Szeretne azonnal értesülni a legfontosabb hírekről?
Az értesítések bekapcsolásához kattintson a "Kérem" gombra!
Az értesítés funkció az alábbi böngészőkben érhető el: Chrome 61+, Firefox 57+, Safari 10.1+
Köszönjük, hogy feliratkozott!
Hoppá!
Valami hiba történt a feliratkozás során, az oldal frissítése után kérjük próbálja meg újra a fejlécben található csengő ikonnal.
Már feliratkozott!
A böngészőjében az értesítés funkció le van tiltva!
Ha értesítéseket szeretne, kérjük engedélyezze a böngésző beállításai között, majd az oldal frissítése után kérjük próbálja meg újra a fejlécben található csengő ikonnal.
[{"available":true,"c_guid":"fbe95102-c641-4891-86c4-2177534b871d","c_author":"hvg.hu","category":"vilag","description":"Egy londoni kutatóintézet fedte fel a műveleteket. ","shortLead":"Egy londoni kutatóintézet fedte fel a műveleteket. ","id":"20250531_lengyelorszag-ukrajna-oroszorszag-valasztas-dezinformacio","image":"https://img.hvg.hu/Img/ffdb5e3a-e632-4abc-b367-3d9b3bb5573b/fbe95102-c641-4891-86c4-2177534b871d.jpg","index":0,"item":"50c4e1da-9c24-4b7f-a02a-ff2857941ee3","keywords":null,"link":"/vilag/20250531_lengyelorszag-ukrajna-oroszorszag-valasztas-dezinformacio","timestamp":"2025. május. 31. 13:54","title":"Az oroszokhoz köthető dezinformációs kampányokkal hergelnek az ukránok ellen a lengyel elnökválasztás újabb fordulója előtt","trackingCode":"RELATED","c_isbrandchannel":false,"c_isbrandcontent":false,"c_isbrandstory":false,"c_isbrandcontentorbrandstory":false,"c_isbranded":false,"c_ishvg360article":false,"c_partnername":null,"c_partnerlogo":"00000000-0000-0000-0000-000000000000","c_partnertag":null},{"available":true,"c_guid":"c834c344-45ef-4374-a8ee-9026f486fda6","c_author":"HVG","category":"gazdasag","description":"A Moody’s nemzetközi hitelminősítő szerint Magyarország végleg eleshet a zárolt uniós források nagy részétől. Félő, hogy a kormány választási osztogatásba kezd, miközben a gazdaság idén mindössze egy százalékkal nő. A hitelbesoroláson ezzel együtt nem rontottak, de az ahhoz kapcsolt, leminősítésre utaló negatív kilátás sem változott.","shortLead":"A Moody’s nemzetközi hitelminősítő szerint Magyarország végleg eleshet a zárolt uniós források nagy részétől. Félő...","id":"20250531_A-Moodys-2025-tavasz-novekedes-besorolas-negativ-ebx","image":"https://img.hvg.hu/Img/ffdb5e3a-e632-4abc-b367-3d9b3bb5573b/c834c344-45ef-4374-a8ee-9026f486fda6.jpg","index":0,"item":"4eac244c-f0b1-4b14-91e1-43b944bdcb5c","keywords":null,"link":"/gazdasag/20250531_A-Moodys-2025-tavasz-novekedes-besorolas-negativ-ebx","timestamp":"2025. május. 31. 00:28","title":"A Moody’s 1-est jósol idénre a magyar gazdaságnak","trackingCode":"RELATED","c_isbrandchannel":false,"c_isbrandcontent":false,"c_isbrandstory":false,"c_isbrandcontentorbrandstory":false,"c_isbranded":false,"c_ishvg360article":false,"c_partnername":null,"c_partnerlogo":"00000000-0000-0000-0000-000000000000","c_partnertag":null},{"available":true,"c_guid":"1934a1d7-69a4-4499-8123-0646a043304e","c_author":"HVG","category":"tudomany","description":"Hamarosan pofonegyszerű zenék importálása, ha Apple Musicra váltana valamelyik másik zenei streamingszolgáltatóról.","shortLead":"Hamarosan pofonegyszerű zenék importálása, ha Apple Musicra váltana valamelyik másik zenei streamingszolgáltatóról.","id":"20250601_apple-music-spotify-zenek-lejatszasi-listak-importalasa","image":"https://img.hvg.hu/Img/ffdb5e3a-e632-4abc-b367-3d9b3bb5573b/1934a1d7-69a4-4499-8123-0646a043304e.jpg","index":0,"item":"feb21767-beb0-4b95-a59f-3cf3408fd5c2","keywords":null,"link":"/tudomany/20250601_apple-music-spotify-zenek-lejatszasi-listak-importalasa","timestamp":"2025. június. 01. 14:03","title":"Ilyen könnyű lesz átköltözni Spotifyból Apple Musicba","trackingCode":"RELATED","c_isbrandchannel":false,"c_isbrandcontent":false,"c_isbrandstory":false,"c_isbrandcontentorbrandstory":false,"c_isbranded":false,"c_ishvg360article":false,"c_partnername":null,"c_partnerlogo":"00000000-0000-0000-0000-000000000000","c_partnertag":null},{"available":true,"c_guid":"dcf7bc44-8b3d-478a-ad54-720f619112de","c_author":"Hermann Veronika","category":"360","description":"Antall József – legalább szóban – 15 millió magyar miniszterelnöke akart lenni. Orbán Viktor eljutott oda, hogy megelégszik azzal, ha nem egészen kétmillió magyar miniszterelnöke. Már szóban sem próbál egy nemzethez beszélni – mutatja be elemzésében Hermann Veronika, a Művészetelméleti és Médiakutatási Intézet oktatója az ELTE-n.","shortLead":"Antall József – legalább szóban – 15 millió magyar miniszterelnöke akart lenni. Orbán Viktor eljutott oda...","id":"20250531_Hermann-Veronika-Orban-arulasa-a-haza-lehet-ellenzekben-amig-o-hatalmon-maradhat","image":"https://img.hvg.hu/Img/ffdb5e3a-e632-4abc-b367-3d9b3bb5573b/dcf7bc44-8b3d-478a-ad54-720f619112de.jpg","index":0,"item":"d949a352-a832-4c72-94f4-7701d971daf4","keywords":null,"link":"/360/20250531_Hermann-Veronika-Orban-arulasa-a-haza-lehet-ellenzekben-amig-o-hatalmon-maradhat","timestamp":"2025. május. 31. 08:45","title":"Orbán árulása: a haza lehet ellenzékben, a gyűlölőknek odavetve, amíg ő hatalmon maradhat","trackingCode":"RELATED","c_isbrandchannel":false,"c_isbrandcontent":false,"c_isbrandstory":false,"c_isbrandcontentorbrandstory":false,"c_isbranded":false,"c_ishvg360article":true,"c_partnername":null,"c_partnerlogo":"00000000-0000-0000-0000-000000000000","c_partnertag":null},{"available":true,"c_guid":"ed76faec-9762-44e1-888b-044514d4ff32","c_author":"Illényi Balázs","category":"360","description":"Belgium kapzsisága, az USA hidegháborús félelme és az ENSZ hanyagsága is kellett Patrice Lumumba meggyilkolásához. A kongói függetlenség hősének egy új dokumentumfilm által bemutatott felkavaró sorsa előrevetítette az ország baljós jövőjét.","shortLead":"Belgium kapzsisága, az USA hidegháborús félelme és az ENSZ hanyagsága is kellett Patrice Lumumba meggyilkolásához...","id":"20250601_hvg-kongo-lumumba-afrika-ruanda","image":"https://img.hvg.hu/Img/ffdb5e3a-e632-4abc-b367-3d9b3bb5573b/ed76faec-9762-44e1-888b-044514d4ff32.jpg","index":0,"item":"d77ffdbb-3397-4c28-bb35-2e927c32e1f3","keywords":null,"link":"/360/20250601_hvg-kongo-lumumba-afrika-ruanda","timestamp":"2025. június. 01. 12:30","title":"Rosszabbnak mondták Fidel Castrónál, hét hónap múlva már nem élt","trackingCode":"RELATED","c_isbrandchannel":false,"c_isbrandcontent":false,"c_isbrandstory":false,"c_isbrandcontentorbrandstory":false,"c_isbranded":false,"c_ishvg360article":true,"c_partnername":null,"c_partnerlogo":"00000000-0000-0000-0000-000000000000","c_partnertag":null},{"available":true,"c_guid":"3cea0a97-96aa-43fd-8b2c-d6c4e663021d","c_author":"HVG","category":"tudomany","description":"Komoly átalakulás előtt áll a streaming. A korábban dinamikusan fejlődő szegmens a jelek szerint a csúcs közelében pörög. A felhasználók egyre inkább azokhoz a szolgáltatókhoz fordulnak, amelyek csomagban, könnyen kezelhető egységes felületen és kedvezményes áron biztosítanak hozzáférést kedvenc tartalmaikhoz. A Deloitte tanácsadó cég számba veszi, hogy a piaci szereplők milyen megoldásokat választhatnak és hogy kik lehetnek a folyamat nyertesei.","shortLead":"Komoly átalakulás előtt áll a streaming. A korábban dinamikusan fejlődő szegmens a jelek szerint a csúcs közelében...","id":"20250531_streaming-csomagok-elofizetes-aggregatorok-deloitte-elemzes","image":"https://img.hvg.hu/Img/ffdb5e3a-e632-4abc-b367-3d9b3bb5573b/3cea0a97-96aa-43fd-8b2c-d6c4e663021d.jpg","index":0,"item":"6325f8ab-1dfe-4818-8893-35bf8eba12ff","keywords":null,"link":"/tudomany/20250531_streaming-csomagok-elofizetes-aggregatorok-deloitte-elemzes","timestamp":"2025. május. 31. 08:03","title":"Átalakul a Netflix, az HBO Max meg a Disney+: visszatér a régi kábeltévés fizetési rendszer, akkora lett mára a káosz a streamingben","trackingCode":"RELATED","c_isbrandchannel":false,"c_isbrandcontent":false,"c_isbrandstory":false,"c_isbrandcontentorbrandstory":false,"c_isbranded":false,"c_ishvg360article":false,"c_partnername":null,"c_partnerlogo":"00000000-0000-0000-0000-000000000000","c_partnertag":null},{"available":true,"c_guid":"73164f42-0c43-420c-8d96-a6ee9eaf4ab2","c_author":"HVG","category":"gazdasag","description":"Saját forrás híján a kormány a homokhátsági vízpótlás állami projektjére két fővárosi beruházástól vont el uniós forrást, utóbbiak ráadásul előkészítettek voltak, nem úgy, mint a kormányzati projekt – állítja Bardóczi Sándor. ","shortLead":"Saját forrás híján a kormány a homokhátsági vízpótlás állami projektjére két fővárosi beruházástól vont el uniós...","id":"20250531_Fovarosi-projektektol-vont-el-a-kormany-unios-penzt-a-sajat-otletere-a-budapesti-fotajepitesz-szerint","image":"https://img.hvg.hu/Img/ffdb5e3a-e632-4abc-b367-3d9b3bb5573b/73164f42-0c43-420c-8d96-a6ee9eaf4ab2.jpg","index":0,"item":"70e1c4af-db87-4ac9-8686-357b54b6e183","keywords":null,"link":"/gazdasag/20250531_Fovarosi-projektektol-vont-el-a-kormany-unios-penzt-a-sajat-otletere-a-budapesti-fotajepitesz-szerint","timestamp":"2025. május. 31. 13:35","title":"Fővárosi projektektől vont el a kormány uniós pénzt a saját ötletére a budapesti főtájépítész szerint","trackingCode":"RELATED","c_isbrandchannel":false,"c_isbrandcontent":false,"c_isbrandstory":false,"c_isbrandcontentorbrandstory":false,"c_isbranded":false,"c_ishvg360article":false,"c_partnername":null,"c_partnerlogo":"00000000-0000-0000-0000-000000000000","c_partnertag":null},{"available":true,"c_guid":"8ea68a27-e07b-4744-8b0f-94dad73f859f","c_author":"Domány András","category":"gazdasag","description":"Közzétették a pártok a kötelező pénzügyi beszámolókat.","shortLead":"Közzétették a pártok a kötelező pénzügyi beszámolókat.","id":"20250531_Majdnem-minden-parlamenti-part-veszteseges-a-legnagyobb-30-millios-egyeni-adomanyt-a-Kutyapart-kapta-ebx","image":"https://img.hvg.hu/Img/ffdb5e3a-e632-4abc-b367-3d9b3bb5573b/8ea68a27-e07b-4744-8b0f-94dad73f859f.jpg","index":0,"item":"4f66df0c-8d91-4d1e-a4f6-cb840171e733","keywords":null,"link":"/gazdasag/20250531_Majdnem-minden-parlamenti-part-veszteseges-a-legnagyobb-30-millios-egyeni-adomanyt-a-Kutyapart-kapta-ebx","timestamp":"2025. május. 31. 09:09","title":"Majdnem minden parlamenti párt veszteséges, a legnagyobb, 30 milliós egyéni adományt a Tisza kapta","trackingCode":"RELATED","c_isbrandchannel":false,"c_isbrandcontent":false,"c_isbrandstory":false,"c_isbrandcontentorbrandstory":false,"c_isbranded":false,"c_ishvg360article":false,"c_partnername":null,"c_partnerlogo":"00000000-0000-0000-0000-000000000000","c_partnertag":null}]
Hétfőkön, a munka- vagy tanítási szünet végén ugrik meg a fogadalmat tévők száma, január 1-je pedig mindent ver. Sokan kutatták a jelenség hátterét, aztán jöttek a közgazdászok, kimutatták, hogy milyen gazdasági racionalitás miatt vannak ilyen fogadalmak, mit lehet tenni azért, hogy hosszabb ideig betartsák azokat, és még arra is választ adtak, miben kapcsolódik a siker a focicsapathoz, amelyet a fogadalmat tévő a legjobban utál.
Ha a gazdaság helyzete romlik, általában a kormányon lévő politikusok újraválasztási esélye is gyengül – de van-e erre bármilyen általános törvényszerűség? Közgazdászok, politológusok és statisztikusok egész sora kereste a választ arra: azonkívül, hogy nyilván gyengíti a hatalmon lévőket a gazdaság rossz teljesítménye, lehet-e modellezni, hogy mennyivel? Mondhatunk-e olyat, hogy ha 1 százalékponttal nő az infláció, akkor X százalékkal népszerűtlenebb lesz a kormánypárt? Egyáltalán, melyik mutatókat figyeljük?
Segít-e a munkahelyi teljesítmény növelésében, ha az év végén közös ünneplések is vannak? Hol csúsznak félre a csapatépítő tréningek? Miért lehet igazán fontos a munkahely számára, hogy hova teszik a kávégépet? És egyáltalán, fontosabb a folyamatos teljesítményértékelés, mint a csocsóasztal? Amióta egyre többet foglalkoznak azzal, hogyan érezhetik a dolgozók jobban magukat, a csapatépítés nagy kérdései is sok figyelmet kapnak.
Amíg a munkanélküliségnél vagy a gazdasági növekedésnél csak a népszerűségre hajtó politikusoknak fontos az, hogy mit éreznek az emberek, az inflációt még jobban gerjesztheti az, ha sokan tényleg durvának érzik az áremelkedést, ahogy az is, ha továbbra is nagy drágulást várnak. Az inflációérzékelés és az inflációs várakozás egészen más, mint maga az infláció, és gyakran még fontosabbak is.
Ijesztően nagy számokat olvashatunk arról, mekkora lehet a klímaváltozás okozta kár, de hogy jönnek ki ezek a számok? Egyáltalán, miként lehet a gazdasági modellekbe belerakni a környezet változásának hatásait? Az ezzel kapcsolatos közgazdasági kutatások már akkor megindultak, amikor a legnagyobb szennyező cégek még tagadták, hogy bármi kárt okoznának.
Szép lenne a világ, ha minden döntés jól átgondolt volna, de aki nagy nyomás alatt van, nem mindig dönt racionálisan. Nem csak a szűk határidő vagy a nagy tét zavarhatja bele az embert olyan helyzetbe, amikor nagy stresszben kell döntenie – mutatták ki a téma kutatói, akik arra is rájöttek, a kockázatokhoz egész másképp hozzáálló embereknek is vannak közös sémáik, amikor hirtelen kell döntést meghozniuk.
Szigorúan tilos egy gyógyszert úgy piacra dobni, hogy előtte önkéntesek ezrein ne tesztelték volna a hatást, bezzeg egy adótörvényt, ami legalább annyi emberre hat, simán megszavazhatnak. Mit lehet ezzel kezdeni? Hogy tehet egy kutató kontrollcsoportos vizsgálat nélkül bármilyen állítást a minimálbérről vagy a migrációról? Az ilyen kérdésekre adott válasz ért idén közgazdasági Nobel-díjat.
Legutóbb a kínai ingatlanóriás, az Evergrande csődközeli helyzete miatt beszéltek arról, mi történik, ha a pénzügyi piac egy nagy szereplője összeomlik. A közgazdászok is sokat gondolkoztak azon, mi a teendő ilyenkor, meg lehet-e határozni azt a méretet, amely felett már jobban megéri egy nagy céget megmenteni, mint hagyni, hogy a piac törvényei alapján bedőljön a túl sokat kockáztató vállalat.
Tizenöt ország összesen 299 miniszterének testtömegindexét becsülte meg az idei IgNobel-díj gazdasági kategóriájának díjazottja, és arra jutott, szignifikáns kapcsolat mutatható ki egy kormány tagjainak elhízottsága, valamint az ország korrupciójának szintje között.
Egyre több közgazdász veti fel: nem elég azt vizsgálni, pénzügyileg ki számít szegénynek, ugyanúgy nagy bajban vannak azok, akiknek pénzük ugyan van, épp csak idejük nem marad semmire.
Nemcsak a dolgozók, hanem a cégek és a teljes nemzetgazdaság is sokat nyerhet a nyári szabadságokkal. Közgazdászok és pszichológusok abban egyetértenek, hogy nagyjából egy hét szabadság után már érezhetően javul a munkahelyi teljesítmény, és még a visszatérést követő harmadik-negyedik hétben is jobb lehet, mint a pihenés előtt volt. Ahogy abban is: a legnagyobb hibák egyike, amit egy főnök elkövethet, ha hagyja, hogy a szabadságról visszatérő beosztottjaira egyszerre zúduljon rá több száz olvasatlan levél és tucatnyi feladat.
Nigéria 89, Ghána 63 százalékkal növelte meg egyszer a GDP-jét, Magyarországról eltűnt kétmillió szegény, de lett még 130 ezer dolgozó egy statisztikai újratervezésnél. Az, hogy a gazdasági adatok gyűjtésének és összesítésének elméletét, valamint technikáját is fejlesztik, jó folyamat, de sokszor azt is jelenti: ki kell dobni jó néhány korábbi elemzést a gazdaságról.
Bármekkora pusztítást okoztak a korábbi járványok, a gazdasági fellendülés nagy volt utánuk. A spanyolnátha cégalapítási hullámot hozott, a pestisnek is köszönhető, hogy a jelzáloghitelezés elterjedt, a túlélők bérei nőttek, a vagyoni egyenlőtlenség pedig több évszázadra szólóan csökkent.
A koronavírus okozta válság sokkal rosszabbul érinti a nőket, mint a férfiakat, egyre mélyebb a nemek közötti szakadék – állapította meg több felmérés is. Miért? És miként hatottak a korábbi válságok a nemek közötti egyenlőtlenségre? Ezt mutatjuk be a közgazdasági elméletekkel foglalkozó sorozatunk mostani részében.
Eredetileg 3-5 éveseket vizsgáltak, képesek-e jutalomért önuralmat tanúsítani, de a közgazdászok hamar rájöttek, hogy felnőtt emberek gazdasági döntéseinél is érdemes ugyanezt megfigyelni. És sokan nem teljesítettek valami jól, ami a hitelezésben, a marketingben, de akár az egészségügyi kérdésekben is megmutatkozik.
Járjon-e pénz az oltásért, vagy fizessen büntetőadót az, aki nem oltatja be magát? Közgazdászok már a Covid előtt is vizsgálták a kérdést, amely most nagyon aktuális. Távolinak tűnhet a kapcsolat, de az ügyben érdemes tanácsot kérni környezetvédelmi szakemberektől.
Magyarországon 3% az inflációs cél – írjuk le, amikor az inflációról vagy a kamatdöntésekről van szó. Természetesnek vesszük a megállapítást (végül is húsz éve van inflációs cél és tizennégy éve ugyanennyi), szinte fel sem tűnik, amikor páran felteszik a kérdést: mégis miért van ez így? Miért jó az, hogy infláció van, miért jó, hogy épp ekkora, és hogyan számolják ki mindezt? A közgazdasági elméleteket bemutató sorozatunkban most ezekre mutatjuk be a válaszokat, és azok kritikáit.
John Keynes még azt remélte, hogy a XXI. század elején 15 óra munka elég lesz hetente a tisztességes megélhetéshez – és valóban vannak kutatások, amelyek szerint sok szellemi dolgozó ennyi időt sem tölt el hatékony munkával a heti 40 óra alatt. De mennyit dolgozunk valójában, és mennyi lenne az ideális munkaidő?
Nagyot akarunk dobni a gazdaság teljesítményén? Adjunk mindenkinek szemüveget, akinek szüksége van rá! Jobb lehet a munkahelyi teljesítmény és kevesebb a baleset, egyetlen gyereket sem hátráltatna a tanulásban az, hogy rosszul lát. A szemüveg gazdasági hasznát sokan próbálták meg számszerűsíteni, ezt járjuk körbe a közgazdasági elméleteket bemutató sorozatunk mostani részében.
Ahogy kisbefektetők tömegei ráncigálják a részvények után már a nemesfémek piacát is, egyre többen vetik fel, nincs-e valami alapszintű probléma a tőzsdei kereskedéssel, mennyire lehet komolyan venni azt, ahol ilyen megtörténhet. Azt, hogy a tőzsdei befektetésben mennyi a szerencsefaktor, már évtizedek óta próbálják elemezni.