Trump uralma véget ért, de Keresztanyué és Doktor Balatoné még csak most kezdődik
Talán nem volt még év, aminek a végét annyian várták volna szerte a világon, mint a 2020-asét, ez a sötét, fáradt és hideg január azonban nem hozott túl sok megkönnyebbülést magával. Újdonságot azért igen: beiktatták Joe Bident, debütált számos értékes film, a Színház-és Filmművészeti Egyetem modellváltása pedig megállíthatatlanul robog tovább. Ez volt az elmúlt hónap az Élet+Stílus és a Kult rovatban.
„Újra megtanultuk, hogy a demokrácia féltett kincs. Hogy a demokrácia törékeny. És a demokrácia győzedelmeskedett” – ezek voltak Joe Biden első mondatai, amikor az Egyesült Államok 46. elnökeként a mikrofonhoz lépett, hogy a beiktatásán elmondja élete egyik legfontosabb beszédét – egy gördülékeny és erős beszédet, noha egész életét végigkísérte a dadogás. A járványhelyzet miatt a mostani beiktatás eseményeit nem követhették tömegek személyesen, de az emelkedett hangulat legerősebb pillanatai a tévén keresztül is nagyot ütöttek:
Hillary Clinton, Kamala Harris és a volt First Lady, Michelle Obama üzenetértékű színeket viseltek a beiktatáson, Lady Gaga lélegzetelállítóan énekelte el a himnuszt, Jennifer Lopez pedig még 1999-es slágerének egy sorát is becsempészte az előadásába.
A beiktatás szupersztárja a 22 éves költőnő, Amanda Gorman volt, aki Bidenhez hasonlóan sokáig beszédhibával küzdött, versével pedig – amelyet ebben a cikkünkben lefordítottunk, - azt mutatta meg,
hogyan élte meg Trump elnökségét az, akinek azt ígérték, a világ legigazságosabb és legdemokratikusabb államában fog felnőni.
Néhány nappal korábban, Trump elnökségének utolsó napjaiban felfoghatatlan borzalmakat hozott felszínre egy vitatott kivégzés: Lisa Montgomeryt 2007-ben ítélték halálra egy brutális gyilkosság miatt, a januárban esedékes kivégzését egy ponton elhalasztották, ám az erről szóló döntést az ország legfelsőbb bírósága hatályon kívül helyezte, így január 13-án végrehajtották a kivégzést. Joe Biden korábban azt ígérte, hogy megválasztása esetén eltörölteti a szövetségi szintű halálbüntetést, a Trump-adminisztráció pedig felgyorsította ezek végrehajtását.
Ömlöttek ránk a filmek és a sorozatok
A jelenleg is érvényben lévő esti kijárási tilalom nagyban befolyásolja, mivel üthetjük el a munka utáni órákat, de szerencsére a streamingszolgáltatók és a tévécsatornák bőségesen ellátják a nézőiket – hol fantasztikus, hol mérsékelten igényes – tartalommal.
Az új évvel új napi sorozatok is érkeztek, a két kertévé jelenleg is ugyanabban az idősávban versenyez a nézők kegyeiért: a TV2 a Doktor Balatonnal, amelyben egy Balaton-felvidéki férfi megtudja, hogy a nagyapja kútjából az ország, sőt talán a kontinens legszerencsésebb összetételű gyógyvize tört elő. Az alapsztoriban lett volna alapanyag, de az első részeket látva úgy tűnt, a sorozat szinte mindenben a könnyebb és a kevésbé hatásos megoldást választja. Kár, hogy a figurák is papírvékonyak, de ahogy a Doktor Balaton, úgy a Keresztanyu sem hagyta ki azt a ziccert, hogy a hülye rendőr-sablonnal szórakoztassa a nézőket. A Keresztanyu az ukrán–magyar határon játszódik, ahol csempészetből él a helyi család, amolyan ká-európai gagyi maffiaként, Róza mama (Molnár Piroska) vezetésével. A sorozatról azt írtuk: ha nem is vicces, de tuti sikeres lesz, és a 2022-es választásra forduló évben különösen aktuális.
Január 7-én megérkezett a Netflixre Mundruczó Kornél és Wéber Kata mélyen megrázó Pieces of a Woman-je, amely egy tragikus otthonszülés következményeiről, az elviselhetetlen gyász feldolgozásának útjairól mesél. A film kitűnő, noha nagyon nehezen emészthető, és egészen biztosan nem való mindenkinek – a főszereplő, Vanessa Kirby Oscar-jelölése viszont szinte borítékolható. Január közepén aztán robbant egy kisebb televíziós breaking is: kiderült, hogy 17 év után folytatódik a Szex és New York, de meglepő módon a legizgalmasabb szereplő nélkül. Próbáltuk megfejteni, miért Kim Cattrall karaktere volt a legfontosabb mozgatórugója a sorozatnak, hogy aztán megállapítsuk: szentségtörés Samantha nélkül forgatni a folytatást.
A hó végén végre bemutatták a Spektrumon az On the Spot első egész estés dokumentumfilmjét is, amely egy Auschwitzban született magyar nő és a lánya kapcsolatáról szól. Bár kettejük története a haláltáborral kezdődik, a Born in Auschwitz univerzális kérdéseket feszeget. A Cseke Eszterrel és S. Takács Andrással készített interjúnkból kiderül: az alkotók számára tiszteletre méltó és nagy dolog volt, hogy anya és lánya több évtized után elkezdett beszélni a kameráik előtt arról, hogyan adjuk önkéntelenül is tovább a traumáinkat a gyerekeinknek, és miként dolgozhatjuk fel az efféle családi örökséget.
Az elfojtott traumák azonban nemcsak egy családi viszonyrendszerben lehetnek jelen, hanem egy város történelmében is: a holokauszt nemzetközi emléknapja alkalmából szerzőnk saját szülővárosába tért vissza, ahol 72 évnek kellett eltelnie ahhoz, hogy végre felhúzzák a városból elhurcolt zsidók emlékfalát.
A szembenézés egy másfajta útját választotta Matthew McConaughey, aki Zöldlámpa című memoárjában sokszor motivációs trénereket is megszégyenítő következtetéssekkel tekint vissza a spirituális és a szakmai útkeresésére, és egyáltalán nem oszlatja el a feltételezést, hogy ő bizony az élet császára. A magyar könyvpiacon is volt némi mozgás, miután Kepes András sikerkönyve eltűnt a hazai boltok internetes kínálatából, kiderült, hogy Open Books néven új kiadói műhely indult Magyarországon, amelyet mások mellett a Libri egykori társalapítója hozott létre. Azért nem csak az új kezdeményezések kavarták fel az állóvizet: a fővárosi kormányhivatal elmeszelte a Meseország mindenkié című könyv kiadóját, az ellenük született fogyasztóvédelmi határozat megkérdezett szakértőink szerint érthetetlen, mert annak alapján likvidálni kellene Shakespeare-t, a teljes görög és római mitológiát, és a világirodalom 60–70 százalékát.
Robog tovább az SZFE-ügy
Bár egyes filmeket tűkön ülve várunk, a mozik kényszerű és hosszú téli álmot alszanak - emellett a tempó mellett pedig már szinte követhetetlennek tűnik, mi történik a színházi vonalon, illetve leginkább a Színház-és Filmművészeti Egyetemen. A hónap elején még csak sejteni lehetett, ami azóta már biztossá vált: az egyetem új vezetése szétszórta a fővárosban az oktatási helyszíneket, az Ódry Színpad az intézmény játszóhelyeként pedig megszűnik - a döntés ellen tiltakozott Ódry Árpád dédunokája is, minisorozatunkban pedig négy emblematikus rendező és színész búcsúzott a legendás alkotóműhelytől.
Az intézményben közben felmondott Szász János és Fullajtár Andrea is: a színésznő számára az utolsó csepp a pohárban az volt, hogy az egyetem új vezetése nulla kredittel zárná le a hallgatók félévét – erről a birtokunkba jutott dokumentumok alapján mi írtunk először. Fullajtár a hvg.hu-nak adott interjúban arról beszélt,
eljött az a pont, amikor döntenie kellett, hogy rámegy-e testileg és lelkileg is teljesen erre az eredménytelen küzdelemre.
A felmondások hírével szinte egyidőben érkezett az intézmény huszonhat új oktatójának neve, köztük a furcsa pénzmozgásokkal vádolt, bukott váci színházigazgató és megannyi név a kormánypropagandából. Nem állítanánk, hogy a meglepetés erejével hatott, amikor kiderült, kik indíthatnak osztályt ősztől, a listán természetesen szerepel Vidnyánszky Attila is. De osztályfőnök lesz Szarvas József (vele készült interjúnkat ide kattintva láthatja), és Kiss-B. Atilla is, akit a Budapesti Operettszínház igazgatójaként több egykori és jelenlegi operettszínházi munkatárs szexuális zaklatás és verbális bántalmazás eltussolásával vádolt meg.) Január végén derült ki, hogy a megújult filmes képzésen Koltai Lajos is tanítani fog. A névsort több szakmai kritikai is érte, ám a Színházi Intézet új vezetője, Bodolay Géza lapunknak azt mondta, szerinte a névsor:
Remek. Erősen remélem, hogy az. Vagy az lesz. Ez a 26 név a meglévő 150 körüli oktatói összlétszám mellé érkezik, mintegy kiegészítve azt.
A hallgatók eközben független alkotóműhelyt hoztak létre, részben azért, hogy az egyetemen felmondó oktatók és a hallgatók a továbbiakban is együtt dolgozhassanak.
Nem szabadulunk a vírustól
Január végén már azt mondhatjuk: lassan egy éve, hogy a koronavírus fenekestől felforgatta az életünket, - de még azt is, milyen szavakat használunk, - ebben a hónapban pedig már szinte minden kapcsolódó hír a vakcinákról szólt. Világszerte gyermeket tervező nők százezrei szembesültek és szembesülnek azzal a dilemmával, hogy vajon melyik a kockázatosabb: terhesen elkapni a koronavírust, vagy beadatni az ellene kifejlesztett oltóanyagot? A válaszként alkalmazott gyakorlat egyelőre országonként különbözik. A hazai helyzetet ebben a cikkben tártuk fel, de megvizsgáltuk azt is, hogy a vírus hogyan alakítja át a szülésről való gondolkodást, ugyanis a járvány kitörése óta világszerte emelkedik az otthonszülések száma, Magyarországon is naponta keresik kétségbeesett kismamák a bábapraxisokat.
A tél első felén már túlvagyunk, de a síszezon még tart – illetve tartana, ha a kormányfői tanács nem úgy szólna, hogy ha lehet, senki ne menjen idén külföldre síelni. Feltettük a kérdést: akkor mit csináljon az, aki lassan beleőrül abba, hogy alig mozdulhat ki a lakásból, pláne, ha még mozogni, esetleg sportolni szeretne? A téli túrázóhelyeket bemutató videósorozatunkban csobbantunk a téli Balatonban, a nyakunkba vettük a Gaja-völgyet, bejártuk a Medves-fennsíkot, elautóztunk a Bakonyba, és síeltünk Eplényben is.
Budapesten is akad ám majd látnivaló – csak le ne késsünk róla. Áprilisban két hétre állítják majd fel ugyanis a IX. kerületben Szalay Péter szobrászművész szivárványszínű Black Lives Matter szobrát, amely még el sem készült, de vannak, akik már most a ledöntését tervezik. A szobrászművész lapunknak elmondta: abszolút számol azzal, hogy a szobornak baja esik.
A ledöntés mellett a rombolás szándéka is megjelent januárban, mint kiderült, a főváros építészeti örökségének két, értékes darabját ítélték bontásra, a Kazinczy utca 55. szám alatt található házat, ahol Wichmann Tamás legendás kocsmája volt, illetve a Márványmenyasszonyt, a legrégebbi budai éttermet. Az ügy később pozitív fordulatot vett, és jelenleg úgy tűnik, megmenekül a két helyszín, de a hír apropóján megpróbáltuk körbejárni, szabad-e egyáltalán bontani a védett zónákban, mi ellen véd a műemléki státusz, és egyáltalán, hogyan sorvadt el a hazai örökségvédelem.
Januárban sajnos pótolhatatlan veszteségek érték a hazai kultúrát. Búcsúznunk kellett Vass Gábor színésztől, ismert szinkronszínésztől, elhunyt Sas József humorista, és hosszú betegség után, 53 éves korában meghalt Börcsök Enikő, a Vígszínház színésze.
HVG-előfizetés digitálisan is!
Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!
