Eredetileg azt ígérte a kormány, hogy 2024-ben 4 százalékkal nőhet a magyar GDP, de most a KSH elkészítette az első becslését, amiből az derül ki, hogy tavaly mindössze 0,6 százalékkal nőtt a gazdaságunk. Az egyetlen jó hír a számok között az, hogy legalább a technikai recesszióból kijöttünk, két gyenge negyedév után október-decemberben már jobb volt a teljesítmény, mint három hónappal korábban.

Innen még akár jöhetne is a most épp nagyon lelkesen ígérgetett 2025-ös repülőrajt, annyira gyenge a bázis, de már a kormány is elkezdte hűteni a kedélyeket. A gazdasági tárca a harmadik negyedévtől vár csak 3 százalék fölötti növekedést, Nagy Márton pedig azt mondta, 2-3 százalék közt lehetünk, ha a német gazdaság gyenge marad. Márpedig a német várakozások igencsak rosszak, és az eurózóna sem teljesített jól.

Na de ha már a GDP-nk nem jó, legalább 500 méteres felhőkarcoló épülhet Rákosrendezőre! Vagy mégsem? Nem könnyű eligazodni a főváros és a kormány közti üzengetésben, pláne nem azt kibogozni, hogy jogilag mit lehet, mit nem – annyi biztos, hogy Orbán Viktor elutazott az Egyesült Arab Emírségekbe, hogy „új lehetőségeket keressen a magyar cégeknek”, a vele tartó Szijjártó Péter arról beszélt, hogy a Mini-Dubaj kapcsán már megszületett minden szükséges megállapodás. És úgy tűnik, hogy mintha csak előre sejtette volna ezt egy üzleti kör, amikor évekkel korábban épp a szóban forgó területre vásárolta be magát.

Orbán Viktor az Egyesült Arab Emírségek elnökével szerdán

AFP / UAE Presidential Court / Abdulla AL- Bedwawi

A szerződésekről egyébként a HVG által megkérdezett jogászok azt mondták, fércmunka – és láthatóan kapkodva rakhatták össze, így talált a főpolgármester stábja egy akkora aknát, amivel most épp az egész üzletet megpróbálhatják borítani. Hogy sikerülhet-e, az ennél még pár csavarral bonyolultabb kérdés.

Azt pedig a VI. kerületi önkormányzatban mondta el Kovács Balázs Norbert budapesti beruházásokért felelős miniszteri biztos – egyben Terézváros választásokon vereséget szenvedett polgármester- és képviselőjelöltje –, hogy létezik egy terv, amely szerint a Ferdinánd hidat lebontanák, azt még nem találták ki, hogy a forgalmat hova terelnék át, és arrébb rakatnák a síneket, hogy az állatkertnek legyen még helye terjeszkedni.

Napok alatt borult egy nagyot a mesterséges intelligenciával foglalkozó piac, amikor a kínai DeepSeek a teljes ismeretlenségből érkezve bemutatta a saját modelljét, amely sokkal olcsóbban működik, mint az amerikai nagyágyúk, mégis nagyjából mindent tud, amit a riválisok. Na jó, azt nem, hogy mi történt a Tienanmen téren.

AFP / NurPhoto / Jaap Arriens

A legnagyobb cégek részvényei zuhanni kezdtek, az amerikai techcégek teljes mezőnye egyetlen nap alatt mintegy ezer milliárd dollárral lett szegényebb. És sokat bukott az energiaszektor is, hiszen eddig ők nyertek sokat azon, hogy az MI zabálja az energiát. Nem csoda, hogy már sorra érkeznek a panaszok, hogy a kínai algoritmust az amerikaiak – nyilván teljesen, khm, legálisan összegyűjtött – adataiból tanítanák, és persze a biztonsági kérdések is újra előkerültek.

A hét képe: Megnéztük, mi került 80 milliárdba a Nemzeti Bank felújításán, és milyen jóvátehetetlen hibákat vétettek

Reviczky Zsolt

Második munkahetén van túl Donald Trump és kormánya. Az új amerikai külügyminiszter, Marco Rubio újra elmondta, komolyan gondolják, hogy szeretnék megvásárolni Grönlandot, csak még nem tudják, hogyan, Trump pedig a washingtoni repülőszerencsétlenség után meg is fejtette, hogy a sokszínűségi programok miatt történhetett a tragédia. A jogászok közben azon gondolkoznak, hogyan lehet megoldani, hogy az USA tényleg kilépjen az Egészségügyi Világszervezetből, mert ahhoz a nagy szavakon túl kevés egy elnöki rendelet.

Ahogyan a WHO, úgy a Párizsi Megállapodás ügyében is az egész világot érinti, hogy mit csinálnak az amerikaiak. A klímaegyezmény felrúgásával Trump úgy tesz, mintha a XIX. századba menne vissza, és rövid távon biztosan nem járnak jól vele azok, akik a klímakatasztrófa legdurvább hatásainak elkerüléséért dolgoznak. Azonban az USA lábon lőheti saját magát is, mert ezzel átengedné a tiszta technológiákban a terepet a riválisainak.

Új bűnbakot sikerül találni, ki tehet az inflációról? A Gazdasági Versenyhivatal elnöke felszólító levelet küldött az élelmiszerek termelőit és feldolgozóit tömörítő szövetséghez: az ő áremelésekről szóló közleményeik miatt is nőhet az inflációs nyomás. Irgum-burgum – na de a média még nem kapott hasonló figyelmeztetést, amiért le merjük írni, mi minden drágul, úgyhogy szabad volt lemennünk a boltokba és megírni a cikket arról: látványosan megy fölfelé több fontos élelmiszer ára is.

Reviczky Zsolt

Nyilván sok más élethelyzetben másmilyennek érezhetjük az inflációt. Hogy ezt mindenki egy kicsit közelebb érezhesse magához, megnéztük, hogy az infláció összetevőit átsúlyozva ki mekkora drágulással találkozott az elmúlt években – például ha sok benzint kell vennie; ha nem használ autót; attól függően, mivel fűt; vagy épp hogy kell-e lakbért fizetnie.

A Magyar Nemzeti Bank mindenesetre úgy döntött, hogy az eddigi szintjén tartja az alapkamatot. Virág Barnabás MNB-alelnök el is mondta, hogy „a kamatcsökkentés lekerült az asztalról”, a hozzánk hasonló piacok „szembeszeles közegben” vannak.

Az ország legnagyobb ipari parkját építenék meg Bicsérd határában, Pécs közvetlen közelében, csak éppen a felülről jövő elképzelés nem egyezik a helyiekével.

Az ipari park területének a környék legjobb szántóföldjeit szemelték ki. Ráadásul a területen többen is mezőgazdasági tevékenységet végeznek, úgyhogy még nagyobb a bizonytalanság. És a környezetszennyezéstől is félnek a helyiek, a terület ugyanis részben a Pécset ellátó tortyogói vízbázison fekszik.

Totális katasztrófa – nagyon röviden így lehet összefoglalni a demográfia friss statisztikáit. Mint kiderült, 2024-ben nemhogy egyszerűen kevesebb gyerek született, mint 2023-ban, a tavalyi – már szintén történelmi mélypontnak számító – adatot 7725-tel múltuk alul, ahogy lakosságarányosan is soha nem látott mélyponton járunk. És nem csak arról van szó, hogy kevesebb ember értelemszerűen kevesebb gyereket is vállal: a termékenységi arányszám visszaesett oda, ahol legutóbb tíz éve volt.

Szondy Dalma

A demográfiai adatokat nézve sokan felkaphatják a fejüket arra is, hogy a halálozások száma újra csökkent – sajnos nem a magyar egészségügy helyzete magyarázza a javulást. Hanem leginkább az, hogy 2020-ban és 2021-ben nagyon sok olyan idős ember lett a Covid áldozata, aki, ha nem lett volna a világjárvány, nagyjából mostanáig élhetett volna, azaz a 2023-2024-es halálozási statisztikákat már nem tudta rontani.