És akkor Elon Musk lett Donald Trump Simicskája
Mészáros Lőrinc nem fogja szégyellni, hogy úgy kell élnie, mint egy milliárdos, a kormány viszont épp újabb milliárdokat von el Budapesttől, hogy a Szerencsejátéknak kevesebb adót kelljen fizetnie. Eközben a lakossági megtakarítások ömlenek ki az országból, persze, akinek csak van, hiszen például a nyugdíjasok harmada a létminimum alatt él. Számukra már csak a a gyógyszertári árstop és kormány 30 ezres utalványa jelenthet megoldást, feltéve, hogy lesz mire elkölteniük, mivel ismét súlyos aszálya rémképe fenyegeti Magyarországot. Ez a HVG heti gazdasági összefoglalója.
Mészáros Lőrinc nyílt levelet írt Magyar Péternek, amiben cifra dolgokat állít, bár bizonyítékok nélkül: például hogy a Tisza Párt elnöke még a NER-ből való kiugrása előtt hogyan kuncsorgott munkáért Mészárosnál. Szerinte Magyarnak ehhez nem volt meg a megfelelő kvalitása, a következő mondatban viszont már azt ecsetelte, hogy milyen jól kereshetett Magyar az MBH Bank felügyelőbizottsági tagságáért járó havi 1,5 millió forintból.
Az, hogy ő milliárdos, „az egyszerűen tény”, fogalmazott magáról Mészáros, és éppen ezért így is viselkedik: helikopterrel megy a Ferihegyre budai lakásából, hogy onnan magánrepülővel utazzon Münchenbe BL-döntőt nézni. Ezért aztán fontosnak tartotta azt is megemlíteni, hogy ha már van 1400 milliárdja, akkor ne lepődjön meg senki, hogy ennek megfelelő életvitelt folytat. Magyar Péter mindenesetre úgy vélte: a levelet nem Mészáros írta, egyben nyilvános beszélgetésre hívta a milliárdost. Erre Mészáros nem reagált, pedig nem is kellene gyalog mennie.
Navracsics Tibor pedig Dull Szabolcs podcastjában mentegette a menthetetlent: szerinte az embereket irigységből irritálja, hogy „ilyen vagyoni különbségek” vannak Magyarországon. Fontosnak tartotta megjegyezni, hogy bár a luxizók nem a politika világából jönnek (bár név nélkül utalt Lázár János vadászkastélyára), mégis a Fideszre égnek rá – szerencsére a plafon végig a helyén maradt az interjú során. Végül felszólította a gazdagokat, hogy „nagyobb önmérsékletet tanúsítsanak” – talán arra utalva, hogy ha egy 1993-as Suzuki Swifttel járva, csendben lapátolnák ki az adófizetők pénzét túlárazott közbeszerzéseken, az Navracsics Tibornak már rendben volna.
Visszatérve Mészárosra: egy egész országot tartott lázban legalább egy napig, mire gondolhatott, amikor azt állította, hogy ő már 2009-ben is milliárdos volt. A HVG megnézte, igazat mond-e: hunyorítva és messziről talán-talán, de leginkább nem, hiszen a volt felcsúti polgármester csillaga földije 2010-es ismételt kormányra kerülésével, de főként Simicska Lajos 2015-ös bukása után kezdett igazán tündökölni.
Eközben az óceán túloldalán is zajlik egy harc az év elején még örök barátságot esküdő Donald Trump és Elon Musk között. Az amerikai sajtó élőben tudósította, ahogy az elnökük és a világ leggazdagabb embere épp egy nyilvános szakítást csinálnak végig az X-en, olyan dolgokat vagdosva egymás fejéhez, amikbe külön-külön is bele lehet bukni.
Az elmúlt hetekben Musk látványosan hátrébb lépett, pedig nem hivatalos kormánytagként feladata a DOGE élén a kormányzati költések ésszerűsítése lett volna, ebből az valósult meg, hogy leállították a USAID-programot. Aztán valami eltört Muskban: Scott Bessent pénzügyminiszterrel majdnem összeverekedett, május 29-én pedig bejelentette távozását a DOGE-tól, mert lejárt a 130 nap, amennyit speciális szövetségi alkalmazottként egy évben dolgozhat a kormánynak.
Aztán megérkezett az adócsökkentésekről és kormányzati költésekről szóló törvényjavaslat, ami Musk Tesláját is rosszul érintené. Ennek pedig hangot is adott a maga nem épp kifinomult stílusában. Kedden undorító förtelemnek nevezte a javaslatot, csütörtökön már azt mondta, Trump nélküle meg se nyerte volna a választást. Az elnök erre azt reagálta, hogy ha Musk spórolást akar, akkor felbontják cégeivel a szerződéseket, majd Musk saját megfogalmazása szerint „ledobta az atomot”, kiírta az X-re, hogy Donald Trump szerepel az Epstein-aktákban, és ez a valódi oka annak, hogy az iratokat nem hozták nyilvánosságra. Aztán kinyitottak az amerikai tőzsdék, és a Tesla részvényei 14 százalékot vesztettek is az értékükből, Trump is azt nyilatkozta, hogy inkább eladja a Tesláját. Azt, amiben egyébként néhány hónapja még együtt fotózkodott Muskkal.
Kiszivárgott egy lista 25 gyógyszertári termékről, amelyek árát, ha minden igaz, a tavaly december végi árszinten, „önként” befagyasztanák a gyógyszerpiaci szereplők. A listán fájdalomcsillapítók, köptetők, orrcseppek, végbélkenőcs és vitaminok is megtalálhatók. Ez újabb lépés afelé, hogy a gyógyszerek áraiba is belenyúljon a kormány. Legutóbb május végén egyeztetett velük Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter, aki az élelmiszerekre és a tisztálkodószerekre kivetett árrésstop után keresett újabb termékeket, amelyeknek az árát kormányzati parancsra befagyaszthatja, így tűnt fel a vény nélkül kapható gyógyszerek drágulása.
Ám hiába az online árfigyelő, vagy éppen a stop a kamatra, az élelmiszerek, drogériai termékek árrésére, a biztosítások, telekommunikációs szolgáltatások árának csökkentésére (természetesen itt is szigorúan önkéntes alapon!), a lakosság a következő egy évre továbbra is borzasztóan magas, 9 százalékos inflációt vár – derül ki a Magyar Nemzeti Bank lakossági megtakarítási felméréséből. Részben ezért is a háztartások nagyjából fele tervez megtakarítani a következő évben, ami magas bruttó megtakarítási rátát vetít előre az idei évre.
Na de nem ám állampapírba teszik a jól megérdemelt pénzecskéjüket: az MNB adatai szerint nemcsak a befektetők, hanem már a lakosság is egyre inkább külföldre menekíti a vagyonát, 2025-ben eddig 90 milliárd forint áramlott ki ebből a célból. A trend különösen annak fényében figyelemre méltó, hogy közben a lakossági állampapír-állomány – minden marketing és állami ösztönzés ellenére – csökkenni kezdett.
Sok nyugdíjasnak viszont nem fenékig tejfel az élet: az öregségi nyugdíjak harmada még a létminimum összegét (a Bankmonitor számításai szerint 174 ezer forintot) sem éri el, az átlagnyugdíj pedig 243 ezer forint volt januárban, nagyjából a fele az átlagbérnek. Na, de várják csak ki! Hiszen érkezik a jól megérdemelt 30 ezer forintnyi utalvány, ami ugyan nem örökíthető, készpénzre nem váltható, visszajáró nem lesz belőle, de legalább nem egy plasztikkártyát kell majd lobogtatniuk a kasszánál, hogy utólag megkapják az áfa-visszatérítést.
Tömegesen kerültek ki olyan emberek a szegénységi statisztikából, akiknek a nettó jövedelmük látszólag magasabb a bruttónál, méghozzá úgy, hogy az adatbázis szerint a NAV-tól kapnak több pénzt, mint amennyi adót befizettek, és a végén egészen eltérő bruttókból lett fillérre ugyanakkora nettó. Így aztán épp átcsúsztak a szegénységi küszöb fölé. A NAV szerint ez nem történhetett meg, a KSH pedig áltudományosnak nevezte a fentieket leleplező tanulmányt, és perrel fenyegetőzött, miközben arra nem adott magyarázatot, hogy hogyan jöhetett ki ilyen adat. De azért revíziót is ígért.
Médiás fronton is volt esemény: az Index tulajdonosai, Vaszily Miklós és Ziegler Gábor az összes leányvállalatából kiürítette az eredménytartalékot és a 2024-es profitot, ezzel több mint kétmilliárd forintot szivattyúztak át az Indamedia Network holdingvállalatba, hivatalosan az akvizíciók és fejlesztések érdekében. Az átalakítások azonban egyelőre inkább a karcsúsítás felé mutatnak: a Totalcar az Indexhez, a Port.hu a Femina Médiához kerül, és kialakítanak egy magazinos és egy hírkiadót is, amelyeken belül egy szerkesztőség menedzsel több kiadványt úgy, hogy mindegyik márkának külön főszerkesztője van. Az előbbit Reiber Gabriella (Indaworld és Femina Média Kft. ügyvezető igazgató), az utóbbit Starcz Ákos igazgatósági tag felügyeli. A jelenlegi „töredezett cégjogi struktúrát egy későbbi fázisban igazítjuk a működési modellhez” – írták.
Megvizsgáltuk a kormánybarát média teljesítményét is az elmúlt két évben, és a helyzet igencsak riasztó lehet a Fidesz számára, hiszen úgy tűnik, már a törzsszavazók sem kíváncsiak a propagandára: az Origo cikkeinek olvasottsága 2 év alatt az egyharmadára csökkent, a szerkesztőséget nemrég össze is költöztették a Megafonnal egy Perc utcai irodaházba, és sajtóhírek szerint legalább 17 ember távozik egyszerre a szerkesztőségből. Minden machináció ellenére zuhan az összes többi Mediaworks-kiadvány nézettsége és az odalátogató felhasználók száma is, egyedül a Mandiner cikkei fogynak jobban, mint korábban, de a látogatók száma itt is csökken.
Balásy Gyula, Rogán Antal kedvenc reklámszervezője ismét jól keresett a propaganda terjesztésén, illetve az állami cégek teljesen feleslegesen kihelyezett hirdetésein: A Lounge Design Kft-ből felvett 4 milliárd forint után a New Land Mediából további 5, a Lounge Event Kft-ből pedig még 9 milliárdos osztalékot vett ki a kormánykommunikációs közbeszerzéseken rendre verhetetlen vállalkozó. Ez bizony testvérek között is 18 milliárd forint zsebbe.
A héten kiderült, hogy a kormány önként lemond az uniós helyreállítási alap által biztosított 10,4 milliárd eurós forrásról, amelyből csak az előlegre szánt 920 millió euró érkezett meg Magyarországra – a fennmaradó összeget Brüsszel a jogállamisági eljárás keretében nem bocsátja rendelkezésre, hazánk ugyanis egyetlen, a kifizetés feltételéül szabott kritérium teljesítését sem bizonyította az Európai Bizottság felé. Egy másik rendelet pedig elvonná Budapesttől a hétéves uniós költségvetés blokkolt pályázati forrásait.
Hasonló témán alakult ki vita Karácsony Gergely főpolgármester és Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter között is. Karácsony szerint Garancsi István és Habony Árpád köre sertepertél a budapestiek pénze körül, mivel a kormány egy törvénymódosítással a kaszinók és a Szerencsejáték Zrt. adóbefizetéseinek nagy részét elvonná Budapesttől, tovább szipolyozva a magyar GDP több mint egyharmadát adó fővárost. A tervezet szerint 61. paragrafusában van egy mondat: „A szerencsejáték-szervezőknél az értékesítés nettó árbevétele csökken az elszámolt nyereményráfordítással”.
A Szerencsejáték Zrt. 24,5 milliárd forintnyi iparűzési adója ezzel a negyedére csökkenne, és mivel a vállalat telephelyei Budapesthez kötődnek, a város ezzel a lépéssel 18 milliárd forinttól esne el.
Nagy Márton szinte azonnal tagadott, és lehazugozta Karácsonyt, a főpolgármester pedig vissza is vágott. Végül az NGM igyekezett tisztázni, hogy a szabályozás nem érinti a kaszinókat, mert azoknak az árbevétele már eddig is nettó módon keletkezett a zsetonok beváltásakor, illetve a nap végén összesítve a játékok után.
Ez a vita azonban csekélység volt ahhoz képest, ami egy másik fronton bontakozott ki Budapest vezetése és a kormány között. A kormány 57 milliárd forintnyi adót (kormányzati terminológia szerint “szolidaritási hozzájárulást”) kellene a fővárosnak megfizetnie, amit Karácsony Gergely elfogadhatatlannak tart, mondván, a kormány összesen már a tizennyolcszorosára emelte a fővárost sújtó sarcokat. Mivel ez már a közszolgáltatások működését veszélyezteti, a város pénteken figyelmeztetés gyanánk tíz percre leállította a közösségi közlekedést. A főpolgármester egyébként a HVG-nek adott interjúban el is mondta, hogy jövőre a Tisza Párt győzelmében lesz érdekelt.
A hét képe: a megállóban várakozik egy villamos pénteken délben, miután tízperces figyelmeztető szünetet tartottak a BKK járatain a fővárost sújtó adóbefizetés miatt.
A héten részletezte a KSH, miből állt össze a döbbenetesen rossz GDP-adatunk az első negyedévben. Az ipar csúnyán húzza vissza a magyar gazdaságot, a cégek alig kezdenek bele beruházásokba, egyedül az segít, hogy az emberek már bátrabban költenek, mint a nagy infláció alatt. Ez volt az a negyedév, amelyről Orbán Viktor megígérte, hogy repülőrajtot fog venni a magyar gazdaság, és hogy „lesz nagy csodálkozás”, amikor bemutatják az első negyedéves számokat. Tényleg lett, egyedül a legpesszimistább előrejelzés találta el a GDP-adatot.
Egészen véletlen, hogy pont a negyedév utolsó napján jártunk, március 31-én, amikor a kormány 3,4-ről 2,5 százalékosra rontotta le az egész évre vonatkozó növekedési célját, de amikor kijött a KSH első becslése, akkor az elemzők már azt kezdték feszegetni, hogy az 1 százalék elérése is kérdésessé vált.
A magyar iparral kapcsolatban pedig már annak is örülhetünk, hogy áprilisban „csak” 2,3 százalékkal volt alacsonyabb az egy évvel korábbihoz képest. Márciushoz képest ugyanakkor még nőni is tudott, de ez nem a kormány kedvenc ágazatainak köszönhető, és kérdés, nem csak egyszeri alkalom-e.
Az ipar harmadik éve van lejtmenetben, a Nemzetgazdasági Minisztérium szerint mindez Brüsszel és Ukrajna támogatása miatt, pedig szerintük a kormányzat megtesz mindent. Például a 100 új gyár programot 150-re emelte, és elindította a Demján Sándor Programot, amibe további 82 milliárdot tesznek bele, mint azt az iparkamara gyűlésén Orbán Viktor miniszterelnök belengette.
Mezőgazdasági szempontból nem indul kedvezően a nyár: egyre fokozódik az aszály, az első hőhullám is megérkezett. A hétvégén jön egy hidegfront, de nem hoz sok esőt, a csapadékhiány így egyre fokozódik: az elmúlt 30 nap csapadékösszege többnyire 20-40 mm-rel marad el a sokéves átlagtól, így már most enyhe vagy közepes intenzitású az aszály Magyarországon.
A magyar gazdálkodók 63 százaléka értékelte negatívan a 2024-es évet a termelés eredményessége szempontjából, derült ki az Agroinform.hu AgroFeeling2025 című felméréséből.
Ez alapból nagyon rossz adat lenne, csakhogy a megelőző évben ez az arány még 82 százalékos volt, ahhoz képest tehát óriási a javulás. Most a mezőgazdasági termelés eredményessége szempontjából a válaszadók 35 százaléka ítélte kifejezetten rossznak, további 28 százaléka pedig közepesen gyengének a 2024-es évet.
Az Alkotmánybíróság pedig nagy többséggel megszavazott határozatával megsemmisítette a 2020-ban hozott klímavédelmi törvény legfontosabb pontját. Emellett mulasztásban megnyilvánuló alaptörvény-ellenességet is megállapított.
HVG-előfizetés digitálisan is!
Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!
