A Budapesti Corvinus Egyetem 2007 óta működő Kínai Közigazgatás-, Gazdaság- és Társadalomkutató Központjának igazgatóját, P. Szabó Sándort kérdeztük a magyar-kínai kapcsolatok jelenlegi helyzetéről, az itt élő kínai közösség megritkulásának okairól, a kínai gazdasági „lufi” kipukkadásának esélyéről. Az igazgató előzőleg közel tíz évig az ELTE kínai szakán tanított, most is oktat, kutat, szakterülete a mai kínai gazdaság és társadalom, illetve az ókori kínai filozófia.
A választások után az új kormány mozgástere nem lesz jóval nagyobb, mint a mostanié, és neki is ügyelnie kell a költségvetési deficit kordában tartására – véli Szapáry György, a jegybank korábbi alelnöke, Orbán Viktor Fidesz-elnök egyik tanácsadója.
A megszorításokra épülő magyar gazdaságpolitika téves elemzés gyümölcse - fejtette ki Róna Péter közgazdász, aki szerint róka fogta csuka módjára a hatalmas devizahitel-állomány miatt kell erősen tartani a forintot, ami viszont hamvában fojtja meg a gazdaság élénkítésére tett erőfeszítéseket. A devizahitel-állományt kell forintra konvertálni - javasolja Róna Péter, aki korábban a Schröder Bankház vezérigazgatója volt, 2001 óta az ELTE Nemzetközi Jogi tanszékén oktat, cikkeket és tanulmányokat publikál.
Nem 1,75 százalékkal, mint korábban jeleztük, hanem 3 százalékkal csökken az idén a világgazdaság kibocsátása - jelentette ki csütörtökön Robert Zoellick, a Világbank elnöke.
Miért kell EBRD-segítség a magyarországi bankoknak? Jó ötlet a jól működő vállalatoknak támogatott hitelt nyújtani? Aggódni kell a régiós országok válságkezelése miatt? Segítene a gyors eurócsatlakozás? Manfred Schepers, az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) alelnöke a magyarországi bankok helyzetét, a még fennálló kockázatokat, valamint az ország válságkezelését és az utóbbi időben ezzel kapcsolatban elhangzott javaslatokat, kritikákat kommentálta a hvg.hu-nak.
A mezőgazdaság a jó időjárásnak köszönhetően ezidáig viszonylag jól teljesít. Az ágazat helyzete azonban korántsem rózsás: agrár-külkereskedelmi mérlegünk alapján úgy nézünk ki, mint egy fejlődő ország, az élelmiszeripar alacsony hatékonysággal, drágán tömegtermékeket állít elő, a termelés csökken, a bürokraták száma nő, az etkai kódex pedig nevetséges, úgy, ahogy van. A szektor helyzetéről Raskó György agrárközgazdásszal beszélgettünk.
Brüsszelben elvetették a kelet-közép-európai régió 180 milliárd eurós pénzügyi mentőcsomagra vonatkozó javaslatát, mondván, az unió egyenként támogatja a nehéz helyzetbe került tagállamokat. Ugyanilyen sorsra jutott a gyorsított euróbevezetés javaslata is. Maradt tehát egyelőre az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) által pénteken bejelentett 24,5 milliárd eurós segítség Kelet-Európának, amelynek instabilitása komoly fenyegetést jelent az euróövezetre nézve is. Mire lehet elég ez a pénzügyi mentőöv? Andor Lászlóval, az EBRD igazgatóságának tagjával beszélgettünk.
A forint visszatérhet a 250 forint/euró árfolyamhoz, ha a nemzetközi befektetőket sikerül meggyőzni: a küszöbön álló intézkedéseket a kormány végrehajtja, köztük a nagy ellátórendszerek átalakítását beindítja - fejtette ki többek között Suchman Tamás, a fejlesztési programok megvalósításáért felelős kormánybiztos a hvg.hu-nak.
Nagy feltűnést keltett Futó Péter minapi bejelentése a gazdasági-társadalmi változások elősegítését zászlajára tűző „reformszövetség” megalakulásáról. A Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének (MGYOSZ) elnökét többek között arról faggattuk, hogy a befolyásos magyar üzletemberek hogyan próbálják keresztülverni a szerintük szükséges és halaszthatatlan átalakításokat.
A pénzügyi szektor szereplői nemcsak a hatékonyságon, hanem a hatékonytalanságon is jól keresnek. A válság azonban véget vetett a pénzbőségnek és sokan úgy gondolják, hogy az aranyélet már nem tér vissza. De mi vár akkor a szféra szereplőire? Chris Pickles-szel a BT globális befektetési banki ügyfelekért felelős marketingvezetőjével beszélgettünk, aki többek között irányítója volt annak a munkacsoportnak is, amely az EU pénzügyi piacának szabályozási direktíváján dolgozott.
A pénzpiacról kiinduló válság már a reálgazdaság határait is átlépte. Az új trendek irányai gyakorta a szállítmányozási szektorban mutatkoznak meg legkorábban. A kereslet változásának hatására akár az ágazat globális térképe is átrajzolódhat. Scott Price-szal, a DHL Express európai igazgatójával a várható fejleményekről beszélgettünk.
Magyarországot a spekulánsok támadják, igyekeznek a gazdaság törékenységét kihasználva, minél nagyobb profitra szert tenni. Eközben a jegybank és a kormány vért izzadva próbálja visszaverni a támadásokat, de az eredmény egyelőre alig látszik. Az ádáz piaci küzdelmekről, a bejelentett intézkedések várható hatásairól és hazánk esélyeiről Szalay-Berzeviczy Attilával, a Budapesti Értéktőzsde volt elnökével beszélgettünk.
Vadász Iván, a Magyar Adótanácsadók és Könyvviteli Szolgáltatók Országos Egyesületének alelnöke szerint a miniszterelnök adócsökkentési programját aláássa, hogy miközben az állam bele akar nézni az adózók zsebébe, saját kiadásairól továbbra sem hajlandó nyilvánosságra hozni érdemi információt. A „zéró tolerancia”, melyet Gyurcsány programjában meghirdetett, csak kölcsönös lehet.
A Regionális Operatív Program keretében 1200 kilométeren újítanak fel alsóbbrendű utakat az országban 44,5 milliárd forint értékben. Az első támogatási szerződéseket Nógrád megyében írták alá kedden. A sajtótájékoztatón, amelyen részt vett Szabó Pál közlekedési miniszter is, elhangzott, hogy a Magyar Közút Kht. által kezelt utak közel 90 százaléka nem felel meg az európai normáknak.
Az Európai Bizottság július 30-án kinevezte a budapesti székhelyű Európai Innovációs és Technológiai Intézet (The European Institute of Innovation and Technology, EIT) Igazgató Tanácsának tagjait. A testület – amelyben helyet kap Magyar Bálint is – szeptember 15-én tartja alakuló ülését fővárosunkban. Magyar Bálintot kérdeztük, milyen célokat követ az újsütetű intézmény? Miképpen próbálja ledolgozni kutatás és fejlesztés terén Európának az USA-val szemben jelentkező lemaradását?
Mellbeverően drasztikus, sokkoló - így jellemezte Mihályi Péter közgazdász legújabb könyvében összefoglalt reformelképzeléseit. A Miért beteg a magyar gazdaság? című kötetében a családtámogatási rendszer megkurtításáról, a mikrovállalatok működésének nehezítéséről és a társadalmi vita feleslegességéről is ír. Min változtatna még?
Sokan osztják a nézetet, hogy a magyar gazdaság bajaiért elsősorban a politikai szféra felelős a mulasztásai miatt. Nincs elfogadott jövőképünk, nincs közmegegyezés a gazdaságfejlesztés prioritásairól, nem sikerült átalakítani a nagy elosztórendszereket, a vállalatokat agyonnyomják a túlzott társadalombiztosítási és adóterhek. Az üzleti élet egyre látványosabban demonstrálja, hogy ebből elege van. Parragh Lászlót, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnökét arról faggattuk, hogy szerinte miféle változásokra volna szükség, s ehhez hogyan csikarhatnának ki együttműködést a politikai döntéshozókból.
Wágner Tibor május közepétől a kevés magyar vezető számát gyarapítja, aki globális pozícióba jutott valamelyik multinacionális társaságnál. A Sony Ericsson vezetőjét arról kérdeztük, miként és miért kerülhet egy magyar szakember londoni irányítói székbe, s mi az oka, hogy csak kevesen vállalkoznak honfitársaink közül ilyen magas pozícióba kapaszkodni.
Az állami támogatások mértékét tekintve éllovasok vagyunk, évente 1500 milliárd forintot fordítunk gazdaságfeljlesztésre, ennek ellenére leszakadunk. A bizonytalanság miatt dráguló hiteleken keresztül pedig újabb százmilliárdos terheket veszünk a nyakunkba. Kovács Árpáddal, az Állami Számvevőszék (ÁSZ) elnökével beszélgettünk a jelenlegi gazdasági nehézségek hátteréről, és arról, hogy mi jöhet még?
A verseny tisztaságának megteremtését, a hazai vállalatok versenyképességének megerősítését és a patrióta gazdaságpolitikáért való erőfeszítéseket tűzte zászlajára Keresztesi János, az Informatikai Vállalatok Szövetségének (IVSZ) frissen megválasztott elnöke. A FreeSoft Nyrt. vezérigazgatójaként ismert üzletember a hvg.hu kérdéseire válaszolva nemcsak az iparág problémáiról beszélt, hanem a társadalmi élet visszásságairól és a gazdasági nehézségek feloldásának lehetőségeiről és szükségességéről is.
Éjfélkor – az államfői “műsorsávban” – közzétett újévi üzenetében Magyar Péter váratlant húzott, és Orbán fejére olvasta a NER bűneit.
Szilveszter éjjelén jelent meg Rogán Antal rendelete.
Utolsó másodperces magyar gólok, aranytussal megnyert döntő, példátlan holtverseny 1500 gyorson, „semmiből jött” aranyérem, és egy olimpiai bajnoki címet érő benyúlás.
Újabb feladatot kapott Orbán Viktortól.
A gyilkosság után a nő órákat várt, majd magára hívta a rendőröket.
Tudjuk, hogy hiányoznak az adóbevételek, ezeket újra kell teremtenünk – mondta a miniszter 14 év Fidesz-kormányzás után.
Nem feltétlenül kell odaadnunk a rendőrnek a személyi igazolványunkat.
A férfit később lelőtték, a helyszínen belehalt a sérüléseibe.
Ha egy harckocsi kétszer is legördülhet a gyártósorról, akkor 600 felújított orvosi rendelőt hányszor lehet sikerként eladni?
Nem csak a száguldozókkal van baj.
Az öttusaszövetség elnökének ezüstérmét is megszépítette Gulyás Michelle aranya.
