És akkor a magyar kormány leírta, amit Brüsszel diktált
Rossz adatokat még rosszabbak követtek a magyar gazdaságban, a magyar kormány pedig úgy döntött, hogy most leírja azt, amit az EU diktál neki. Az autóipari beruházások továbbra sem állnak le, pedig egyre több jel mutat arra, hogy zsákutcába hajtottunk. Ez a HVG heti gazdasági összefoglalója.
A magyar kormány bizonyítványa elég gyatra, így hiába állítja, hogy Magyarország jobban teljesít, ez nem igaz – mondja a HVG-nek adott interjújában Kopits György közgazdász, aki szerint Orbánékból teljes mértékben hiányzik az önkritika. Emiatt van az, hogy a kudarcaikat mindig külső tényezőkkel, például a Coviddal, az ukrajnai háborúval, a német gazdaság pangásával és az energiafüggőséggel magyarázzák. Ám szerinte ha Magyarországot Lengyelországgal vagy a térség többi országával hasonlítjuk össze, amelyek ugyanezeket a hatásokat szenvedték el, akkor már jól látszik, miért mondja azt, hogy elég gyatra a kormány bizonyítványa.
Szavait alátámasztja, hogy hiába trükközött a kormány, az alaptörvény elvárása ellenére sem sikerült csökkentenie az államadósságot 2024-ben. Mindezt Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter is elismerte, ahogy azt is, hogy a GDP-adat sem akar úgy alakulni, ahogy eltervezték, ami nem csoda, ha tudjuk, hogy a GDP az elmúlt kilenc negyedévből mindössze háromszor tudott növekedni.
Ugyanakkor az Európai Bizottság elfogadta Magyarország középtávú költségvetési-strukturális tervét, miután a kormány ígéretet tett, hogy a költségvetési hiányt GDP-arányosan 2025-ben 3,7 százalékra, 2026-ban 2,9 százalékra csökkenti, az államadósságot pedig fokozatosan 70 százalék alá mérsékli. Brüsszel azért is fogadta el a magyar terveket, mert abban a kormány jelentősen visszavett a kiadási terveiből, de elemzésünkben arról is írtunk, hogy a módosított magyar terv sok szempontból olyan, mintha Brüsszel diktálta volna. Bizottsági forrásunk például úgy fogalmazott, hogy a magyar kormány minimális módosításokkal elfogadta a Bizottság makropályáját.
És bizony ezen túl is van miért aggódnia a magyar kormánynak: decemberben éves csúcsára ugrott az infláció: egy év alatt 4,6 százalékkal, novemberről decemberre pedig 0,5 százalékkal nőttek az árak. Mindez azt jelenti, hogy a 20 ország közül, amelynek az Eurostat eddig a decemberi adatát közölte, egyben sem nagyobb az infláció, mint Magyarországon.
Ami kifejezetten rossz hír: az elemzők szerint pont az drágul nagyon, ami a legjobban fáj az átlagembereknek. Az élelmiszerárak átlagosan 5,4, a lakbér 12,6, az üzemanyagok ára 8,3 százalékkal jár az egy évvel korábbi szint fölött. És bizony az sem jó hír, hogy ami novemberben elmaradt, az megérkezett decemberre: a forint újabb jelentős gyengülése most már begyűrűzött a tartós fogyasztási cikkek áraiba is.
Bár a mostani inflációs adat jobb lett annál, mint amit a kormány és az elemzők egy-másfél éve mondtak, mégsem örülhetünk, hiszen ebben nagy szerepe van annak, hogy az ország GDP-je jelentősen alulteljesítette a várakozásokat.
Mindenesetre Nagy Márton természetesen továbbra sem aggódik, inkább arról beszél, hogy őrület lesz, annyi pénz szabadul fel a következő két hónapban: sok prémium magyar állampapír jár le, így rengeteg ember kaphatja meg az állampapírban tartott pénzét, összesen nagyjából 3000 milliárd forintot. Persze az állam azt szeretné, hogy ezt a pénzt a lakosság az ingatlanpiacba vagy állampapírokba fektesse be, viszont ha elkezdi költeni, az inflációt lökheti meg újra.
Az állam helyzetét jól mutatja mindenesetre, hogy Lázár János lefújta a mini-Dubaj kitakarítását, mert kell a pénz vécépucolásra a MÁV-nál. A jelek szerint a Rákosrendező helyreállítására szánt összeget inkább a MÁV szolgáltatásainak javítására költené az építési és közlekedési miniszter, így az összes szeméttel együtt adnák át a területet az araboknak. Azért a kérdés felmerül, hogy ha erre sincs pénze az államnak, akkor mire lesz a közeljövőben. És ha már Lázár János: a HVG kiszámolta, hogy melyik volt az ország legproblémásabb vasútvonala 2024-ben.
Az sem fogja segíteni a kormányt, hogy valóra vált Nagy Márton rémálma: tavaly 0,2 százalékkal csökkent a német bruttó hazai termék 2023-hoz képest, és 2025-ben sem várható nagy változás. Ráadásul a neten már tanácsokat osztogatnak az átlagembereknek arról, hogyan lehetne pénzügyileg megroppantani az Orbán-kormányt. Érdekes év elé nézünk, az biztos!
Továbbra is kérdés, mennyire volt jó ötlet, hogy a kormány az ország jövőjét az autóiparra és azon belül az akkugyártásra tette fel: a friss adatok szerint ugyanis éppen ez a két ágazat húzta le a magyar ipar teljesítményét: az akkugyártás ugyanis 21, a járműipar pedig 13,5 százalékkal zuhant egy év alatt Magyarországon.
A folyamat ugyanakkor továbbra sem állt le: Szijjártó Péter bejelentése szerint újabb kínai elektromos autós nagyberuházás jön Magyarországra, amitől 900 új munkahelyet remél a kormány. Azt, hogy mit kell tudni az eddig itthon ismeretlen Xinzhiről, itt szedtük össze. Ez a beruházás is olyan tipikusan magyar lett: Hatvan polgármesterének fogalma sem volt arról, hogy 50 milliárd forintos beruházást kap a városa, ám végül mégiscsak sikerült tárgyalnia a befektetőkkel, akik meg is nyugtatták, így ő a forgalomnövekedéstől tart, a város volt vezetője pedig a vendégmunkások rohamától.
Az biztos, hogy az új autóipari beruházásokhoz (is) nélkülözhetetlenek a vendégmunkások, ám mint összefoglalónkból kiderül, az itt dolgozó vendégmunkások nem érzik jól magukat Magyarországon: a vietnámiak elszöknek, a Fülöp-szigetekiek pedig mentális problémákkal küzdenek. A gond az, hogy a vendégmunkások a saját hálózataikon, a közösségi médiában megosztják egymással, valójában milyen élmény Magyarországon dolgozni: gyakran más, mint ahogy elképzelték.
Mostanra mindenesetre a jelek szerint maga a kabinet sem számít arra, hogy 2025-ben jelentős munkaerőigény jelentkezne a gazdaságban, pedig a gazdasági felpattanást pár éve mindig a következő évre várják, és nincs ez most sem másképp.
Azért van olyan is, amikor beválik a kormány terve: egy évtizednyi munka után mára eljutottunk odáig, hogy Magyarország az orosz földgáz legnagyobb neppere lett a régióban. Ez pedig hatalmi pozíció, nemcsak gazdasági haszonszerzés, hanem politikai érdekérvényesítés szempontjából is. Ugyanakkor a fogyasztók szemszögéből már korántsem ennyire jó a helyzet, hiszen azok, akik a versenypiacon szerzik be a gázt, például a magyarországi vállalatok, nem járnak jól, mert őket is érinti az ukrajnai tranzit leállítása miatti drágulás. A lakosságot persze elvileg továbbra is védi a rezsicsökkentés hókuszpókusza, de miközben az Orbán-kormány eljátssza, hogy kegyet gyakorol a választók felé, a vállalatokat sújtó borsos gázárakat végül ugyanazok a fogyasztók fizetik meg a drága áruk és szolgáltatások megvásárlásával.
Rogán Antalnak mostanában elég sok dolog miatt főhet a feje, akkor is, ha Orbán Viktor péntek reggel mindenki megnyugtatására közölte: az, hogy egyik legfontosabb minisztere felkerült az amerikai szankciós listára, csak azt mutatja, hogy jól végzi a munkáját.
Az biztosan megnyugtatja a propagandaminisztert, hogy hírhedt találmánya már 1,3 milliárd forintot hozott a konyhára, ám az vélhetően már kevésbé, hogy a HVG információi szerint Rogán és üzletfelei számláit akár meg is szüntethetik a bankok.
Nem tudni, hogy Rogán amerikai listára kerülése miatt vagy sem, de apósa eladta a tulajdonrészét abban a cégben, amely egykor 2,2 milliárdos támogatást nyert el. Ez amúgy is érdekes történet volt: amint a miniszteri após megjelent a cégben, annak megugrott az árbevétele.
Persze a fenti összegek nem meglepőek, ha tudjuk, hogy Gulyás Gergely szerint a Fidesznél minimális munkával nagy pénzeket lehet keresni. És úgy tűnik, ezt a mondást elég komolyan vették Felcsúton, ahol a GKI adatai szerint az egy lakosra jutó legtöbb nettó tőkejövedelem képződött 2023-ban, több mint duplája az országos átlagnak. És ne szaladjunk még messzire A Családtól, a héten írhattunk arról, hogy Orbán Viktor unokaöccse is beszállt a családi bányabizniszbe, és rögtön elvitte a Gánt Kő negyedét.
A garázsbizniszbe még nem kóstolt bele a NER, pedig jó üzlet, főleg, ha van helyismeretünk. Ez ugyanis a lakásvásárlásnál kisebb elköteleződést jelent, de hasonlóan kedvező befektetés.
Az „egyéb” cégvezetők, azaz az ország 99,9 százaléka már nem ennyire mosolygós: bár örülnek a kormányzat gazdaságélénkítő lépéseinek, az optimizmustól igen távol állnak.
A többségük ennek megfelelően panaszkodik is. Hogy mire? Egyebek mellett a magas adókra, a képzett munkaerő hiányára, az elmaradó megrendelésekre és a kiszámíthatatlanságra. Mindez azt hozta, hogy a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) üzleti hangulatindexe sosem volt még olyan alacsonyan, mint most.
Persze nem mindenki panaszkodhat: a Megafon-influenszereket továbbra is elképesztő szinten tömik ki pénzzel. Ám ez inkább pénzégetés, hiszen még a receptek is (különösen a fahéjas-pudingos rúdé) simán lenyomják őket, ha azt nézzük, mik a népszerű tartalmak a magyar Facebookon.
Az viszont biztos, hogy a TEÁOR-számok változása mindenkit érint: az új rendszer szerint már egyértelműen besorolható az uberezés és az airbnb-zés, de hungarikumokból sincs hiány, a pálinkához és a jurtabérléshez csatlakozott a kisvasút is.
És akkor evezzünk más vizekre: az amerikai gazdaság sírját áshatja meg Trump, ha tényleg beváltja leghangosabb kampányígéretét, miszerint tömegével kitelepíti az illegális migránsokat. A művelet egyrészt borzasztó drága lenne, másrészt, mivel a célcsoport mélyen beépült az USA gazdaságának működésébe, hazaküldésük a mezőgazdaság és az építőipar bezuhanásához vezetne, de más szektorokat sem hagyna érintetlenül.
A következő elnöki ciklus amúgy is jelentős változásokat ígér a politikai és a gazdasági világban egyaránt. Donald Trump lehengerlő győzelmére már most ugranak a cégek, joggal remélvén, hogy mostantól nem kell drága és macerás környezetvédelmi és szociális inkluzivitási kérdésekkel foglalkozni, hanem Trump filozófiájával összhangban a profitmaximalizálásra koncentrálhatnak. Másképp fogalmazva: világmegváltásból a pusztulat felé kanyarodik el az üzleti világ.
Búcsúzóul pedig itt a hét képe:
A Coca-Cola vezérigazgatója adta át Trumpnak a beiktatási emlékkóláját:
HVG-előfizetés digitálisan is!
Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!
