legkésőbb két év múlva? Nevetgélhet a baloldali választó, hiszen megtalálta saját kormányát, „igen, igen, igenekkel” táncolhatja körül bársonyos beszédű vezérét? Elégedett lehet a neoliberális választó is, a „párt és Kóka egy, igaz lib vele megy” szabad szárnyalásában?
Cséfalvay Zoltán szerint a jelenlegi súlyos gazdasági és szociális helyzet radikális intézkedéseket követel, de a meggyengült, hitelét vesztett Gyurcsány-kormány ennek végrehajtására alkalmatlan. A Fideszhez közelálló közgazdász, az Andrássy Gyula budapesti német nyelvű egyetem professzora sok tekintetben nem ért egyet Simor András MNB-elnök felvetésével, miszerint a szociális kiadások terhére kellene adót csökkenteni és lendületet adni a gazdaságnak.
Most már majdnem biztos. Az SZDSZ elhagyja a szocialistákat, májustól kiválik a koalícióból. Erre az április 27-re kitűzött küldöttgyűlésnek kell ráütnie a pecsétet. A tisztújító küldöttgyűlést nagy valószínűséggel június 7-én tartják meg, ott Kóka pártelnöki széke a tét. Kuncze, Fodor és Szent-Iványi nevét is emlegették a küldöttek az Országos Tanács (OT) szombati tanácskozásán.
A Tisza Párt elnöke szerint arra hivatkozott az egyetem, hogy a volt vezérkari főnök olyan kijelentéseket tett, amelyek árthatnak a hadsereg jó hírnevének.
Most nem ez a legfontosabb – mondják, de Elon Musk elég jól járhat, ha nála lesznek kénytelenek tölteni a pórul jártak.
A kibontakozó világrendről és Robert Fico helyzetéről is ír a nemzetközi sajtó. Válogatásunk a világlapokból.
Ha egy harckocsi kétszer is legördülhet a gyártósorról, akkor 600 felújított orvosi rendelőt hányszor lehet sikerként eladni?
Nem csak a száguldozókkal van baj.
Az öttusaszövetség elnökének ezüstérmét is megszépítette Gulyás Michelle aranya.
