10. Eltűnt Andy Vajna eredeti végrendelete, Vajna Tímea 123 millió dollárt örökölt

Január 20-án hosszú betegség után meghalt Andy Vajna. Ez pedig nem csak a filmszakma számára volt fontos hír, nagy kérdés volt, hogy mi lesz a milliárdos üzletember 67 milliárd forintosra becsült vagyonának sorsa. Egész pontosan 39 magyar cégről volt szó – októberben ezek közül az egyiknek, az AV Perfectnek a cégiratait böngészve vettük észre, hogy a 37 milliárdot érő cég örököse Vajna Tímea lett.

Az erről szóló cikkünk lett az idei 10. legolvasottabb gazdasági hír a hvg.hu-n. Aztán az is kiderült, hogy egyedül nem rendelkezhet az özvegy a cég vagyonáról, és azt is állította: nem tud az időközben felbukkant 13 milliárd forintos tartozásról. Később a kormány írásba adta, hogy a kaszinókat is Vajna Tímea örökölte.

9. Mától megszüntet két fizetési módot a Lidl

Ha leírjuk egy címben azt a szót, hogy Lidl vagy Aldi, nagyjából olyasmi történik, mint amikor egy sportújságban megjelenik a Messi szó. Október 7-én több százezren olvasták el a hírt, hogy megszűnik a Lidlben az Edenred- és Erzsébet-utalványokkal, illetve kártyákkal fizetés lehetősége. A kormány nem látványos, de annál fontosabb terve: egyre kevesebb béren kívüli juttatást engedni, így késztetve a cégeket arra, hogy inkább a fizetéseket emeljék, ami máris szebben mutat a bérstatisztikákban. 2019. január 1-jétől nem adhatók az utalványok adókedvezménnyel, december 31-e után pedig az Erzsébet- és Edenred-utalványok már nem is lesznek érvényesek. Más kérdés, hogy annyira nem a cafeteria csökkentése, hanem a munkaerőhiány veszi rá a cégeket a béremelésre.

8. A franciák azt kérik: nevezzünk meg egy magyar emlékhelyet, aminek kiemelt védelemre van szüksége

Április 15-én tűz ütött ki Párizsban a Notre-Dame tetején. A tetőszerkezet a lángok martalékává vált, az épület huszártornya összedőlt. A tűzoltók óriási bravúrral megakadályozták, hogy a teljes templom elpusztuljon, sőt a legnagyobb értékeit is megmentették. Emmanuel Macron francia elnök bejelentette, hogy 2024-re újjáépítenék a székesegyház elpusztult részeit, és óriási nemzetközi adakozás is indult – ezzel mellesleg kiborítva sok embert, akik szerint inkább a klímaváltozás ellen vagy épp a szegények segítésére adakozhatnának a cégek eurószázmilliókat.

Kiderült az is, hogy a Notre-Dame-ra nem kötöttek biztosítást. A Gazdaság rovaton belül a témához kapcsolódó legolvasottabb cikk arról szólt: a francia kormány azt kérte, minden EU-tagállam nevezzen meg egy-két olyan kulturális értékét, amelyet közös kasszából, együttműködve kell védeni.

7. Borkai Zsolt nem tette meg, mi nyilvánosságra hozzuk a vagyonnyilatkozatát

Szeptemberben még nem gondoltuk volna, hogy az önkormányzati választás sorsát befolyásoló hely lesz a Fidesz megingathatatlanul stabil bástyájának számító Győr, aztán jött Borkai Zsolt szexbotránya. Borkai ennek ellenére is megnyerte a polgármester-választást, majd le is mondott, de az ő ügyének is köze lehetett sok más fideszes kollégája bukásához. A szexvideó önmagában súlyos, de erre még lehetne mondani, hogy magánügy – a kábítószerezés vádja és a korrupciógyanú azonban már közügy, ráadásul büntetendő, nem véletlen, hogy a távozó polgármester mindkettőben tagad. „Az utazásomat nem közpénzből finanszíroztam” – vallotta Borkai az adriai luxusjachton készült felvételekről. Logikus kérdés, hogy akkor mégis miből volt pénze egy ilyen magánútra – mi pedig elmentünk a győri önkormányzathoz, és kikértük a vagyonnyilatkozatait, ha már ő nem szívesen teszi közzé azokat.

6. Orbán kirohaszthatja a tömegközlekedést Karácsony alól, ő viszont ledobhatja az atombombát

Karácsony Gergely lett Budapest új főpolgármestere, és a Fővárosi Önkormányzatban is kényelmes többséget szerzett az ellenzék. 1998 után most először fordult elő, hogy ellenzéki főpolgármestert válasszanak, át is néztük, mi az, amit a főváros vezetői megtehetnek, milyen hatáskörük van a kerületeknek, és mi lesz a kormány dolga. Ennél is fontosabb azonban a pénz kérdése: a főváros sok szempontból a kormányra van utalva, főleg a tömegközlekedés fejlesztésére elengedhetetlen az állam segítsége. De van zsarolási potenciálja a budapesti városvezetésnek is.

5. Oxfordi professzor Szijjártónak: Ön hazudik

A világ egyik legfontosabb biztonságpolitikai fórumán, a Globsecen vették elő a CEU ügyét. A magyar kormányt Szijjártó Péter képviselte, aki arról beszélt, nem is kényszerítették külföldre az egyetemet. A közönségből erre Timothy Ash oxfordi professzor kért szót, és azt mondta, amit a külgazdasági és külügyminiszter állít, az egyszerűen nem igaz. A CEU-n ezután már elkezdődött a tanítás Bécsbe költözve. A fórumon szóba került az a két másik téma is, amelyben nagyokat magyarázkodhatott a kormány idén: az MTA kutatóintézeteinek elvétele, valamint az, hogy Magyarországon nagy bajok vannak a jogállamisággal.

4. Nálunk is bevezethetné a Lidl, ami Szlovákiában már elérhető

Mondtuk, hogy ha leírjuk egy címben, hogy Lidl, akkor arra máris jönnek az olvasók. De az azért még minket is meglepett, hogy az idei negyedik legolvasottabb gazdasági cikk az lett, hogy a cég 15. születésnapját Szlovákiában úgy ünnepelték meg, hogy elindult az online boltjuk is.

3. Dühében hirtelen irányt váltott Orbán Viktor

Még január 3-án, a 2018-as év végi rendeletdömpinget olvasgatva vettünk észre egy fontos újdonságot: a miniszterelnök több ügynökséget is felállított a féktelen pazarlás megakadályozására, mert a korrupció mértéktelensége már a Fidesz szavazóbázisát is irritálja és erodálja.

Egész pontosan a 700 millió forintnál drágább állami építési beruházásokat, 2020-tól pedig már az önkormányzatok építkezéseit és az állam informatikai közbeszerzéseit is központosítják. „Habár a korrupció, vagyis a saját (politikai) család feltőkésítése bevallottan az Orbán-rendszer lényege, a korrupció mértéke már a hatalomgyakorlást is fenyegeti” – írtuk januárban, és hónapokkal később az önkormányzati választáson azt láttuk, hogy ez tényleg így van. Azt viszont, hogy a felügyelet Orbán közelébe telepítése mennyire gátolja a korrupciót, már mindenki döntse el saját belátása szerint.

2. Az ember, akinél nagyobbat még senki sem bukott a YouTube-on

A jó példa arra, hogy az ország és a világ nagy ügyei mellett jó egyéni történetek is érdeklik az olvasókat. Arra még soha nem volt példa, hogy egy vlogger egyetlen nap alatt egymillió feliratkozót veszítsen, James Charles azonban összehozta ezt a bravúrt. A főleg szépségápolási tippjeiről híres videóst egykori barátja buktatta be azzal a váddal: a hírnevét, eszközeit és pénzét használja arra, hogy mások érzelmeivel játszadozzon.

1. Akkora ajándékot kaptak a céges bulin a dolgozók, hogy azóta se tértek magukhoz

Igen, minden évben van egy cikk, amely nem valamilyen nagyon fontos témához kapcsolódik, negyedóránál több munkát nem is ölünk bele, de valamiért annyira betalál, hogy megdöbbenve figyeljük, amint sokszor akkora olvasottságot hoz, mint a hetek nehéz munkájával összerakott komoly írásaink.

Idén a Gazdaság és a Kkv-rovat legolvasottabb anyaga arról szólt, hogy egy amerikai ingatlanos cég dolgozói között karácsonyi ajándékként szétosztották az elmúlt 14 év profitjának legnagyobb részét. Persze, az önkormányzati választás eredményeit még ennél is többen látták. Őszintén, ez utóbbinak azért örülünk.