Reflektorfényben a vagyonadó
A téma rekordgyorsasággal került terítékre. A kormányzati szándék egyértelmű.
10. Elon Musk váratlanul azzal állt elő, hogy ő nulla százalékos vámot szeretne Európa és Amerika között
Megdöbbentő belegondolni, hogy tavaly ilyenkor még csak készültünk arra, milyen lesz, amikor Donald Trump visszatér – mintha évek teltek volna el azóta, a régi-új amerikai elnök fenekestül forgatta fel a világ politikáját és gazdaságát is. És egy évvel ezelőtt még Elon Musk volt az első számú támogatója.
Trump januári hivatalba lépése után gyorsan kiderült: az első ciklusával ellentétben most nem az történik, hogy az elnök irgalmatlan ostobaságokat irkál Twitterre, miközben a tanácsadói beterelik az amerikai jobboldal hagyományos irányába a politikáját. Ezúttal Trump tényleg elszabadult, és amíg az év elején ez csak abban mutatkozott meg, hogy megpróbálta megszerezni Grönlandot, a tavasszal beindult a vámháború. Április elején a világ jelentős részére vámokat vetett ki – Kína kormányának nagyobb kritikusai is kénytelenek voltak egyetérteni a távol-keleti ország vezetőinek megállapításával, hogy „silány, semmilyen szakmai mérce alapján nem értékelhető” módon számolta ki ezek mértékét –, aztán volt, amikor ezeket felfüggesztette, máskor újra vámokat vetett ki, közben kétoldalú tárgyalásokon próbálta elérni, hogy minél több ország vezetői hízelegjenek neki. Trump vágya a nagy amerikai újraiparosítás, hogy minden olyan legyen, mint az 1970-es években – ez nem fog sikerülni, de a világ kereskedelmi rendszerét legalább visszavetette néhány évtizeddel. Ennek a viccesebb része az volt, amikor viszontvámokkal büntetett lakatlan szigeteket is, vagy amikor kiderült, hogy egy alkalommal akkor vették rá a vámháború felfüggesztésére, amikor a tanácsadója pár percre kiment az irodából, de igazából nagyon nem szórakoztató a dolog, a globális gazdaság felborult, bizalomból sokkal kevesebb maradt, a világ 20 legnagyobb gazdaságának növekedési kilátásai a 2009-es válság óta nem látott mélységbe estek. És Trump állításával ellentétben az amerikai inflációt sem sikerült megfékezni.
Elon Musk és Donald Trump a Fehér Házban
Jim WATSON / AFP
No és Elon Musk. A világ leggazdagabb embere, aki Trump beiktatási ünnepségén náci karlendítéssel vitte el a show-t, az év elején megkapta a DOGE névre keresztelt hivatalt, amelynek a feladata az lett volna az első ígéret szerint, hogy kétezer milliárd dollárt megspóroljon az amerikai költségvetésen, majd ebből lett a legnagyobb jóindulattal néhány milliárdos eredmény. A világ leggazdagabb embere közben mellékesen szétverte az USA külföldön nyújtott támogatásait irányító ügynökséget, levélben próbálta zsarolni a szövetségi dolgozókat és megpróbált beavatkozni európai választásokba is – cserébe a vásárlók az európaiak vezetésével a mélybe küldték a Tesla számait –, de a vámháború, majd nem sokkal később a költségvetés átírása már neki is sok volt. Ekkor még titokban tudták tartani, hogy áprilisban majdnem összeverekedett a pénzügyminiszterrel a Fehér Házban, de végül Trumppal is csak alig négy hónapig tartott ki a nagy barátsága. Előbb távozott a DOGE éléről, majd a neten esett egymásnak az elnökkel – azon az emlékezetes estén Trump már állami szerződésbontással fenyegette Muskot, ő ezért cserébe arról írt, hogy az elnök neve is ott van az Epstein-listán. (Ekkor még nem tudtuk, hogy fényképei is ott szerepelnek.) Ezek után kicsit visszább vett mindenki, jó ideig Musk is csak akkor tűnt fel a hírekben, amikor a chatbotja elkezdett hitlerista szövegeket írogatni, majd az év végén hivatalosan is elsorvadt a DOGE. Trump még három évig velünk marad.
9. Nem pont úgy mentesült Magyarország Trump szankciói alól, ahogy Orbán bejelentette
A november emlékezetes pillanata volt, amikor Orbán Viktor és száz fősnél is nagyobb kísérete Washingtonba érkezett tárgyalni az amerikai elnökkel. Orbán büszkén be is jelentette a tárgyalás után: az Egyesült Államok minden megkötés nélkül, határozatlan időre hozzájárult az orosz olajvásárlások meghosszabbításához. Csakhogy aztán a Fehér Ház adott egy nem elhanyagolható kiegészítést: a mentesség egyetlen évre szól. Azaz pontosan addig, amikorra az EU végleg le akar válni az orosz olajpiacról.
Trump és Orbán Washingtonban
AFP
A magyar kormány óriási várakozásokkal indult neki Trump újabb elnökségének, és amikor Rogán Antalt levették az amerikai szankciós listáról, ahova az év legelső napjaiban, még a Biden-kormányzat idején került fel, úgy tűnt, lehetnek is eredmények. Nem igazán lettek végül. Legfőképp azért nem, mert ehhez még mindig túl szoros az európai együttműködés – legyen annak a magyar kormány bármekkora kerékkötője, a nemzetközi gazdaság szempontjából még mindig az az igazán fontos, hogy EU-tagok vagyunk, így a legfontosabb kérdésekben nem is nagyon lehet kivételezni velünk.
Tessék, ezért kellene HVG-t olvasni! Mi már tavaly megírtuk, hogy nem jó a matek a kormány vasútfejlesztési terveinek táblázatában, ha összeadjuk az egyes sorokat, kétszázmilliárd forinttal kisebb szám jön ki, mint a végösszeg. Idén végre ez valakinek a kormányban is feltűnt, úgyhogy gyorsan írtak egy új határozatot, amelyben már a jó szám szerepel, a pécsi vonalra nem 72, hanem 272 milliárd forint költséggel számolnak.
A pályahálózat felújítására szánt egymilliárd eurós hitelre – amely mellé a kormány is odatesz majd még ugyanennyit – igencsak szükség is van. Ennek ellenére elég sok pénz ment a fejlesztésekre, csak épp az elsöprő többség a Budapest–Belgrád vonal építésébe. A vasúti közlekedés a figyelem középpontjában maradt idén is, egyre többen figyelnek fel arra, hogy sok a probléma. Az év Lázár János tíz nagy vállalásával indult, amelyek közül a legnagyobb hírverést az kapta, hogy húsz perc késés után visszajár a jegyár fele és hogy kitakarítják a wc-ket (hurrá!), de emlékezetes pillanat volt az is, amikor a nyáron leállt egy napon a balatoni forgalom, majd kivezényeltek több száz pótlóbuszt – másnap, amikor már semmi gond nem volt. A nagy vonatpótlóüzletbe épp Tiborcz István cége vásárolta be magát.
7. Főhet Orbán feje, Trump kilövési engedélyt adott a Barátság vezetékre
Ez volt az a szeptemberi cikk, amely arról szólt: az amerikai kormány az EU oroszolaj-importjának leállításához kötötte újabb szankciók bevezetését, tehát a magyar és szlovák import leállításához. Egyben üzenetet is küldött az ukránoknak, hogy támadhatják a Barátság-vezetéket.
Túry Gergely
Az orosz olaj importja egyelőre nem állt le, de az EU egészen jól halad a leválással, a magyar haladék pedig, ahogy már volt róla szól, egyelőre épp annyi, mint amennyivel az unió számol. Azt pedig mindenki láthatta, hogy nem Donald Trump figyelemciklusára érdemes alapozni a nemzetközi politikát. Az amerikai elnök néha arról üzengetett, hogy Ukrajnának olyan fegyvereket adna, amellyel komoly károkat okozhatnának Oroszországnak, aztán hirtelen már arról beszélt, hogy Ukrajnának területeket kell feladnia, és ha a Nobel-békedíj nem is jött össze, azt már legalább elérte, hogy Volodimir Zelenszkij öltönyben menjen tárgyalni a Fehér Házba. Oroszország pedig ha a három naposra tervezett háború negyedik évében nem is tudta nagyon javítani helyzetét a fronton, a világpolitikába jó érzékkel avatkozik bele, hogy az amerikai elnök mindig visszatáncoljon, amikor épp túl engedékenynek tűnne az ukránok felé.
De hogy kis személyes sikerről is be lehessen itt számolni: a heti összefoglaló egyik áprilisi darabja talán pont ennek a témának köszönhetően került fel a Szuverenitásvédelmi Hivatal listájára, amelyben a háborúpártinak minősített cikkeket sorolták. Vajon túljutottak a cím elolvasásán, vagy elég volt azt látniuk, hogy És akkor az USA új elnöke mégsem Elon Musk, hanem Vlagyimir Putyin? Ó, az élet nagy kérdései!
Igen, a HVG a rövidebb címek híve, de ez egy olyan hír volt, aminél muszáj volt elmenni 188 karakterig, hogy érthetővé varázsoljuk. December 9-e volt a nap, amikor, miután a kormánypropaganda heteken át magyarázta, micsoda pénzügyi védőpajzsot ígért Trump Orbán Viktornak, az amerikai elnök egy interjújában elmondta, hogy ő nem is ígért ilyet, hiába kérte a magyar miniszterelnök.
A kormány erre lelkesen magyarázni kezdte, hogy nem is úgy kellett volna érteni a korábbi szavakat, csakhogy ezzel nem tudták elfedni, hogy egyelőre úgy tűnik, ebben az ügyben konkrét megállapodás nélkül jöhetett haza a delegáció Washingtonból. Trump a szavak szintjén továbbra is támogatja Orbánt, de ez azért jókora visszalépés volt ahhoz képest, hogy a miniszterelnök a hazaúton még úgy állította be a védőpajzsnak hirdetett devizaswap-ügylet ígéretét, mint ami után már az sem baj, ha nem érkeznek EU-pénzek. Valójában egy ilyen mentőöv akkor lehet hasznos, ha egy gyenge gazdaság pénze ellen akarnak spekulálni.
5. Vége a barátságnak, Von der Leyen és Trump összefogtak Orbán ellen
Igen, ez a szeptember ilyen volt. Ekkor tárgyalt az USA elnöke az Európai Bizottság első emberével, és némi előrelépést tényleg el tudtak érni. Az Egyesült Államok pénzügyi téren valóban nyomás alá helyezte Oroszországot, több orosz energiacég is megroggyant az év végére.
Donald Trump amerikai elnök és Ursula Von der Leyen, az Európai Bizottság elnökének találkozója
AFP / Brendan Smialowski
Annak, hogy az EU igazán egységesen tudjon fellépni, Magyarország volt az egyik akadályozója. Ezért is volt érdekes, amikor decemberben az EU megfosztotta a tagállamait attól a lehetőségtől, hogy a befagyasztott orosz vagyon zárolásának feloldását megvétózhassák – egyelőre más témában nem léptek ilyesmit, de sokan figyelik a kísérletet, hogy az első ilyen ügyben mire mennek a jogászok, elfogadhatónak ítélik-e ezt.
4. Trump 54 ezer milliárd forintot követel Magyarországtól 2038-ig
Nyugalom, ez lesz az utolsó, ami Trumpról szól!
Az amerikai elnök még a hivatalba lépése előtt azt mondta: elvárja, hogy a NATO tagállamai emeljék fel a hadi kiadásaikat a GDP-jük 5 százalékára. Orbán Viktor erről – azon ritka pillanatok egyikében, amikor nem Trumpot dicsérte – azt mondta, hogy egy ilyen kiadás tüdőn lőné a magyar gazdaságot, és tény, hogy borzasztó sok pénzt kellene valahol találni az államkasszában.
Azért a kormány rájött, hogyan lehet itt úgy lépni, hogy ők is jól járjanak és a cél is megvalósuljon: már be is jelentették, hogy 6600 milliárd forintot kérnek az EU haderőfejlesztési hiteléből. Hogy ebből mi lesz, az az új év elején dől el – decemberben voltak már utalások arra, lehet még vita abból, hogy a jogállamisági feltételekhez kössék-e ezt is. Eközben nagyjából egész Európa ipara azt figyeli, sikeres lesz-e a német kezdeményezés, hogy egy nagy honvédségi fejlesztéssel lökjék be az évek óta köhögő gazdaságukat, egyelőre felemásak az eredmények.
Hát lehet Trumpnak esélye felférni az olvasottsági dobogóra, ha Lázár János megszólal a plázákról? A miniszter, amikor épp nem a vasúti wc-kkel volt elfoglalva, bejelentette: ezek után megvenni és bérelni is csak külön kormányzati engedéllyel lehet közepes és nagyobb kereskedelmi ingatlanokat. Az egész szakma értetlenül állt az előtt, hogy ez miért és kinek lehetett jó, a minisztérium kérdésünkre az ott élők védelmével indokolta az új szabályt.
Túry Gergely
A kereskedelemnek nem igazán aranykora ez – az idén leadott, még 2024-ről szóló beszámolók arról szóltak, hogy a különadó rendkívül fájdalmas volt, aztán jött az árrés szabályozása. Ez utóbbi szerepet játszott abban, hogy az inflációt az év végére sikerült 4 százalék alá vinni, de az év első tíz hónapjában bőven a célsáv felett volt az áremelkedés.
2. A Lidl berúgja a Rogán által kihagyott ziccert: felcímkézi az árréssapkás termékeket
Igen, az árrések szabályozása érthetően mindenkit érdekel, és nagyon fontos volt a kormánynak is, hogy valami eredményt felmutasson a választás előtt, ha már repülőrajt helyett a gazdaság beragadt a 2022 közepi szintre, és ötödik éve nem sikerül eltalálni az előrejelzéseket. Az eredetileg harminc alapélelmiszerre kitalált, majd egyre tovább bővített körben érvényes árréssapka becslések szerint akár másfél százalékponttal is lejjebb viheti az inflációt, aztán majd valamikor el kell engedni őket úgyis.
A kormány ezen kívül több önkéntesnek nevezett árcsökkentéstől is reméli a sikert: a tavasszal Nagy Márton egymás után tárgyalt több szektor vezetőivel, hogy aztán ezek után a cégek sorra jöjjenek rá, pont most volna ideje egy kis ár- vagy díjbefagyasztásnak. Melléjük csatlakoztak a bankok is, velük az új jegybankelnök, Varga Mihály egyezett meg (és tényleg: a jegybanki ügyek be se fértek az olvasottsági top 10-be, pedig ott aztán volt miről írni az alapítványok kapcsán). Voltak különleges pillanatok, például amikor Nagy Márton videót töltött fel arról, hogy fogkrémet vesz, de ugyanígy árkorlátozást vállaltak a telefon- és internetszolgáltatók is, valamint a gyógyszeripari cégek. Minő meglepetés, amikor kikértük az adatokat, kiderült, hogy épp azokra a gyógyszerekre, amelyeknek az árváltozása beleszámít az inflációba. Ennek az eredményét igazán akkor fogjuk látni, amikor a decemberi, januári, februári inflációs számok megérkeznek, a 2025 eleji magasabb bázis kipörög, és pár hónapig nagyon alacsony lesz az áremelkedés a statisztika szerint.
És érkezzen az első helyezett!
Luxizás. Nem véletlen lett ez 2025 egyik kulcsszava, és egyáltalán nem véletlen az sem, hogy a kormány minden erejével igyekszik azt mutatni, igenis törődik az állam a szegényekkel. Hiába lassult az év végére az infláció, hiába javulgat a lakossági fogyasztás (a gazdaság nagyjából egyetlen olyan fontos részeként, ahol nem nulla közelében vagy az alatt vannak a számok), nagyon sok ember érzi rossznak a saját anyagi helyzetét, és eközben látja azt, hogy néhányan miként gazdagodnak.
Várkonyi Andrea és Mészáros Lőrinc Heim Pál Gyermekkórház felújított intenzív osztályának átadásán 2025 májusában
MTI / Purger Tamás
És itt már az az igazán nagy kérdés, hogy ez mit fog hozni 2026-ra. Mert 2006 nyara óta most először tartunk ott, hogy ha most vasárnap lenne a választás, akkor azt nem biztos, hogy a Fidesz nyerné, és ez egész biztosan nem így lenne, ha az elmúlt évek nem jelentettek volna sok magyarnak csúnya megélhetési válságot. Rettentő hosszú még az az idő, ami a választásig hátra van (nézzék meg bármelyik tiszás politikus bármelyik Facebook-posztját, ott pontosan vezetik, hogy még hány nap), nagyon sok dolog történhet még addig, és egyelőre modellezhetetlen, hogy az osztogatás vagy valamilyen, a 2022-es háborúhoz hasonló fordulat mit fog hozni a kampányban. Az, hogy 2026. április 12-e mit fog hozni – már persze azon kívül, hogy Paris–Roubaix bringás verseny lesz aznap – valószínűleg nagyon nagy részben azon fog eldőlni, addig meg tudja-e fordítani a kormány az anyagi helyzettel kapcsolatos rossz érzéseket.
