A magyar kormány bizonyítványa elég gyatra, így hiába állítja, hogy Magyarország jobban teljesít, ez nem igaz – mondja a HVG-nek adott interjújában Kopits György közgazdász, aki szerint Orbánékból teljes mértékben hiányzik az önkritika. Emiatt van az, hogy a kudarcaikat mindig külső tényezőkkel, például a Coviddal, az ukrajnai háborúval, a német gazdaság pangásával és az energiafüggőséggel magyarázzák. Ám szerinte ha Magyarországot Lengyelországgal vagy a térség többi országával hasonlítjuk össze, amelyek ugyanezeket a hatásokat szenvedték el, akkor már jól látszik, miért mondja azt, hogy elég gyatra a kormány bizonyítványa.
Szavait alátámasztja, hogy hiába trükközött a kormány, az alaptörvény elvárása ellenére sem sikerült csökkentenie az államadósságot 2024-ben. Mindezt Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter is elismerte, ahogy azt is, hogy a GDP-adat sem akar úgy alakulni, ahogy eltervezték, ami nem csoda, ha tudjuk, hogy a GDP az elmúlt kilenc negyedévből mindössze háromszor tudott növekedni.

Ugyanakkor az Európai Bizottság elfogadta Magyarország középtávú költségvetési-strukturális tervét, miután a kormány ígéretet tett, hogy a költségvetési hiányt GDP-arányosan 2025-ben 3,7 százalékra, 2026-ban 2,9 százalékra csökkenti, az államadósságot pedig fokozatosan 70 százalék alá mérsékli. Brüsszel azért is fogadta el a magyar terveket, mert abban a kormány jelentősen visszavett a kiadási terveiből, de elemzésünkben arról is írtunk, hogy a módosított magyar terv sok szempontból olyan, mintha Brüsszel diktálta volna. Bizottsági forrásunk például úgy fogalmazott, hogy a magyar kormány minimális módosításokkal elfogadta a Bizottság makropályáját.
És bizony ezen túl is van miért aggódnia a magyar kormánynak: decemberben éves csúcsára ugrott az infláció: egy év alatt 4,6 százalékkal, novemberről decemberre pedig 0,5 százalékkal nőttek az árak. Mindez azt jelenti, hogy a 20 ország közül, amelynek az Eurostat eddig a decemberi adatát közölte, egyben sem nagyobb az infláció, mint Magyarországon.
Ami kifejezetten rossz hír: az elemzők szerint pont az drágul nagyon, ami a legjobban fáj az átlagembereknek. Az élelmiszerárak átlagosan 5,4, a lakbér 12,6, az üzemanyagok ára 8,3 százalékkal jár az egy évvel korábbi szint fölött. És bizony az sem jó hír, hogy ami novemberben elmaradt, az megérkezett decemberre: a forint újabb jelentős gyengülése most már begyűrűzött a tartós fogyasztási cikkek áraiba is.
Bár a mostani inflációs adat jobb lett annál, mint amit a kormány és az elemzők egy-másfél éve mondtak, mégsem örülhetünk, hiszen ebben nagy szerepe van annak, hogy az ország GDP-je jelentősen alulteljesítette a várakozásokat.
Mindenesetre Nagy Márton természetesen továbbra sem aggódik, inkább arról beszél, hogy őrület lesz, annyi pénz szabadul fel a következő két hónapban: sok prémium magyar állampapír jár le, így rengeteg ember kaphatja meg az állampapírban tartott pénzét, összesen nagyjából 3000 milliárd forintot. Persze az állam azt szeretné, hogy ezt a pénzt a lakosság az ingatlanpiacba vagy állampapírokba fektesse be, viszont ha elkezdi költeni, az inflációt lökheti meg újra.

Az állam helyzetét jól mutatja mindenesetre, hogy Lázár János lefújta a mini-Dubaj kitakarítását, mert kell a pénz vécépucolásra a MÁV-nál. A jelek szerint a Rákosrendező helyreállítására szánt összeget inkább a MÁV szolgáltatásainak javítására költené az építési és közlekedési miniszter, így az összes szeméttel együtt adnák át a területet az araboknak. Azért a kérdés felmerül, hogy ha erre sincs pénze az államnak, akkor mire lesz a közeljövőben. És ha már Lázár János: a HVG kiszámolta, hogy melyik volt az ország legproblémásabb vasútvonala 2024-ben.
Az sem fogja segíteni a kormányt, hogy valóra vált Nagy Márton rémálma: tavaly 0,2 százalékkal csökkent a német bruttó hazai termék 2023-hoz képest, és 2025-ben sem várható nagy változás. Ráadásul a neten már tanácsokat osztogatnak az átlagembereknek arról, hogyan lehetne pénzügyileg megroppantani az Orbán-kormányt. Érdekes év elé nézünk, az biztos!
Továbbra is kérdés, mennyire volt jó ötlet, hogy a kormány az ország jövőjét az autóiparra és azon belül az akkugyártásra tette fel: a friss adatok szerint ugyanis éppen ez a két ágazat húzta le a magyar ipar teljesítményét: az akkugyártás ugyanis 21, a járműipar pedig 13,5 százalékkal zuhant egy év alatt Magyarországon.

A folyamat ugyanakkor továbbra sem állt le: Szijjártó Péter bejelentése szerint újabb kínai elektromos autós nagyberuházás jön Magyarországra, amitől 900 új munkahelyet remél a kormány. Azt, hogy mit kell tudni az eddig itthon ismeretlen Xinzhiről, itt szedtük össze. Ez a beruházás is olyan tipikusan magyar lett: Hatvan polgármesterének fogalma sem volt arról, hogy 50 milliárd forintos beruházást kap a városa, ám végül mégiscsak sikerült tárgyalnia a befektetőkkel, akik meg is nyugtatták, így ő a forgalomnövekedéstől tart, a város volt vezetője pedig a vendégmunkások rohamától.
Az biztos, hogy az új autóipari beruházásokhoz (is) nélkülözhetetlenek a vendégmunkások, ám mint összefoglalónkból kiderül, az itt dolgozó vendégmunkások nem érzik jól magukat Magyarországon: a vietnámiak elszöknek, a Fülöp-szigetekiek pedig mentális problémákkal küzdenek. A gond az, hogy a vendégmunkások a saját hálózataikon, a közösségi médiában megosztják egymással, valójában milyen élmény Magyarországon dolgozni: gyakran más, mint ahogy elképzelték.
Mostanra mindenesetre a jelek szerint maga a kabinet sem számít arra, hogy 2025-ben jelentős munkaerőigény jelentkezne a gazdaságban, pedig a gazdasági felpattanást pár éve mindig a következő évre várják, és nincs ez most sem másképp.

Azért van olyan is, amikor beválik a kormány terve: egy évtizednyi munka után mára eljutottunk odáig, hogy Magyarország az orosz földgáz legnagyobb neppere lett a régióban. Ez pedig hatalmi pozíció, nemcsak gazdasági haszonszerzés, hanem politikai érdekérvényesítés szempontjából is. Ugyanakkor a fogyasztók szemszögéből már korántsem ennyire jó a helyzet, hiszen azok, akik a versenypiacon szerzik be a gázt, például a magyarországi vállalatok, nem járnak jól, mert őket is érinti az ukrajnai tranzit leállítása miatti drágulás. A lakosságot persze elvileg továbbra is védi a rezsicsökkentés hókuszpókusza, de miközben az Orbán-kormány eljátssza, hogy kegyet gyakorol a választók felé, a vállalatokat sújtó borsos gázárakat végül ugyanazok a fogyasztók fizetik meg a drága áruk és szolgáltatások megvásárlásával.
Rogán Antalnak mostanában elég sok dolog miatt főhet a feje, akkor is, ha Orbán Viktor péntek reggel mindenki megnyugtatására közölte: az, hogy egyik legfontosabb minisztere felkerült az amerikai szankciós listára, csak azt mutatja, hogy jól végzi a munkáját.
Az biztosan megnyugtatja a propagandaminisztert, hogy hírhedt találmánya már 1,3 milliárd forintot hozott a konyhára, ám az vélhetően már kevésbé, hogy a HVG információi szerint Rogán és üzletfelei számláit akár meg is szüntethetik a bankok.
Nem tudni, hogy Rogán amerikai listára kerülése miatt vagy sem, de apósa eladta a tulajdonrészét abban a cégben, amely egykor 2,2 milliárdos támogatást nyert el. Ez amúgy is érdekes történet volt: amint a miniszteri após megjelent a cégben, annak megugrott az árbevétele.

Persze a fenti összegek nem meglepőek, ha tudjuk, hogy Gulyás Gergely szerint a Fidesznél minimális munkával nagy pénzeket lehet keresni. És úgy tűnik, ezt a mondást elég komolyan vették Felcsúton, ahol a GKI adatai szerint az egy lakosra jutó legtöbb nettó tőkejövedelem képződött 2023-ban, több mint duplája az országos átlagnak. És ne szaladjunk még messzire A Családtól, a héten írhattunk arról, hogy Orbán Viktor unokaöccse is beszállt a családi bányabizniszbe, és rögtön elvitte a Gánt Kő negyedét.
A garázsbizniszbe még nem kóstolt bele a NER, pedig jó üzlet, főleg, ha van helyismeretünk. Ez ugyanis a lakásvásárlásnál kisebb elköteleződést jelent, de hasonlóan kedvező befektetés.
Az „egyéb” cégvezetők, azaz az ország 99,9 százaléka már nem ennyire mosolygós: bár örülnek a kormányzat gazdaságélénkítő lépéseinek, az optimizmustól igen távol állnak.
A többségük ennek megfelelően panaszkodik is. Hogy mire? Egyebek mellett a magas adókra, a képzett munkaerő hiányára, az elmaradó megrendelésekre és a kiszámíthatatlanságra. Mindez azt hozta, hogy a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) üzleti hangulatindexe sosem volt még olyan alacsonyan, mint most.
Persze nem mindenki panaszkodhat: a Megafon-influenszereket továbbra is elképesztő szinten tömik ki pénzzel. Ám ez inkább pénzégetés, hiszen még a receptek is (különösen a fahéjas-pudingos rúdé) simán lenyomják őket, ha azt nézzük, mik a népszerű tartalmak a magyar Facebookon.

Az viszont biztos, hogy a TEÁOR-számok változása mindenkit érint: az új rendszer szerint már egyértelműen besorolható az uberezés és az airbnb-zés, de hungarikumokból sincs hiány, a pálinkához és a jurtabérléshez csatlakozott a kisvasút is.
És akkor evezzünk más vizekre: az amerikai gazdaság sírját áshatja meg Trump, ha tényleg beváltja leghangosabb kampányígéretét, miszerint tömegével kitelepíti az illegális migránsokat. A művelet egyrészt borzasztó drága lenne, másrészt, mivel a célcsoport mélyen beépült az USA gazdaságának működésébe, hazaküldésük a mezőgazdaság és az építőipar bezuhanásához vezetne, de más szektorokat sem hagyna érintetlenül.
A következő elnöki ciklus amúgy is jelentős változásokat ígér a politikai és a gazdasági világban egyaránt. Donald Trump lehengerlő győzelmére már most ugranak a cégek, joggal remélvén, hogy mostantól nem kell drága és macerás környezetvédelmi és szociális inkluzivitási kérdésekkel foglalkozni, hanem Trump filozófiájával összhangban a profitmaximalizálásra koncentrálhatnak. Másképp fogalmazva: világmegváltásból a pusztulat felé kanyarodik el az üzleti világ.
Búcsúzóul pedig itt a hét képe:
A Coca-Cola vezérigazgatója adta át Trumpnak a beiktatási emlékkóláját:
